Egyre többen hisznek a pokol létezésében, bár a társadalom többsége még mindig nem – hangsúlyozza Duráczky Bálint szociológus. A vallásgyakorlás trendjeiben is az individualizmus a legmeghatározóbb tényező, tudtuk meg a Reformátusok Szárszói Konferenciáján elhangzott előadásából.
„...egyre többen hisznek a halál utáni életben...”
Mennyire mondható vallásosnak a népesség?
A válasz nehézségét annak sokféle megközelítése adja, a különböző felmérések összevetéséből nem rajzolódik ki egyértelmű, világos kép előttünk. Az egyházak saját statisztikáiból más társadalmi helyzetet fogunk látni, mint a népszámlálás adataiból, mivel a feltett kérdéseket különbözőképpen fogalmazták meg. Elmondható, hogy a magyarok hatvan-hatvanöt százaléka hisz a transzcendens elemekben. Ha az emberektől megkérdezzük, hisznek-e Istenben, a válaszadók több mint hatvan százaléka igent fog mondani. Nem feltétlenül a mi keresztyén istenképünket értik ezen, inkább azt fejezik ki általa: létezik valami több, mint a biológiai lét, a kézzel fogható matéria.
Milyen vallási tanokban hisznek a leginkább?
Elsősorban Istenben. Egy 2018-as adatgyűjtés szerint egyre többen hisznek a halál utáni életben, a mennyországban (38-40 százalék) és a pokolban. Érdekesség, hogy az utóbbi létezését a népesség nagyobb része utasítja el, mint a túlvilágot leíró többi vallási tanítást, viszont a felmérések ebben is növekvő tendenciát mutatnak, manapság a társadalom csaknem egyharmada véli valóságosnak a poklot.
Sokat emlegetjük a belső migrációt, és hogy az elköltözött reformátusok nehezen csatlakoznak új gyülekezetekhez. Mit mutatnak erről a számok?
Kétféle tendenciát figyelhetünk meg. Az elsőben az emberek a kisebb településekről a közeli központokba költöznek át. A másodikban a népesség a vidéki nagyvárosokból – és sokan a fővárosból is – Budapest agglomerációjába, a Budapest–Székesfehérvár tengelyre, a Balaton környékére és Győr-Moson-Sopron vármegyébe vándorol át. Évente a lakosság legalább hat százaléka vesz részt ebben a területi mozgásban.
Előadásában hangsúlyozta a társadalom individualizmusát.
Az individualizmus sokféle társadalmi dimenzióban zajló folyamatra magyarázatként szolgálhat, így a vallási változások kapcsán is. Miközben az intézményhez kötődő, felekezeti hovatartozás csökken, az Istenben hívők száma nő. Bár sokan elszakadnak a gyülekezetektől, azok tanításától, a maguk módján mégis gyakorolják a hitüket, lemondva arról az útmutatásról, amelyet az istentisztelet vagy a közösségi tanítás nyújtana. Individualista értékválasztással magyarázhatjuk azt is, hogy az első gyermekszülés és az első házasságkötés időpontja rendkívül kitolódott. Nem állítom, hogy mindemögött ez a legfontosabb hajtóerő, viszont előmozdítja a hagyományos közösségek felbomlását, és ezzel táplálja a társadalmi individualizmust. Bár a belső migrációnak nem ez a célja, magunk is tapasztalhatjuk, hogy ha kiszakadva a régi közösségünkből nem illeszkedünk be újba, akkor az individualista gondolkodásunk fog erősödni.
„Amíg 1990-ben a nők huszonkét évesen kötötték első házasságukat, addig 2001-ben már huszonöt, 2022-ben harmincévesen. A rendszerváltozás óta eltelt harminc évben kilenc évvel tolódott ki a nők első házasságkötésének időpontja. Az első gyermek szülésénél 1990-ben 23 év, 2001-ben 25, 2022-ben már 29 év volt az átlagéletkor.”
Az elmúlt húsz évhez képest hogyan változott az emberek életminősége?
Talán ez is hatással lehet az istenkeresésünkre. Nemzetközi statisztikai mutatókból arra a következtetésre juthatunk, hogy másokhoz képest lemaradásban vagyunk. Nemrég olvastam, hogy a magyarokénál már csak a bolgárok életminősége rosszabb az Európai Unióban, viszont másfelől közelítve láthatjuk, hogy a kétezres évekhez képest a jelenlegi inflációs helyzet ellenére is megduplázódott a reálkereset értéke, azaz egyhavi jövedelmünkből átlagosan dupla annyi árut, szolgáltatást vásárolhatunk meg, mint húsz évvel ezelőtt. Ez biztosan hatással van a hétköznapjainkra, a megélt örömeinkre, nehézségeinkre, így istenkeresésünkre is.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!