Manapság rengeteg stressz éri a felnőtté válás küszöbén állókat. A párkeresés, lakhatás kérdése, karrierépítés és tanulás mindennapos feszültséget jelenthetnek a fiatal felnőtteknek. A sok teendő közepette testi és mentális épségük háttérbe szorulhat. Hogyan lehetünk jelen egészségesen az online térben? Hogyan kezeljük a felnőtté válással járó feszültséget? A Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében Bagdy Emőke szakpszichológus a fiatalokat érintő nehéz témákat járta körül.
Adatokban megnyilvánuló válság
A fiatalok virtuális térben való jelenléte a technikai eszközök rohamos fejlődése miatt az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. A pandémia szintén az online térbe kényszerítette szociális interakcióinkat: a közösségi médiahasználat csaknem másfélszeresére nőtt a távolságtartás éveiben Magyarországon. A karantén kihívásaival mindenkinek a lehető legelszigeteltebben kellett megküzdenie, a szociális interakciók hiánya azonban fizikai, érzelmi és mentális egészségünket is veszélybe sodorta. A Covid időszakának bizonytalansága milliókkal növelte a mentális betegségekkel küzdők számát, ez pedig különösképpen érintette a közösségi élményt leginkább igénylő korosztályt, a fiatalokat.
Csak dolgozzon az ifjúság ilyen odaadó, lánglelkű módon azért, hogy megmentse a világot. És a világ megmenekül, mert az élet örök. Ez az én hitem.
A Károli-podcast vendégeként Bagdy Emőke szakpszichológus az alacsony szintű szorongást jótékony hatásúnak vélte, amely lendületet adhat az egyénnek. A professzor szerint azért motiváló hatású, mert cselekvésre, az adott helyzettől való megszabadulásra ösztönöz, ezért egészséges alapjellemzőnk. A fiatal felnőttek szorongása ugyanakkor nem újkeletű jelenség, hiszen minden kultúra kitermeli a saját problémáit. Ugyanazokkal a szorongásokkal küzdünk, mint régen az ősember, hiszen érzelmi életünk nem változott – magyarázta a pszichológus. Életünkben mindannyian az örömöt keressük, hiszen boldogságra született emberi lények vagyunk.
„Gyakran az érzelmi megerősítést lájkok számában mérik, pedig az élő megerősítés sokkal többet ér.”
„A reménységet kell minden nap újraéleszteni. A reménység mint aktív, lelki izomzat az elhatározásomat felerősíti: az, amit elterveztem, menni fog.”
A boldogság keresését azonban megnehezítik a társadalom megváltozott létfeltételei: az új technikai eszközök, a digitális kultúra behatolása elkerülhetetlenül hatnak életünkre, ezáltal a közvetlen emberi kapcsolatok rituáléja is megváltozott – hangsúlyozta Bagdy Emőke. Ha az egyén az újonnan létrejött internetes közösségekben nem tudja elfoglalni a helyét, az problémákhoz vezet. Az érzelmi megerősítést lájkok számában méri, pedig az élő megerősítés sokkal többet ér. – Visszasírom azokat az élő közösségi alkalmakat, ahol valóban én mondhatom meg szemtől szembe, hogy s mint vagyok veled, a gondolataiddal, az életeddel – magyarázta a professzor. A közösségi életben fontos szerepet játszanak ugyanis a tükörneuronjaink, amelyek automatikusan, a szemkapunkon keresztül olvassák le a másik ember lelkiállapotát. A virtuális világ nehézsége, hogy ez az élő kapu lezárul, nehezebben reagálunk, tehát idegrendszerünk nem ugyanúgy működik online, mint a valóságban.
Az egyetemisták és a stressz
Nemzetközi kutatások adatai szerint a stressz és a szorongás több országban is hatványozottan van jelen, a népesség közel fele küzd a mindennapokban hasonló feszültségekkel. Az Egyesült Államokban az egyetemisták majdnem hatvan százalékát érinti a szorongás, illetve a depresszió. Ezeken kívül a stressz és a párkereséssel kapcsolatos problémák voltak az amerikai szakemberek elsődleges aggodalmai az egyetemen tanulók mentális egészségét illetően. A feszültségek feloldására a legtöbben az alvást, a zenehallgatást vagy az evést választják, illetve végső soron lehet az érzelmeik feletti irányításvesztés is a túlzott stressz eredménye. Mi történik azonban, ha a mindennapok feszültségének feloldása saját magunk megismerésében rejlik?
Kiért és miért élek?
Van lehetőség a negatív stressz otthoni kezelésére – hangsúlyozza a professzor. Ennek első lépése a felelősség vállalása a saját egészségünkért és a legalapvetőbb stresszkezelési gyakorlatok elsajátítása. A szakpszichológus által meghatározott stresszoldó „ötösfogat” – kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts – mind kedélyállapotunk javítását szolgálja, a pozitív hormontermelést elősegítve. A humor jelentős stresszcsökkentő hatással bír. Az idegrendszer automatikusan reagál a mosolyra, és pozitív érzéseket képes létrehozni akár már húsz perc leforgása alatt is. A stresszoldó technikák elsajátítása nem csak önmagunk számára hasznos: amennyiben tudunk magunkon segíteni, annak másokra is jótékony hatása lesz, az egyéni stressz-szabályozási kincseket közössé lehet tenni – emeli ki a közösség meghatározó szerepét Bagdy Emőke. A pszichológus végül a hit és a remény erejét emelte ki, amely rárétegződik a motivációnkra: kiért és miért élek? Életünk értelmére vonatkozóan a Bibliát idézve emlékeztetett: „És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgy hogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.” (1Kor 13,2–3)
A teljes műsort ide kattintva hallgathatják meg.