Hegedűs Loránt reménység híján is reménységgel hitt az Úrban, mint Ábrahám – erről beszélt április 25-én igei köszöntőjében Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a volt dunamelléki püspök, a Zsinat korábbi elnökének állított szobor avatásán a Zsinati Hivatal székháza előtt.
Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke méltatta Hegedűs Loránt püspök emlékét
Szombat délelőtt az Abonyi utcára kilógó tömeg gyűlt össze egyházunk Zsinati Hivatalának székháza előtt, ahol Hegedűs Loránt bronzból öntött szobrát avatták fel. Hegedűs Loránt református lelkipásztorként szolgált egész életében, 1991-től 2002-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt, 1991 és 1996 között pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztségét is betöltötte.
Az esemény Steinbach József igei köszöntőjével kezdődött, amelyet a református Bibliaolvasó kalauz aznapi Igéjének ismertetésével kezdett Pál apostol rómaikhoz írt levelének negyedik fejezetéből.
Pál levele a rómaiakhoz 4,17–24
Ő, ahogyan meg van írva: „sok nép atyjává tettelek téged”, mindnyájunk atyja Isten színe előtt, akiben hitt, aki megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket. Reménység ellenére is reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan megmondatott: „Ilyen sok lesz a te utódod!” Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt. Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben, dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. Ezért Isten ezt „be is számította neki igazságul”. De nem egyedül érte van megírva, hogy „beszámította neki igazságul”, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, mert hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat.
Steinbach József elmondta, hogy régóta mélyen megérinti az a sor, hogy „Ábrahám reménység híján is reménységgel hitt az Úrban”. A zsinati elnök úgy írta le ezt a helyzetet, hogy amikor a tények, mindaz, amit testi szemeinkkel látunk, ellentmondani látszanak Isten szeretetének, amikor úgy tűnik, hogy nincs reménység, akkor is lehet reménység híján reménységgel hinni. A dunántúli püspök úgy véli, hogy Hegedűs Loránt egész szolgálata ennek átélése volt.
– Tanító tudós volt, aki úgy volt teológus, hogy látta a segédtudományok összefüggéseit: Jézus és Európa, Ady, a történelem, a szociológia, a pszichológia, a művészetek, a tudományok, a kultúra összefüggéseit – mondta Hegedűs Lorántról Steinbach József, és úgy folytatta a néhai püspök jellemzését, hogy evangéliumi igehirdető volt, akire nem lehetett nem odafigyelni.
1990-ben püspöki programjában az egyik lényegi kitűzés volt „az Isten nélkülözhetőségéből eljutni az istenfélelemig” – hangsúlyozta elődjével kapcsolatban a Zsinat lelkészi elnöke, majd hozzátette, hogy a „pásztori egyházvezető” majdnem ezerháromszáz látogatáson járta végig a Kárpát-medencét, és „összefogta, összeterelte a világ magyar reformátusságát”. A rendszerváltás utáni új lehetőségek között pedig küzdött az egyházi ingatlanok visszaszerzéséért és az intézmények elindításáért, ilyen volt például a Károli Gáspár Református Egyetem. – Áldott legyen az Isten, hogy ad nekünk olyan egyházvezetőket, akikben az Úr lelke munkál – jelentette ki Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megemlékezett Hegedűs Lorántról
Hegedűs Loránt prédikációi egyszerre szóltak az értelmünkhöz és a szívünkhöz Semjén Zsolt szerint. A miniszterelnök-helyettes köszöntőbeszédében elmondta, hogy a néhai püspök egyszerre volt gondolkodó és hitvalló ember. Semjén Zsolt megjegyezte, hogy Hegedűs Loránt elismerte a tudományok autonómiáját, de mindig hangsúlyozta, hogy ez sosem lehet az erkölcstől való autonómia. Hangsúlyozta azt is, hogy a református püspök egyik meghatározó gondolata az volt, hogy végsősoron minden kérdés az istenkérdésig radikalizálódik. A miniszterelnök-helyettes méltatta Hegedűs Loránt hazaszeretetét is. – A püspök vallotta, hogy amikor a magyarság megmentését szolgáljuk, akkor végső soron Isten tervén és a saját üdvösségünkön is munkálkodunk – jegyezte meg Semjén Zsolt.
