Az ifjúság szolgálatáról szóló tematikus év egyik kiemelt programja az ifjúság vasárnapja volt. Szeptember 21-én az ország számos gyülekezetében különleges alkalmat tartottak: szolgáltak, bizonyságot tettek, énekeltek a fiatalok. Nemcsak számukra, de az idősebb korosztály számára is áldásos volt ez a nap. Szerkesztőségünk kérésére több résztvevő is beszámolt az istentiszteletükről.
NYÍREGYHÁZA-ÖRÖKÖSFÖLDI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Szív szól a szívhez a nyíregyházi-örökösföldi gyülekezetben, ezért szeret oda járni Mikola Dániel többgyermekes édesapa, aki keresztyén szülőként legfontosabb küldetésének a gyerekei lelki biztonságát tartja. „Amikor ezt gyülekezeti szintre emeljük, megható és megtisztelő köztetek lenni!” – írta Mikola Dániel.
Sárossy Eszter ifis azt emelte ki, hogy jó volt látni, hogy ebben a közösségben törődnek a fiatalokkal. Számára a közös énekek, a sok program és a bizonyságtételek nagy löketet adnak a mindennapokhoz. Gyöngyösi Béla gyülekezeti tag szerint csodálatos volt látni, ahogy az ifjúság arcán a boldogság tükröződött vissza.
Tomasovszki Pál Isten kézzel fogható jelenlétét és a fiatalokon keresztül ragyogó dicsőségét érezte az ifjúság vasárnapján.
MISKOLC-BELVÁROSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG:
A nagyjából huszonöt fős ifjúsági közösségtől nem áll távol, hogy szolgáljon, istentiszteleteken, ünnepi alkalmakon és egyéb egyházi eseményeken is aktívan részt vesznek a tagjai. Ez a vasárnap mégis különleges volt, az ifisekből álló dicsőítő csapat vezette ugyanis az éneklést, fiatalok olvasták az Igét és imádkoztak. Gyülekezetüknek van egy másodéves teológus–lelkész szakos hallgatója, Meleg Kristóf, aki Isten Igéjét hirdette közöttük. A gyermek-istentiszteleten is az egyik ifisük szolgált. Elekes Botond Ábel ifivezető szerint az alkalmon sikerült megerősíteni a fiatalok és a gyülekezet kapcsolatát.
SZILÁGYPERECSENI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Kolozsi Szilvia ifitagnak a vasárnapi ifjúsági istentisztelet hihetetlen áldásokat tartogatott. Kedvenc része a közös dicsőítés volt, amikor együtt magasztalták Istent. Bátorítást adott az is, hogy egy-egy fiatal bűn- és hitvallást tett, és jó volt látni, milyen őszintén álltak ki a hitük mellett. Az alkalom végén a szeretetvendégségben pedig jó hangulatban tudtak beszélgetni és együtt lenni. Hálás, hogy részese lehetett ennek a napnak, és hogy együtt élhették meg Isten jelenlétét.
TISZA-BORZSA-KÖZI KRISZ ALAPSZERVEZET (TIBORKA) ÉS A TISZAKERESZTÚRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Az ifjúság vasárnapját Tiszakeresztúron is megszervezték, a KRISZ Tisza-Borzsa-közi alapszervezetével. Gyurkó Teodóra beszámolója szerint az alkalom központi üzenete a szolgálat fontossága volt, a szervezet éves témájához igazodva: „Szeress és szolgálj!” Színes program várta az ideérkező fiatalokat: dicsőítés, kerekasztal-beszélgetés, szeretetvendégség, evangelizáció és jótékonysági lángosozás. Az alkalmon közel százötven fiatal gyűlt össze, akik azzal az üzenettel tértek haza, hogy nincs hívő élet szolgálat nélkül.
TATAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
A tatai rendezvényről Farkas Balázs református lelkész a következőket írta: „Egy közös reggelivel kezdtünk, kakaóval és kaláccsal. Ez nem olyan rendkívüli nálunk, de az ifisek évente csak egyszer kiemelt meghívottak erre a reggelire – így most is. Az énekeket kivetítettük, hogy ne legyen gond a kereséssel és könnyebb legyen a lényegre figyelni. Fiatalok szolgáltak a liturgiában. Az imádságot és az igeolvasást két teológushallgatónk végezte, egy fiatal felnőtt gyülekezeti tagunk mondott bizonyságtételt. A tematikus év vezérigéje volt a textus az igehirdetésben. Az istentisztelet végén közös pizzázással és beszélgetéssel zártuk a napot. Az elején névkártyákat ragasztottak minden gyülekezeti tagra, hogy tudjuk, kinek mi a keresztneve. Valamint készült egy gyülekezeti bingólap is, ezt a bátrabbak elkérhették, és kereshettek 15 olyan gyülekezeti tagot, akire az adott leírás illett (pl. elolvasta a teljes Bibliát, vagy tavaly került a gyülekezetbe stb.). Az alkalom végén süteményekkel kínáltuk meg a gyülekezeti tagokat, így többen ott maradtak még beszélgetni. Az istentiszteleten pedig a dicsőítő zenekarunkban is szép számmal voltak ifisek, akik így szolgáltak is.”
A lelkész szerint jó volt ünnepelni a fiatalokat Isten előtt ezen a napon és abban a szeretetteljes hangulatban velük lenni, amit az ifisek teremtettek. Farkas Balázs megfogalmazta, hogy a fiatalok hiányoznának, ha nem lennének, és érez némi űrt azoknak a hiánya miatt, akik már nem tagjai az ifinek. Megjegyzezte azt is, hogy ott volt a felszabadultság és az imádat is, hiszen a közös dicsőítésben, a bizonyságtételben ez nagyon felerősödött.