Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese elmondta: a templomban nyertes pályázat esetén restaurálnák a padokat, az úrasztalát és a szószéket is. A karzatok alatt többfunkciós teret alakítanának ki, élménypedagógiai foglalkozáshoz, rendhagyó történelem órákhoz és kiállításokhoz. A tervek megvalósításához uniós forrásokból 962.000.000 forintra pályázott a gyülekezet.
A város jelképe idegenforgalmi célpont
„Az összetartozás, az otthonosság és a megmaradás szimbóluma a debreceni Nagytemplom" – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv a műemlék felújításáról szóló sajtótájékoztatón. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a múltban és most is meghatározó szerepe van a templomnak. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a Nagytemplomot tavaly az Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította. A politikus szerint Debrecen jelképének jó esélye van a megújulásra.
Vad Zsigmond hozzátette: a Nagytemplomban jelenleg csak a nyugati torony nyitott a vendégek előtt, ahol a Rákóczi-harang helyezkedik el. Turisztikai fejlesztés lenne a keleti torony látogathatóvá tétele. A tornyot akadálymentesítenék, lifttel szerelnék fel, lehetővé tennék a régi óraszerkezet megtekintését és az egykori tűzfigyelő teremet felújítanák. A tervek szerint a két tornyot összekötnék a padlástérben, amelynek boltozatait restaurálnák.
Halasi Csaba, Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón utalt arra a piackutatásra, amely szerint a térség legemblematikusabb épülete a Nagytemplom. A turisztikai szakember szerint fontos, hogy fenntartható turizmust hozzon létre a gyülekezet. A kor turisztikai eszközeit használva szeretnék fogadni nemcsak a gyülekezeti tagokat, hanem a Nagytemplomba látogató turistákat is, hogy még vonzóbb legyen a térség és a reformátusság egyik jelképe. A fejlesztésektől a gyülekezet vezetői azt várják, hogy az évi negyvenötezres látogatószám legalább a másfélszeresére nő.
Forrás: ttre.hu Fotó: Barcza János