Hat templom felújítását ünnepelte a Tiszántúli Református Egyházkerület

– Amikor az ember templomot épít, annak érdekében tesz nagy dolgokat, hogy bebizonyítsa kicsinységét. A templomépítőt az alázat emeli fel – hangzott el az átadóünnepségen.

orando_et_laborando_borito

Fotó: Dede Géza László

– Nyolcvan évvel ezelőtt szentelték fel elődeink a debreceni egyetemi református templomot, egy olyan építész tervei alapján, aki a tervpályázaton a „Méliusz” jeligét választotta. A jelige Borsos József Debrecen város műszaki főtanácsadójának a nevét rejtette – mondta Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület Orando et laborando – Imádkozva és dolgozva című pályázatának ünnepélyes zárórendezvényén.

A püspök felhívta a figyelmet, hogy a debreceniek ezekben a napokban emlékeznek Méliusz Juhász Péter születésének 490., halálának 450. évfordulójára, arra a férfiúra, aki megszilárdította Debrecen reformációját, akinek a szobra elsőként került az egyetem előtti térre, hogy megnyissa a nagy reformátorok szoborcsoportját, és aki egyházszervező munkájával pályájára állította a Tiszántúli Református Egyházkerületet.

– Ezekre a jelentős évfordulókra emlékezve, örvendező szívvel járulunk Isten színe elé, hogy együtt adjunk hálát az Orando et laborando címmel megnyert pályázatunk lezárulásáért, vallásturisztikai szempontból hat kiemelt református templomunk megújulásáért – fogalmazott Fekete Károly.

– A debreceni egyetemi templomot 2001-ben kapta vissza a Tiszántúli Református Egyházkerület, és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázata lehetővé tette, hogy az időközben műemlékké nyilvánított épületet úgy állítsák helyre, hogy visszanyerjék azt a csodálatos templomteret, amelyet Borsos József megálmodott – magyarázta Fekete Károly, hozzátéve, hogy az épület missziói és kulturális funkciót lát majd el.

Papp László, Debrecen város polgármestere úgy fogalmazott, a felújított templom egyik legjobb szimbóluma annak a több évszázados városépítő tevékenységnek, amelyet a református egyház a cívisvárosban végez.

– A tudás és a hit, az oktatás és az egyház évszázadokon átívelő elválaszthatatlan kapcsolatát testesíti meg ez a templom, amely kapcsolat a város fejlődésének, erejének és befolyásának rendkívüli hatású támogatója volt. A megújult debreceni egyetemi református templom emléket állít annak a támogatásnak, amelyet a közel fél ezer éve alapított református kollégium adott annak érdekében, hogy a Debreceni Egyetem megkezdhesse működését – hangsúlyozta a polgármester.

orando_et_laborando2

Fotó: Dede Géza László

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett: az idén nyolcvanéves épület számos viszontagságos korszakot élt át, a világháborúk miatt elhúzódott az építkezés, a második világháború alatt pedig bombatalálatot kapott. A hetvenes évek elején a kommunista diktatúra nyomására az egyetemi templom állami kézbe került, azonban immár tizenöt éve ismét az egyetemi gyülekezet otthona lehet.

– A templom az egyetem főépületével egységben emlékeztet mindenkit, hogy a tudomány csak a hittel karöltve tud elvezetni az igazsághoz. Debrecen egyszerre szellemi és hitbéli centrum. Ha igaz a mondás, hogy a templomépítés egyszersmind közösségépítés, akkor igaz lehet az is, hogy a templomfelújítás egyszersmind a közösség megújulását is jelenti – fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében azt hangsúlyozta, a legkülönlegesebb dolog, amit az ember cselekedhet, hogy földi halandó létére házat épít az Örökkévalónak.

– Amikor az ember templomot épít, annak érdekében tesz nagy dolgokat, hogy bebizonyítsa kicsinységét. A templomépítőt az alázat emeli fel – fogalmazott a tárcavezető.

Rámutatott, furcsa időket élünk, tőlünk nyugatra szellemi átrendeződés zajlik: templomok tűnnek el, adventi idézeteket próbálnak meg hitelteleníteni, az istentiszteleti helyeket szórakozóhellyé alakítják. Hangsúlyozta: ezzel áll szemben a debreceni törekvés.

– Tekinthetjük a gondviselés beavatkozásaként is, hogy a kommunizmus idején éppen informatikai távközlési központtá alakították a templomot, hiszen a valódi templomok is informatikai központok, csak vertikális értelemben – mondta.

