Fények ünnepei: rendhagyó egyházzenei koncert

A Fények ünnepei koncert a zsidók legismertebb ünnepéről, a hanukáról kapta a nevét: „a fényről, ami bevilágítja a sötétséget”. A nagyszabású koncert a Budapesti Zsidó Hitközség kezdeményezésére a Magyar Egyházzenei Társaság közreműködésével valósul meg. A programot Déri Balázs szerkeszti egy produkcióba, a koncertigazgató Dési Péter lesz, az esemény fővédnöke pedig Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A négy egyház részéről kántorok, szólisták, kórusok, egyházzenészek és egyházzenei hallgatók érkeznek énekeikkel. Az est meghívott világi zenésze Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas énekesnő, aki népdalokkal színesíti a tematikus műsort. A református egyházat a Kálvin Kórus és annak művészeti vezetője, Bódiss Tamás Károli Gáspár-díjas orgonaművész, karnagy, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének tanára képviseli. Őt kérdeztük a népdal és az egyházi zene harmóniájáról, valamint a különböző felekezetek közös zenei kincseiről.

– A népdal nem szakrális műfaj, de gondolatilag hozzátartozik az egyházi kultúrához, leginkább a népszokások révén. Az adventi ünnepkörhöz marginális módon mindig is kötődtek a népdalok – magyarázta Bódiss Tamás. A koncert zárásaként is egy népdal, a Szól a kakas csendül majd fel, amelyet közösen énekelnek el az est fellépői. A gyülekezetektől független népdalok mellett akadnak olyan egyházi énekek, amelyeket mindegyik felekezet sajátjának érezhet.

– Ugyanonnan erednek egyházaink, így ha leásunk az énekek mélyére, sok esetben egyezőségeket találunk. A legfontosabb közös pont a Zsoltárok könyve, amely az ószövetségi és a keresztyén messiásváráshoz is ugyanúgy kapcsolódik. Ez a legősibb gyökér, a szentírás legnagyobb terjedelmű könyve, közös imádságaink forrása – hangsúlyozza az orgonaművész. Az egységes alapoktól indulva külön utakat jártak be az egyházak, önállósodva zenei téren is. A vallási, kulturális, szociális, történelmi tényezők mind hatással voltak a fejlődéstörténetükre. Bódiss Tamás kifejtette, a református zenei hagyományokat például nagyban befolyásolta, hogy a felekezet elsősorban a polgári értelemben kevésbé művelt parasztságra támaszkodott. A többszólamúságtól és a hangszeres játéktól sokáig idegenkedtek a reformátusok, miközben Európa-szerte a műzene, a zenei irodalom jobban beépült a liturgiába, az istentiszteletekbe.

– Minden egyháznak megvannak a maga jellegzetességei, ezek megszólaltatása, megjelenítése által válik különlegessé a produkció. Nem az összemosás a cél, hanem az egymáshoz közeledés, a megismerés és megértés – tette hozzá a karnagy. Bódiss Tamás azt is elmondta, hogy műfajilag is széles lesz a skála: gyülekezeti ének, népének, gregorián, korál, barokk zenemű, ária is hallható lesz az este folyamán. A Zeneakadémia tanára által vezetett Kálvin Kórus elsősorban gyülekezeti énekekkel és zsoltárokkal lép fel az eseményen.