Fáradhatatlan kísérletező, úttörő tudós, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója volt Konkoly Thege Miklós. Szülei politikai pályára szánták, de őt a fizika és a csillagászat vonzotta. A felvidéki református nemesi családból származó tudós 1842. január 20-án született. A magánbirtokán alapított ógyallai csillagvizsgáló kora egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye volt. Napjaink magyarországi csillagászata a Konkoly által megteremtett tradíciót folytatja.
Természetesnek tartjuk, hogy a csillagászat amatőr rajongói akár otthoni távcső segítségével fürkészik az eget. A magyarországi csillagvizsgálók pedig rendszeresen biztosítanak nagy népszerűségnek örvendő programokat, amelyeken megismerkedhetünk a csillagokkal, az égbolton éppen felettünk zajló eseményekkel, vagy akár több millió évvel ezelőtt kihunyt csillagok fényét figyelhetjük meg professzionális távcsövek és szakértők segítségével. Korunk technológiája számtalan lehetőséget nyújt a csillagok kutatásához.
A magyarországi csillagászat egyik úttörője a felvidéki nagybirtokos családba született Konkoly Thege Miklós volt. A XIX. században nem létezett hazánkban olyan csillagászati obszervatórium, ahol tudományos igényű kutatás folyt volna. A gellérthegyi csillagvizsgáló 1849-ben, Budavár ostromakor megsemmisült. Nagy Károly Bicske határában épített, a kor színvonalán álló modern intézete a szabadságharc idején szintén hadműveleti terület lett, és soha nem kezdhette meg rendszeres működését. A tudományos igényű csillagászati kutatások újraindítása Konkoly Thege Miklós érdeme, neki köszönhetjük a csillagászat magyarországi életre keltését.
„A szellem nem nyugszik, haladni akar s haladni fog a végtelenségig, aminek pedig nincs határa” (Konkoly Thege Miklós)
Konkoly Thege Miklós 1842. január 20-án született Pesten gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen gyermekeként, a Kálvin téri református templomban keresztelték meg. A tehetséges, zenei és műszaki érzékkel, jó kézügyességgel megáldott fiú magánúton végezte középfokú tanulmányait. Különös ifjúnak írták le kortársai, legszívesebben az uradalmi gépész mellett sürgölődött, figyelte annak munkáját. A pesti egyetem diákjaként találkozott az akkor már országos hírű szerzetes fizikussal, Jedlik Ányossal a dinamó feltalálójával. A mester újítói hajlama a tanítványra is átragadt: Konkoly-Thege Miklós egész életében kész volt befogadni az új dolgokat, és maga is fáradhatatlanul kísérletezett. Szülei politikai pályára szánták, de a jogtudomány mellett a kémia, az ásványtan és különösen a fizika kötötték le a figyelmét. 1860-tól Berlinben tanult, ahol a jövőre nézve is fontos kapcsolatokat épített ki, hiszen ott képezték magukat a német csillagászat vezető tudós személyiségei. Nyugat-európai körútján tanulmányozta a neves obszervatóriumokat és az optikai műszereket készítő műhelyeket.
Konkoly Thege Miklós Kozmata Ferenc képén 1890-ben
A nagybirtokos Konkoly Thege család a Felvidéken az elsők között vette fel a református hitet. Rendszeresen adakoztak, sokat tettek a helyi gyülekezetekért és az egyházért. Bár Miklós nem volt templomba járó ember, de felmenőinek adományait, például az úrasztali terítőket a mai napig őrzi a helyi templom – tudtuk meg Erdélyi Flegel Tímea ógyallai református lelkipásztortól. Az úrvacsorai kelyhet a csillagász édesanyja, Benkovics Zsuzsanna ajándékozta a gyülekezetnek. A református templom is egykori Konkoly Thege-birtokra épült 1912-ben. Napjainkban az ógyallai gyülekezetnek a választói névjegyzék szerint kétszáznyolcvan tagja van. A helyi lelkipásztor elmondása szerint a közösségük bár kis létszámú, de összetartó és lelkes. Idén hárman készülnek konfirmálni. A gyülekezet felvidéki viszonylatban is kisebbnek mondható, de tagjainak száma évtizedek óta nagyjából állandó.
