A keresztyén ünnepek megértésében kiemelt szerepe van a keresztyén történelemszemléletnek. Ünnepi alkalmaink reakciók valamilyen korábban megtörtént eseményre – állítja Márkus Tamás András lelkipásztor a Világ/nézet következő adásában. A műsor az előttünk álló húsvétot és annak üzenetét, fontosságát helyezi a középpontba.
Ünnepeink megértéséhez azért szükséges a keresztyén történelemszemlélet, mert visszavezetnek minket azokhoz az eseményekhez, amelyek a teremtéstől kezdve történtek és a mai napig hatással vannak ránk. Legnagyobb keresztyén ünnepeink együtt értelmezhetők mint az isteni elrendelés állomásai – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor.
Hozzáfűzte, hogy napjainkban nem ritka, hogy húsvét üzenetéből annyi marad meg: az élet mindig győzedelmeskedik a halál fölött. Viszont ez a történelemtől elszakított, saját igényeinkre alakított üzenet. Bár jól hangzó ígéret, de kiüresedik, mert nem ad választ arra, hogy mit jelent az életünkre nézve, miért jó ez számunkra és mi a szerepe a történelemben. Tartalom nélkül pedig a munkaszüneti napok örömén kívül nem jelent mást.
Márkus Tamás András szerint félő, hogy ha elszakítjuk nagy keresztyén ünnepeinket a történelmi beágyazottságuktól, akkor félreértjük az üzenetet, annak célját és a megvalósulását. Húsvét üzenete a feltámadás, amely nem önmagában áll, hanem egy folyamat része. Jelentőségének felismeréséhez látnunk kell, hogy mi vezetett oda, milyen események történtek előtte. A húsvétot megelőző nagyhét történéseinél is azt látjuk, hogy előre kiszámított, minden Isten elrendelése alapján történik. Jézus élete az isteni próféciák beteljesülése. A megváltás nem az egyház kitalált programja, hanem Isten elrendelésének a megvalósulása.
Mi történt a nagyhéten? Mit jelentenek ezek az események számunkra? Hogyan függenek össze legnagyobb keresztyén ünnepeink egymással? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett Márkus Tamás András református lelkipásztorral Molnár Ambrus.