„Hisszük, hogy az a cserkészet, amelyik tudatosan urának vallja Jézus Krisztust, nem vész el az időben, hanem az örökkévalóságban beteljesedik. E hit mentén pedig munkálni kívánjuk azt, hogy a magyar cserkészettel ez így legyen!” – hangsúlyozza a keresztyénség és a cserkészet kapcsolatáról Bóna Zoltán. A református lelkipásztor tanulmánya a közelmúltban megjelent, Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötetben kapott helyet, és protestáns szemmel vizsgálja meg a magyar cserkészet múltját és jelenét.
Az MCC Press kiadásában napvilágot látott tanulmánygyűjtemény szerkesztői munkájuk során bíztak abban, hogy kötetük „méltó kapocsként szolgálhat a múlt, a jelen és a jövő cserkészei között, és egyúttal iránytűként is olyan korban, amikor egyre nehezebb meglelni a helyes ösvényeket”. Réti Gergely és Székely Levente a Mathias Corvinus Collegium kutatóiként a világ legnagyobb ifjúsági szervezetéről kívántak átfogó képet adni a Magyar Cserkészszövetség alapításának tavalyi évfordulóján – mindezt történelmi, szociológiai, pedagógiai tanulmányokon keresztül.
A szerkesztők rámutatnak, hogy „bár minden korszak új társadalmi kérdéseket hoz magával, a magyar cserkészet alapvető célja napjainkban is az, mint száztíz évvel ezelőtt: szüntelenül munkálkodni azon, hogy a minket körülvevő világ egy jobb világ legyen”.
A magyar cserkészet mindig is a valláserkölcs alapjain állt, valamint tevékenységét meghatározta a hazaszeretet és az egymásért viselt felelősség. Az Isten, haza, embertárs hármasa áll tehát a magyar cserkészet középpontjában – megtartva az értékeket, a hagyományos identitást, de megfelelő módon alkalmazkodva az idők változásaihoz.
A kötetből megismerhetjük a cserkészet születését, a magyar cserkészet alapításának, kezdeti éveinek és betiltásának történetét, valamint az illegalitás és az újjáalakulás időszakát is. Az igényesen szerkesztett, illusztrált könyv elemzi a jelenlegi helyzetet, és a helyzetértékelés mellett a mai cserkészvezetők vízióját is közli. A reformatus.hu interjút készített a szerkesztőkkel, amelyben Réti Gergely hangsúlyozza: „a mozgalom alapjai a kisközösségeken, az úgynevezett őrsökön nyugszanak, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek saját korosztályukkal együtt fejlődhessenek, közösséget alapítsanak, amely egy életen keresztül stabil hátteret nyújt nekik. Aki egyszer cserkész lesz, az mindig cserkész marad.”
A tanulmánykötet érdekes sorsokat is bemutat. Az egyik ilyen Teleki Pál egykori miniszterelnök munkássága, akit 1922-ben nevezett ki főcserkésznek Horthy Miklós kormányzó. Bár betegsége miatt nem töltötte be hosszú ideig a tisztséget, Teleki a cserkésztörvények szerint élte a hétköznapjait. Részt vett több rendezvény, köztük a gödöllői világdzsembori szervezésében is. Fontos alakja volt a mozgalomnak Karácsony Sándor egyetemi tanár, aki létrehozta az Ichthüsz közösséget, 1923-tól pedig a Magyar Cserkészszövetség társelnöke is volt Sík Sándor piarista rendfőnök mellett. Egy másik jelentős személy Demjén István budafoki református lelkész volt, aki cserkészvezetőként még 1948 júniusában is tábort szervezett, majd – a lehetséges kereteken belül – az ifjúság körében végzett további munkáját is ebben a szellemiségben folytatta.
„A cserkészet és a keresztyénség kapcsolódása számos területen adott, hiszen a világ egyik legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma építő rendre, a keresztyénségben is meghatározó értékekre, a szabadság mederben való megélésére, lelkiségre, tartásra buzdít, egymás, az élet és a természet tiszteletére nevel, miközben a keresztyén felekezeteken átívelő szemlélete ökumenikus hangsúllyal az egységet munkálja sokféle megosztottság közepette” – írja a kötet püspöki bevezetőjében Steinbach József, aki arra is rávilágít, hogy manapság egy jobb világ érdekében hatással kell lenni a fiatalokra. A dunántúli református püspök hozzáteszi: „A cserkészet által Isten országa épül.”
A szerző történész, újságíró, presbiter, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docense, a Szabad Föld munkatársa
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
Egy világnyi család
A cserkészet több mint száz éve van jelen a világban, megadva a fiataloknak az odafordulás, a bajtársiasság, a stabil háttér és értékrend élményét egy második család formájában. Bárhová utazunk a földön, a cserkészek szeretettel segítik egymást, hiszen tudják, együtt dolgoznak egy jobb világért. A magyar cserkészek azonban egyvalamiben mégis különböznek más országok cserkészeitől: meg tudtak maradni keresztyén hitükben, lelkiségükben. Erről is olvashatunk az Egy jobb világért című könyvben, amely a Magyar Cserkészszövetség alapításának 110. évfordulója alkalmából jelent meg. Erről a kiadványról beszélgettünk Steinbach József dunántúli református püspökkel és Székely Leventével, illetve Réti Gergellyel, a kötet szerzőivel.