Tőkés László korábbi királyhágómelléki püspök Hegedűs Loránt egyházi jelentőségét emelte ki beszédében
Tőkés László korábbi királyhágómelléki püspök kiemelte: Hegedűs Lorántot 2002-ben a dunamelléki püspöki, majd 2004-ben Kálvin téri lelkészi szolgálatából méltatlan módon nyugdíjba kényszerítették, majd az által alapított Károli Gáspár Református Egyetemről is eltávolították – a mostani szoborállítással szeretett egyháza kiköszörüli a korábban ejtett csorbát. Tőkés László a Jelenések könyvéből idézett, majd elmondta, hogy ez a bibliai könyv a Domitianus korabeli kíméletlen keresztényüldözések korában íródott az első század végén, amely párhuzamot mutat az istentelen, ateista kommunizmus körülményeivel: „Tudom a te dolgaidat és szeretetedet, szolgálatodat és hitedet és tűrésedet, és a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél.” – Hegedűs Loránt megválasztatása az egyházi rendszerváltozás jelképes értékű eseményeként anyaszentegyházunk megújulásának a nyitányát jelentette – hívta fel a figyelmet Tőkés László, és méltatta a néhai püspök elévülhetetlen érdemeit a „Trianon által szétszakított egyházunk és nemzetünk egyesítésében”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az egykori dunamelléki püspök teremtette meg a református egyház rendszerváltoztatás utáni létének kereteit
Hegedűs Loránt teremtette meg a református egyház rendszerváltoztatás utáni létének kereteit – erről már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Felidézte, hogy a néhai püspök akkor kezdte meg lelkészi tanulmányait, amikor kiteljesedett a kommunista diktatúra Magyarországon, de „hitben gyökerező bátorságával tudta, hogy az általa hirdetett evangélium igazsága felette áll bármely diktatúra világi hatalmának”. Hegedűs Lorántot nem törte meg a forradalom utáni száműzetés sem, sőt, a szolgálat lehetőségét látta a száműzetés egymást követő stációiban – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter kiemelte, hogy az egykori püspök a rendszerváltás után tudta, hogy azok az évek egyedülálló és csak egyszer kínálkozó lehetőséget kínálnak az újjáéledő egyházaknak, ezért harcolt az egyházi ingatlanok visszaszerzéséért és olyan intézmények alapításáért, mint például a Károli Gáspár Református Egyetem.
Gulyás Gergely és Steinbach József leplezték le az alkotást
Balog Zoltán dunamelléki püspök üzenetét ifj. Hegedűs Loránt tolmácsolta: „Ha méltóvá akarunk válni életművéhez, akkor számot kell adnunk arról, hogyan határozza meg saját jelenünk döntéseit az, amit a szoborba öntött ember képviselt, tanított, ahogyan hitt, remélt és szeretett” – írta a szoboravatás idején Svájcban tartózkodó püspök. Úgy fogalmazott: „Amikor egyre hangosabban akarják az egyházat, a hívő emberek közösségét száműzni a közéletből, a közszolgálatból és újra a templom négy fala közé szorítani, akkor fel kell idéznünk mindazt, amit a püspök tanított a Himnusz teológiai értelmezésén keresztül. Ez az üzenet nem más, minthogy a magyarságnak egyetemes krisztusi küldetése van, melyhez bűnvallás és bűnbocsánat nélkül nem juthat el” – írta Balog Zoltán, majd azt hangsúlyozta: „Ha Hegedűs Loránt életműve nemcsak hagyaték, hanem valóban örökség, akkor annak szellemében ne engedjük, hogy külső, belső aktuálpolitikai érdekek alakítsák egyházunk útját.”
Ifj. Hegedűs Loránt is köszöntötte az egybegyűlteket
Ifj. Hegedűs Loránt a család nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, segítették, hogy édesapjuknak szobra állhasson a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának épülete előtt. Ady Endre egyik versét választotta arra, hogy Hegedűs Loránt püspök életművét összefoglalja.
Ady Endre: Utálatos szerelmes nációm
Ha százszor is elfordulnék
Tőled okkal vagy nem okkal,
Míg birtomban tart az Élet,
Nem mehetek a gazokkal
S melléd kell állnom, csalfa nációm.
Így csalódom s hogy csalódom,
Fájva is köszönök érte
Az Életnek, Sorsnak, Mának:
Fájó bal-hit, de megérte
S Cselekedés, szükségünk van reád.
Tenni, ha csak írott szóval
S mégis nyugtalanul tenni,
Dacos és fölhajtott fővel
Szólni, hogy itt nem lesz semmi,
Míg marad egyetlen tiltakozás.
Nyuladoz rám honiságom
S a szívem úgy dalol mégis,
Mintha régen bujtogatnék
Elég jókor s elég rég is,
De nem volt teljes harcos a szivem.
Most pedig jöjj, jó magyarság,
Nomádságnak szabad élte,
Nyugat ellen Nyugatot hozz
S csörtess új erőt a vérbe:
Sokáig nem tarthat ez a zavar.
Ha százszor is elfordulnék,
Csaló tánc ez véges-végig:
Baj van ma Magyarországban
S meg fogom várni a végit,
Utálatos, szerelmes nációm.
A Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, Balla Péter Trócsányi László nevében is köszöntötte az egybegyűlteket. Röviden mesélt az egyetem alapításáról és arról is, hogy az intézmény fennállásának harmincadik évfordulóján emléktáblát avattak Hegedűs Loránt püspök emlékének.
Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese Hegedűs Loránt a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításában betöltött szerepéről beszélt
– Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele egy mondatát hozom ide, mert úgy gondolom, hogy Jézus Krisztusra és békességre van leginkább mindannyiunknak szükségünk – mondta Balla Péter, majd meg is osztotta ezt a választott sort az egybegyűltekkel: „Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”
A néhai püspök szobrát Babusa János szobrászművész gipszmintája alapján az Art Bronze Kft. öntötte bronzba. A 205 centiméter magas szobor egy 55 centiméteres mészkő posztamensen áll.
A szoboravatás után a résztvevők a Hegedűs Loránt püspök életéről készült vándorkiállítást is megtekinthették a Zsinati Hivatal épületében.