A projekt eredményeit Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője ismertette.

Mint mondta, az egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztési célú pályázati felhívása tette lehetővé több hazai egyház számára is, hogy egyházturisztikai, vallásturisztikai fejlesztéseket valósítsanak meg.

Hangsúlyozta: a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben turisztikai szempontból minőségi örökségturisztikai fejlesztéseket tudott létrehozni az utóbbi években a Tiszántúli Református Egyházkerület, mivel az ország ezen részén kimagasló minőségű középkori eredetű református műemléktemplomok találhatók.

orando_et_laborando4

Fotó: Dede Géza László

– Debrecen és környéke a reformáció magyar centrumaként jelentős, a Tisza-tó környéke Berekfürdő és a Megbékélés Háza miatt fontos a Tiszántúli Református Egyházkerület számára – emelte ki Deák Attila.

Ismertette, jelenleg Religio et patria – Szabadság, hitvallás és alkotás címmel fut az a turizmusfejlesztési program, amelynek célja bemutatni a Hajdúságnak és Debrecennek a református egyházhoz köthető hihetetlenül gazdag örökségét. – A régi korok szabadságmozgalmai mindig összekapcsolódtak a vallásszabadságért folytatott küzdelemmel. A hitvallás szó a reformáció teológiai hitelveit, teológiai arculatát hivatott bemutatni a programban, az alkotás pedig mindazokat az egyházművészetben, művelődésben, oktatásban, tudományban elért eredményeket, teljesítményeket, amelyekre sok évszázada rendkívül büszkék a Tiszántúlon – hangsúlyozta az egyházkerület fejlesztési csoportjának vezetője

Mint mondta, a fejlesztések terén erőteljes hajdúsági fókusz érvényesült, hiszen a programból három helyszín Debrecent érintette, kettő Hajdú-Bihar megyét, egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, azon belül Szatmárcsekét.

A másfél milliárdos támogatás legnagyobb szeletét a Tiszántúli Református Egyházkerület kapta 708 millió forint értékben, a második konzorciumi partner a Debrecen-Kistemplomi Ispotályi Református Egyházközség, amelynek 310 millió forintos részesedése volt ebben a programban, a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 241 millió forinttal, a Kismarjai Református Egyházközség 102 millió forinttal, a Vértesi Református Egyházközség 92 millió forinttal, a Szatmárcsekei Református Egyházközség pedig 40 millió forinttal volt részese a programnak.

A legfontosabb beruházás a debreceni egyetemi református templom felújítása volt.

– Huszonegy református egyházközség található Debrecenben, de az egyetemi templom nem rendelkezik önálló közösséggel, a Tiszántúli Református Egyházkerület a tulajdonosa és a fenntartója. A közel 800 millió forintos beruházás az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb templomfelújítása volt a Tiszántúli Református Egyházkerület területén – magyarázta Deák Attila.

Hozzátette: az uniós támogatáson felül 250 millió forintnyi hazai támogatás is érkezett az épület felújítására.

orando_et_laborando3

Fotó: Dede Géza László

– Az egyetemi templom nemcsak építészeti megformálása, de befogadóképessége révén is jelentős – ezt már Kovács Gergő, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkipásztora mondta.

A több évtizede felújításra váró templom teljeskörű megújulását 2016-ban kezdeményezte a Tiszántúli Református Egyházkerület. A cél az épület eredeti állapotának a helyreállítása, többfunkcióssá tétele volt.

Mint mondta, az épületnek mind a külső, mind a belső felújítása megvalósulhatott, így történt meg a homlokzat vakolatjavítása és festése, a külső és belső nyílászárók, a padlóburkolatok cseréje, a fűtésrendszer részbeni felújítása. A második ütemben a templom főbejárata előtti lépcsősor, a karzaton található vizesblokkok és a tetőszerkezet újult meg, illetve berendezési tárgyakat szereztek be. A templom akusztikai célú fejlesztése is megtörtént, továbbá a fűtési rendszer korszerűsítését is befejezték.

– Az egyetemi gyülekezet célja, hogy az egyetemistáknak lehetőséget adjon hitük gyakorlására, illetve hogy a még nem hívő egyetemisták is megismerkedhessenek a keresztyénséggel – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A rendezvényt Sárosi Dániel orgonajátéka foglalta keretbe, hegedűn közreműködött Barra Ákos hegedűművész.