Várhatóan 2012. január elsején, vagy azt követően léphet életbe az új egyházi törvény – jelentette ki szerdán Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a „A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon” című konferencián, szerdán, az MRE Zsinati székházában.
A jogszabály tervezete számol a történelmi egyházak, valamint az elismert egyházak kategóriájával, az ezeken kívül eső csoportok vallási egyesületeket hozhatnak létre. Az eseményen, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Református Kulturális és Közéleti Központ (RKKK) és a Magyar Külügyi Intézet szervezett, felszólalt Jan Peter Balkenede, korábbi holland miniszterelnök is.
Az állam és az egyházak szétválasztásának elve megköveteli, hogy az állam semmilyen felügyeleti szervet ne hozhasson létre az egyházak ellenőrzésére, valamint azt, hogy az egyházi belső normák végrehajtásához állami kényszert ne lehessen igénybe venni - jelentette ki Szászfalvi László a konferencia első előadásában. A tanácskozást Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének megnyitója vezette fel. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára felszólalásában ismertette a készülő egyházi törvény legfontosabb pontjait.
A református lelkipásztor előadásából kiderült, hogy az egyházaknak újra regisztrálniuk kell magukat. Az egyházak, vallási közösségek bejegyzésének kritériuma lesz az, hogy mióta léteznek Magyarországon, mekkora a létszámuk, illetve hitelveiket, szervezeti, működési szabályzatukat is be kell mutatniuk. Egyelőre nyitva hagyta annak a kérdését, hogy hány főhöz kötik az elismertséget. A tervezet mindenesetre biztosítja a vagylagosságot, azaz nem kell egyszerre egy bizonyos időnél régebbinek és ugyanakkor bizonyos létszám felettinek lennie egy adott egyháznak, elegendő, ha az egyik kritériumot teljesíti. Ellenkező esetben kieshetnének olyan egyházak, amelyek vallási tevékenységéhez kétség sem férhet - tette hozzá az államtitkár.
A fenti kritériumok alapján két kategóriát hoznak létre az új törvénnyel. A tervezet számol történelmi egyházak - ide sorolhatóak a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek. A másik csoportba az úgynevezett elismert egyházak (vagy vallási közösségek) kerülnek majd. A besorolások azonban nem mehetnek végbe az egyházakkal való egyeztetések nélkül. Az elismert egyházak vagy vallási közösségek kategóriájának bevezetésére azon közösségek besorolása miatt van szükség, amelyek nem tudnak megfelelni a történelmi egyházakkal szemben támasztott feltételeknek, de tevékenységüket tekintve egyértelmű, hogy egyházként működnek. Nekik enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, ez lehet akár létezésük 20 éves időtartama vagy kisebb létszám; nekik szintén biztosítani kell az egyházi támogatásokhoz való teljes vagy részleges hozzáférést.
Azok a vallási jellegű csoportok, amelyek az elismert kategóriába sem tudnak bekerülni, vallási egyesületeket hozhatnak majd létre. Rájuk viszont nem az egyházi, hanem a civil törvény lesz érvényes, és mint ide tartozók, ugyancsak kaphatnak majd állami támogatást, és belső autonómiájuk is biztosított lesz.
Szászfalvi László egyértelművé tette, hogy a szabályozás átalakítására az úgynevezett üzleti egyházak megjelenése miatt van szükség. Ennek érdekében a bírósági regisztráció nem lehet formális, mint eddig, ugyanis akkor is bejegyeztek egy egyházat, ha egészen nyilvánvaló volt tevékenységének üzleti jellege. Mint mondta, fiktív egyházi szervezetek jöttek létre annak érdekében, hogy a szociális területen elérhető kiegészítő normatívát elnyerhessék. "Az üzleti egyházak elárasztották a szociális ellátórendszert. Ez ma már a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát veszélyezteti" - állapította meg.
Meglátása szerint az egyházak névviselésének kérdését is jobban kell majd szabályozni annak érdekében, hogy egy adott egyház neve, szimbóluma vagy szertartásrendje ne legyen összetéveszthető más egyházakéval. Szászfalvi László kijelentette, hogy a történelmi egyházaknak nem kell majd részt venniük a regisztrációban. Az államtitkár elmondta, az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba a tervek szerint, ezzel egyidejűleg vagy ezután léphet életbe az új egyházi törvény, amely sarkalatos törvénynek minősül, azaz a parlament kétharmados többséggel módosíthatja csak az elképzelések szerint. A törvény tervezetét az egyházakkal egyeztetik majd a következő hetekben, a pontosítások után pedig kezdődik a kodifikáció.
„Itt az idő, most vagy soha. Rabok legyünk vagy szabadok?” – tette fel a kérdést magyarul Jan Peter Balkenede, korábbi holland miniszterelnök. A holland jobbközép politikus Európa értékei című előadása elején felidézte az 1848/49-es, valamint az 1956-os szabadságharcot is, a szabadságért, demokráciáért folytatott véres küzdelmeket pedig párhuzamba állította az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten jelenleg is zajló folyamatokkal. Az arab világban fellángolt forradalmi hév kapcsán azt mondta, Európának az az érdeke, hogy stabilitás és biztonság jellemezze ezt a térséget.
Azzal folytatta, hogy Európa sokat tud mutatni ennek a térségnek: Európa ugyanis egyedülálló projekt, példa arra, hogy egy közösség hogyan tudott megoldani olyan problémákat, amelyek kivédésére egyetlen ország sem volt képes.
Jan Peter Balkenende megosztotta a hallgatósággal saját kormányfői tevékenysége számára legfontosabb mozzanatát: a realizmus és az idealizmus együttes megélésének a fontosságát.
A volt holland kormányfő szerint Európa lényege az, hogy az értékek közössége jellemzi, de megjegyezte, az érték nem olyan valami, amit birtoklunk, sokkal inkább célként a cselekvéseink mozgatórugójaként írta le. A végső cél az, hogy jobbá tegyük az életet, de ne csak a saját életünket, hanem Európán túli területek életét is.
„Magas szintű civilizáció, valamint igazságtalanság és erőszak – ezek voltak elmúlt évszázadaink történelmének csúcspontjai és mélységei. Ez Michelangelo Európája, de a guillotine és a gázkamrák Európája is. Ezt soha nem szabad elfelejtenünk.”
Jan Peter Balkenende kitért a globalizáció jelentette kihívásokra is. Fontosnak mondta, hogy Európának nem kell fenyegetést látnia Kínában, mert Európának másban kell jónak lennie. Hangsúlyozta, a kreativitás, a hozzáadott érték adja egy áru értékének döntő hányadát, nem pedig a konkrét előállítás. Európa világpolitikai helyzetével kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a globális kihívásokra globális válaszokat kell adni, és mindehhez globális keretrendszer szükséges. „Együtt kell dolgoznunk, ami nem merülhet ki a megállapodások megkötésében, ez a munka az értékekről szól” – jelentette ki a korábbi holland miniszterelnök, aki a 21. századot a lehetőségek és a kockázatok századának nevezte.
Az 1956-ban született Jan Peter Balkenende 2002 és 2010 között négy holland kormány élén állt a jobbközép Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) elnökeként. A Károli Gáspár Református Egyetem 2005-ben avatta díszdoktorává a holland politikust.
Református.hu-MTI, fotó: Kalocsai Richárd