Ha ötvenen ugyanarról beszélnek, vajon meg lehet-e úszni, hogy ne váljon unalmassá a téma? Novák Katalin családokért felelős miniszter szerint meg. Ötven ismert embert kért fel, írja meg: számára mit jelent a család fogalma. Volt, aki tudományos felhívásnak érezte a megkeresést, más a legfontosabb lelki útravalót igyekezett számba venni, és volt, aki leírta, milyen volt számára család nélkül felnőni, vagy éppen csonka családban nevelkedni, vagy milyen érzés fogta el, amikor gyermekkori álma valóra vált. Az „...ami a miénk” című, november 24-én bemutatott kötetben számos református szerző szerepel.
– Elkerülhetetlen, hogy hétköznapjainkban folyton szó essen a családról. Hogy honnan jöttünk és kinek adjuk tovább az életet, állandóan velünk élő meghatározottság. Újat akkor tudunk a család fogalmáról mondani, ha saját történetünket beszéljük el – adott hangot vélekedésének Novák Katalin, a kötet szerkesztője. A szerdai könyvbemutatón arról kérdezték őt, lehet-e újat mondani, lehet-e közhelyek nélkül beszélni a család fogalmáról.
Az „...ami a miénk” könyvbemutatóján
Végletek között
E könyvnek az a célja, hogy a közös pontokat keressük, ezért nagyon különböző élethelyzetben lévő embereket kértem fel, hogy legyenek társszerzők. Azt látom, erről a fogalomról sokszor végletekben beszélünk. Pedig a család nem rózsaszín pihe-puha álomvilágbéli közeg, de nem is traumatikus, negatív és problematikus. Az igazság valahol a kettő között helyezkedik el – fogalmazott Novák Katalin. A miniszter elmondta, örül annak, hogy többféle műfajban, megközelítésben születtek az írások. Külön kiemelte az egyházi vezetők által írt részeket. Mint mondta, nagy felismerés volt számára, hogy egy imádságon keresztül is lehet beszélni a családról.
Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke, Novák Katalin családokért felelős miniszter, Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök, Marton Zsolt római katolikus megyéspüspök
Isten és ember családtörténete
A nevezett imádság Balog Zoltán püspöktől, az MRE Zsinatának lelkészi elnökétől származik. A vers mellett az egyházi vezető a család keresztyén alapvetéséről, és a helyünkre találásról írt.
Karácsonykor mindenki a szeretteire, hozzátartozóira figyel. Mi a keresztyénség többletüzenete a családról? – kérdeztük Balog Zoltánt a könyvbemutatón. – A Megváltó sokféleképpen eljöhetett volna a földre: például erős üstökösként földre szállva, megtérítve mindenkit, aki szembejön. Ő mégis inkább egy nehéz körülmények között élő, meg nem értéssel övezett, az első perctől üldözött családba született bele – hangzott a válasz. A püspök szerint keresztyénként feladatunk felmutatni: Isten és ember nagy története tulajdonképpen családtörténet, hiszen Isten családjába tartozunk.
Balog Zoltán azt is elmondta, mindig fontos, hogy újra és újra beszéljünk a számunkra magától értetődő dolgokról. – Szükségünk van arra, hogy szembe nézzünk magunkkal, reflektáljunk magunkra és alapvető értékeinkre. Azt is remélem, hogy segítség lehet ez a könyv azoknak is, akik bizonytalanok abban, miért jó családban élni. Mind elbizonytalanodunk olyakor, az én életemben is volt ilyen időszak, mára azonban biztos vagyok abban: a család Isten ajándéka.
Schanda Anikó az „...ami a miénk” című kötet bemutatóján
Református szerzők
A könyvben több református szerző gondolatai is helyet kaptak. Bagdy Emőke és Schanda Anikó vagy éppen a református kórházat vezető, bár katolikus Velkey György írásai mellett, számos szövegből kitűnik a keresztyén gondolkodás. A kötet műfaji értelemben sokrétű: a novellától a jegyzetig, a tudományos értekezéstől, vázlatos szakmai tervtől a prédikációt idéző szövegekig kaptak benne helyet írások. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus például pontról pontra veszi végig, hogyan tudatosíthatjuk: mennyire fontos életünk legelemibb terepe: a család. Alapvetése, hogy a hagyományos család szükségszerű létező. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója azt fejtegeti, mit jelent az egészség – betegség határmezsgyéjén a család, és hogyan válhat az egészségügyi ellátás valóban családbaráttá.
Schanda Anikó politológus, teológus, a RefoRom és a Wáli István Református Cigány Szakkollégium fenntartói képviselője személyes életútját osztja meg az olvasóval: hogyan lett a család utáni vágyakozás gyermekkori álmából Istenre találás és az Isten családjába tartozás felismerése, miképp találta meg társát, és mi módon éli át a mindennapokban, hogy a család a legkisebb gyülekezet.
„Fontos, hogy az élet ajándékának örülhessünk akkor, amikor nekünk adatik, és akkor is, amikor egy hajszálon függ a léte. Mert ez a hajszál is minden örömünkkel és bánatunkkal, ajándékunkkal és terhünkkel együtt az Isten kezében van, és jó helyen van ott. Nem a mi kezünkben van az élet... A családom akkor lehet igazán az enyém, ha tudom, hogy valójában nem az. De része vagyok én is – a kicsi és a nagy családnak is – Isten gyermekeként, feleségként, anyaként” – írja az „...ami a miénk” című kötetben.
„Csupán annyit tehetek, hogy azt a fényszórót, amely a kezemben tarthatok, a család kincseire irányítsam” – mondta Novák Katalin a könyvbemutatón
Kincsekre világítani
„Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk” – idézte fel a szerdai eseményen Simone Weil mondatát Novák Katalin. Ezt a felismerést fejezi ki a könyv címe is. A miniszter – ahogyan az előszóban is írja – úgy véli, a könyvben szereplő ötven egyedi írásban megjelenik a hit és a kegyelem. – Számomra az a legcsodálatosabb élmény, hogy: igen, ez a miénk. A család a mi alapvetésünk, elemi közösségünk. Én csupán annyit tehetek, hogy azt a fényszórót, amelyet élethelyzetemből, titulusomból fakadóan a kezemben tarthatok, a család kincseire irányítsam – fogalmazott Novák Katalin.