A Szentendrei Református Gimnázium adott otthont augusztus 30-án a közös Kárpát-medencei református tanévnyitónak. Az ünnepi alkalmon püspökök, lelkipásztorok, állami vezetők és diákok köszöntötték az egybegyűlteket, a hálaadás, az evangélium továbbadása és a közösségi összetartozás fontosságára hívva fel a figyelmüket.
Az eseményt Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztora nyitotta meg. Ünnepi beszédét követően a gimnázium tanulója, Berkes Boldizsár szavalta el Reményik Sándor Akarom című versét.
A 809. zsoltár közös eléneklése után Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ünnepi beszédében a Filippiekhez írt levél szavait idézte: „Hálát adok Istenemnek.” A hálaadás szerinte nem csupán érzelem, hanem az evangéliummal való közösségvállalás lényegi része. Isten Jézus Krisztusban olyan munkát kezdett el, amelyre az ember nem képes: újjáteremtette a világot, új örömöt, életértelmet és célt adott – hangsúlyozta. A püspök rámutatott, hogy bár az emberek csupán eszközök az evangélium továbbadásában, az Úr ígérete biztosítja, hogy amit elkezdett, azt be is fejezi. Egy református intézménynek a legfontosabb feladata az evangélium átadása, minden más – az egyetemre való felkészítést is beleértve – másodlagos. Itt képződik az áldott mag, amelyből keresztyén református értelmiség sarjad – fogalmazott. Beszéde végén a püspök kiemelte a Kárpát-medencei református egység ajándékát, amely a közös ülésekben, intézményközi alkalmakban és közösségi találkozásokban mutatkozik meg. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk – zárta gondolatait.
Ezután Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette az Igét. Arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Jézus nem azt mondja, hogy „legyetek szentek”, hanem azt, hogy „szentek vagytok”.
– Ez azt jelenti, hogy nem akárkihez tartozunk, hanem a Mindenható magáénak választott minket. Ez az isteni hívás egyszerre jelent védelmet, erőforrást és szabadságot – mondta a püspök, majd hozzátette: – Mi már foglaltak vagyunk, de nem lefoglaltak. Krisztusban vagyunk szabadok.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a szeretet és az ismeret szorosan összetartoznak. – Szeretet nélkül nincs valódi felismerés – fogalmazott. – Egy egyházi közösségben nem lehet közömbösen élni: felelősséggel tartozunk egymásért és a teljes gyülekezetért – szögezte le. A püspök végül Pál apostol szavaival bátorította a jelenlévőket: „Imádkozom, hogy a szeretet növekedjen bennetek.”
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos beszédében kiemelte, hogy a gyorsan változó világban nagy szükség van kapaszkodókra és gyökerekre, amelyek megtartják gyermekeinket és közösségeinket. Ebben a sodrásban a hit és a nemzeti összetartozás is erős kapaszkodót jelent – jegyezte meg.
Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Pál apostol korinthusi leveléből idézett: „Akár esztek, akár isztok, mindent Isten dicsőségére tegyetek.” Hangsúlyozta, hogy a tanulás és a tanítás az élet meghatározó része, amelyeknek Isten dicsőségét kell szolgálniuk. „A teremtett világ Isten dicsőségének színpada” – idézte Kálvint.
Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója háláját fejezte ki, hogy idén 1686 rászoruló gyermeknek tudtak iskolakezdési csomagot adni. Péter apostol második levelét idézve buzdította a hallgatóságot: „A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedeteket és mellé tudományt.”
Az ünnepi beszédek sorát Hörömpő Zsuzsanna, a gimnázium igazgatója zárta. Köszöntötte a jelenlévőket és rámutatott: bár a Kárpát-medence református iskolái földrajzilag távol vannak egymástól, de ugyanabból a lelki forrásból táplálkoznak. – Ebben a közös tanévnyitóban azt ünnepeljük, hogy ugyanaz a forrás élteti minden intézményünket, bárhol is vannak. Ez az igazi egység – hívta fel a figyelmet.
Az ünnepi alkalom a Himnusz eléneklésével és Steinbach József püspöki áldásával ért véget. A tanévnyitó üzenete világos: a református iskolák küldetése túlmutat a világi tudáson – az evangélium továbbadására, a hitben való nevelésre és a közösségi összetartozás megélésére hív tanárt és diákot egyaránt.