Konkoly Thege Miklós hazatérve az államigazgatásban helyezkedett el. Valószínűleg két gyermekének korai halála adta a döntő lökést ahhoz, hogy idejét és vagyonát a csillagok tanulmányozásának szentelje. 1869-ben a Komáromhoz közeli ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) birtokán kezdte el építeni a csillagvizsgálót, amelyet kitartó munkával és tudós munkatársak, köztük Kövesligethy Radó bevonásával nemzetközi hírű obszervatóriummá fejlesztett. Konkoly a korszerű magyarországi csillagászat megteremtését arra építette, hogy a csillagvizsgáló tudományos és ismeretterjesztési célokat és igényeket is szolgáljon. A csillagdába külföldi műhelyekből hozatott műszereket, amelyeket ő maga tökéletesített, a távcsövek mechanikáját saját műhelyében készítette el. Küldetéséről így vallott: „Az ó-gyallai csillagda is kicsiny magból nőtt oly terebélyes fává, amelyet működése folytán már rég idő óta ismer a külföld és pedig tán jobban, mint a mi jó magyar közönségünk.”
Az ógyallai csillagvizsgáló
Az ógyallai csillagvizsgálójában fiatal kutatókat is alkalmazott. Tudományos megfigyelései során az asztrofizika területén ért el kiemelkedő eredményeket. A napészlelés mellett a bolygók rendszeres megfigyelésével, a csillagszínképek tanulmányozásával és katalogizálásával, valamint az üstökösszínképek vizsgálatával foglalkozott. 1875-ben a meteorrajok észlelésére egy évtizeden át működő országos meteorhálózatot szervezett. Az elsők között készített üstökösspektrumot, többek között magáról a Halley-üstökösről is. Megfigyeléseiről folyamatosan beszámolt akadémiai értekezéseiben, csillagászati publikációi az egész világon ismertté tették őt és obszervatóriumát. Lelkesedése másokat is ösztönzött az égbolt megfigyelésére, közreműködésével több új hazai csillagvizsgáló is létesült, részben Konkoly támogatásával. Magyarországon érdemet szerzett azzal, hogy helyet, kutatási lehetőséget biztosított a korszerű csillagászatnak, vagyonának nagy részét a tudomány előmozdítására és népszerűsítésére áldozta.
A Konkoly Thege család síremléke Ógyallán
Amatőrként került kapcsolatba a meteorológiával. Ógyallai birtokán felszereltetett egy meteorológiai észlelőállomást, ahol helyet biztosított a jó barátja, Schenzl Guidó által alapított Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Központi Intézet földmágnességi méréseket végző műszereinek is. 1890-tól 1911-es nyugdíjba vonulásáig társadalmi munkában látta el az intézet igazgatói feladatait. Itt szervezte meg az egész országban az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését.
Tata országgyűlési képviselőjeként 1899-ben sikerült elérnie, hogy jól felszerelt ógyallai csillagvizsgálóját és birtokát a magyar állam átvegye. A trianoni békekötés után Csehszlovákiához került épületből a műszereket és a könyvállományt sikerült Magyarországra menekíteni, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ma is működő Konkoly Thege Miklós Csillagászati Obszervatóriuma lett a Konkoly-féle obszervatórium jogutódja. 1969-től az ógyallai csillagvizsgálóban található a szlovákiai csillagvizsgálók módszertani központja.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló Budapesten
A tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el munkásságát. Ferenc József 1887-ben kitüntette az Osztrák Császári Vaskorona-renddel, megkapta a Mária Terézia-aranyérmet, 1913-ban pedig kiérdemelte a Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal fokozatát.
Konkoly Thege Miklóst a csillagászat mellett sok más is érdekelte: a hajózás és a vasút ügyének fáradhatatlan szószólója, maga is vizsgázott hajóskapitány és mozdonyvezető, az amatőr fényképezés egyik úttörője, kitűnő zongoraművész és komponista volt. 1916. február 17-én halt meg, hamvait Ógyallán helyezték örök nyugalomra. Emlékét a Konkolya nevű kisbolygó is őrzi.
A XX. és XXI. századi magyar csillagászat – beleértve a tudományos és az amatőr csillagászati mozgalmat is – a Konkoly által megteremtett tradíció folytatója.
Felhasznált források:
- Csiffáry Gabriella: Akiktől más lett a világ – Magyar találmányok, felfedezések és újítások. Corvina, 2023
- csillagaszat.hu
- Múlt-Kor történelmi magazin
- csemadok.sk