Ismét egy „mitikus”, a mai ember számára nehezen hihető történet. Holott nem olyan bonyolult ez. Csak a mi természettudományos ész-központúságunk beszűkült keretei eleve behatárolják azt, hogy mit tartunk racionálisnak és mit nem. Mennybemenetel ünnepén a Pannonia Reformata Múzeum Hajlék az örökkévalóságban című kiállításának egy részletét ajánljuk.
Ismét egy „mitikus”, a mai ember számára nehezen hihető történet. Holott nem olyan bonyolult ez. Csak a mi természettudományos ész-központúságunk beszűkült keretei eleve behatárolják azt, hogy mit tartunk racionálisnak és mit nem. Jézus mennybemenetele azt jelenti, hogy ő Isten. Emberré válása nem számolta fel és szüntette meg az Ő Atyával való teljes és maradéktalan közösségét.
Ahogyan az Apostoli Hitvallás is mondja: „fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján;”
Ez azt jelenti, hogy a Jézus Krisztussal való közösségben az ember részesévé válik annak a közösségnek, amely Jézus Krisztus és az Atya között fennáll. A mennybemenetellel vált teljessé a megváltás műve, s megnyílt az út az Istennel való teljes közösség felé.
Nem véletlenül mondja Jézus a tanítványainak a halála és feltámadása előtt: „Az én Atyámnak házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14,1)
Az, hogy Isten hajlék, nem csak azt jelenti, hogy otthon vagyunk ebben a világban, hanem azt is, hogy otthon vagyunk az örökkévalóságban.
Részlet a Pannonia Reformata Múzeum Hajlék az Örökkévalóságban című kiállításából.