A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendezvények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.
Milyen szerepet játszik az egyetemi templom a Tiszántúli Református Egyházkerület turisztikai stratégiájában, és hogyan sikerült ilyen magas látogatószámot elérni?
Amikor két éve elvállaltam ezt a tisztséget, azt a célt tűztük ki a kerület vezetőségével, hogy a templom a kerület kulturális zászlóshajójává váljon. Azaz egyszerre szolgáljon istentiszteleti helyszínként, az egyetemi gyülekezet otthonaként, valamint kulturális események és rendezvények színtereként. Emellett célunk volt, hogy visszakapcsoljuk az oktatási élet vérkeringésébe, hiszen a két világháború közötti időszakban épült és 1942-ben átadott templom a háború végéig szerves része volt az egyetemi közösségi életnek: évnyitóknak, évzáróknak és egyéb ünnepségeknek adott otthont. A felújított három debreceni és három vidéki templom közül mi – az egyházkerület egyetlen kerületi fenntartású temploma – kaptuk a legnagyobb támogatást. Ez lehetővé tette, hogy modern infrastruktúrát alakítsunk ki, és ennek segítségével formálódjék a kulturális arculatunk. Koncertekkel, kiállításokkal, közösségi eseményekkel tesszük vonzóvá a templomot a szélesebb közönség számára is.
Melyek voltak eddig a legnépszerűbb programok, események?
Igyekeztünk olyan sokszínű programpalettát összeállítani, amely minden korosztály, illetve különböző érdeklődési körrel rendelkező ember számára vonzó lehet. Kiemelkedően népszerű volt a Tabuk – Nehéz témák, mély beszélgetések című sorozatunk, amelyet a Szólj be a papnak! csapatával közösen indítottunk. Ezeken az eseményeken kevéssé kibeszélt témákat jártunk körül meghívott vendégekkel, például az Egy az Isten? címűn a három monoteista világvallás – a keresztyén, a zsidó és a muszlim – hasonlóságait és különbségeit tárgyaltuk, majd az egyház és állam viszonyát vettük górcső alá. A kulturális programok közül kiemelkedtek a komolyzenei események, sikerült ezekhez kiváló előadókat megnyerni, még inkább emelve a kulturális kínálat színvonalát.
A Tiszántúli Református Egyházkerület „Orando et laborando” – Imádkozva és dolgozva című projektjében három vidéki és három debreceni templomot renováltak. Ezek közé tartozik a debreceni református egyetemi templom is, amely egyben közösségi térként is szolgál, és 2025-ben is izgalmas, színvonalas programokkal várja a közönséget. Az országos szervezetként működő Filharmónia Magyarország partnereként a többi között bérletes koncertsorozatot kínálnak. Ennek keretében január 18-án a Nemzeti Filharmonikus Zenekar érkezik, március 14-én pedig a Concerto Budapest. Szintén fontos partner a debreceni székhelyű Kodály Filharmónia, amely a Kodály Kórusból és a Filharmonikus Zenekarból áll. Az ő koncertsorozatuk is helyet kap a templomban, március 18-án és május 27-én lépnek fel a klasszikus zene legjobbjaival.
Hogyan sikerült megtartani a templom vallási és közösségi funkcióját a megnövekedett turisztikai tevékenység mellett?
Érzékeny kérdés, hiszen a templom az egyetemi gyülekezet otthona is. Folyamatosan egyeztetünk az egyetemi lelkészséggel a zökkenőmentes együttműködés érdekében. Nekünk is fontos, hogy ne zavarjuk egymás tevékenységét, ugyanakkor minden érintett közösség a magáénak érezhesse az épületet. Nem titkolt vágyunk, hogy a különböző kulturális és egyéb rendezvények missziós célt is szolgáljanak, mivel általuk azok is átléphetik a templom küszöbét, akik egyébként ezt nehezen tennék meg. Számukra ez lehet az első lépés ahhoz, hogy később részt vegyenek az egyetemi gyülekezet valamelyik istentiszteletén, és fokozatosan közeledjenek az egyházhoz. A kulturális és turisztikai programok tehát hídépítő szerepet is betöltenek, segítve a nem egyházi kötődésű érdeklődők megszólítását és bevonását.
Cikkeinket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben sok érdekes és értékes tartalmat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!