Isten néha engedi a válságot – Egyházközségi diagnosztika és válságkezelés alapjai

Kerekasztal-beszélgetéssel vezették be a közönséget Esztergály Előd könyvének témájába. A szerző mellett a beszélgetésben részt vett Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Missziói Szolgálatának főigazgatója, Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja, Palicz Róbert, a Magyar Református Presbiteri Szövetség alelnöke és moderátorként Győri-Daniné Tóth Anett, az MRE Missziói Szolgálatának egyházstratégiai osztályvezetője. A moderátor azzal a gondolattal adta meg a beszélgetés alaphangját, hogy ha egy közösség gyógyulni akar, akkor őszintén szembe kell néznie a valósággal.

– Csak az elmúlt időszakban több nagy világválságot éltünk át, ez meghatározta a gyülekezetek életét is, lelkészként viszont nem vagyunk felkészülve a válsághelyzetekre, akár kívülről, akár belülről jönnek azok – indokolta Esztergály Előd, hogy miért kezdte el megírni a könyvét. Arról is beszélt, hogy ma egyetlen gyülekezeti válságból is napok alatt országos válság lehet, és úgy vélte, hogy szükséges a lelkészképzés részévé tenni a válsághelyzetekre való felkészülést. A válság megfelelő kezeléséhez azonban elengedhetetlen a megfelelő helyzetelemzés, diagnosztika.

Hajdú Zoltán Levente szerint ugyanakkor nehéz a szembenézés, mert a tükörben nem azt látjuk, amit elképzelünk, hanem a valóságot. Ahhoz, hogy a gyülekezet szembenézzen magával, ugyanaz a komfortzónából való kilépés szükséges, mint amikor emberként magunkkal nézünk szembe – jegyezte meg. Palicz Róbert úgy fogalmazott, hogy olyan ez, mint amikor Péternek ki kell lépnie a csónakból. Szerinte elsőre mindig az a kérdés merül fel, hogy „kell ez nekünk?”, de inkább azt kell megkérdezni, hogy miképp épülünk ezáltal. Palicz Róbert nem csak a presbiteri szövetség elnökségi ülésén képviselte ezt az álláspontot, hiszen gyülekezete az elsők között volt, ahol elvégezték ezt a diagnosztikát.

Literáty Zoltán elmondta, hogy a válságkezelés és a diagnosztika beépíthető a teológiai oktatásba, a gyülekezetépítési modulban már oktatják is. Úgy véli, a középutat kell képviselni, és nem kell mindent megtanítani a lelkészképzés során. Ugyanakkor hangsúlyozta a rendszeres továbbképzések fontosságát, amelyek egy részét kötelezővé kellene tenni a lelkipásztoroknak.

A válságokat lehet biblikus és szakmai nézőpontból nézni, amelyek összekapcsolódnak. Erről beszélt Esztergály Előd, és megosztotta, hogy a Szentírás rögtön az elején rámutat a válság okára a bűneset történetében. Ádám és Éva nem figyelnek Isten parancsára, és gyümölcsöt szakítanak a tudás fájáról, de ez még nem válság, hiszen szabad akaratot kaptak. Válsággá azzal válik, hogy a rossz döntést nem megfelelően kezelik: elrejtőznek, nem akarnak szembenézni a bűnükkel, és amikor Isten számonkéri őket, akkor hárítják a felelősséget. Amikor az ember elfordul Istentől, hiányzik belőle a bűnbánat, nem mer Istentől segítséget kérni, akkor alakul ki a válság – hívta fel a figyelmet Esztergály Előd. Szakmai oldalról közelítve pedig azt említette, hogy a válságot akkor lehet kezelni, ha időben sikerül észrevenni a problémát – ebben segít a diagnosztika –, és szükséges, hogy ne csak a tüneteket kezeljék. Személyes áldozathozatal és csapatmunka nélkül nehezen tudja elképzelni a sikeres válságkezelést.

Palicz Róbert szerint ezek a válságok olyanok, mint a váltóállítás. Ha elkészül az elemzés eredménye, az nem szabad, hogy meglepje a lelkészt és a főgondnokot, mert jó esetben ismerik a gyülekezetet, de olyan részleteket mutathat meg, olyan külső nézőpontot, amely segítheti a döntést. – Külső szempontok figyelembevételével kell egy belső, megimádkozott döntést hozni – jelentette ki.

Az egyház egyszerre látható és nem látható, így ebben a kettősségben kell megélnie a valóságát – hangsúlyozta Hajdú Zoltán Levente, és kiemelte, hogy szerinte Isten nem szeretne féloldalas keresztyéneket. Úgy fogalmazott: ne csak lelkizzünk, de ne is csak a forintot meg a téglát nézzük! – A lelki tartalmat, amit Isten ad, úgy tudja hitelesen képviselni az egyház, ha a külsőségekben is rendben van – tette hozzá.

Literáty Zoltán azzal egészítette ezt ki, hogy a problémák többsége belső meggyötörtségből ered, és ha belül rendeződik, gyógyul az egyház, a gyülekezet, akkor az kifelé is látszik. Hozzátette: az egyházat nem lehet kiszakítani ebből a világból, ezért szeretnénk a lehető legjobb szervezetet építeni hozzá. Hajdú Zoltán Levente szerint az egyház bizonyos értelemben mindig válságban, változásban van, és ezért ha új, alkalmazható módszerek tűnnek fel, akkor azokat meg kell próbálni bevezetni.

– Emberek vagyunk, tudunk rossz döntéseket hozni, és ha nem figyelünk Istenre, nem tőle várjuk a tanácsot, akkor hamar szembesülhetünk a rossz döntéseink következményeivel – mondta Esztergály Előd. Szerinte Isten néha engedi a válsághelyzet kialakulását, de ennek mindig oka van, ez része az életnek, de az Úr segítségével a legmélyebb gödörben is meg tudjuk tapasztalni a szabadítást.

A beszélgetés után lehetőség volt a helyszínen könyvvásárlásra és dedikáltatásra is, de aki lemaradt erről az alkalomról, az is bármikor megvásárolhatja a kötetet többek között a Kálvin Kiadónál.