Múltunk ismerete nélkül nem tudjuk megérteni saját magunkat, sem azokat a folyamatokat, amelyek a világban zajlanak. Éppen ezért a Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete a neves teológus örökségének feltárása mellett kiemelten foglalkozik egyházunk, azon belül is Dunántúli Református Egyházkerület múltjával. Kálvin-kutatók és egyháztörténészek a konferencián a svájci reformátor hagyatékából kiindulva szerteágazó témakörökben tárják fel az elődök hagyatékát, ezzel egyszersmind értelmezve a jelent és konklúziót vonva a jövőre nézve. Az idei eseményt Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház egykori zsinati presbiteri elnöke emlékének ajánlották a szervezők.
A Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete 2007-ben azzal az elsődleges feladattal jött létre, hogy feltárják Kálvin teológiai örökségét, majd azt alkalmazzák az akadémia teológiai gondolkodásában. Emellett figyelmüket kiterjesztik a neves előd tevékenységén túl a református örökségünkre is.
A 2009-től minden évben megtartott (2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradt) konferenciákon is egyre többször jelenik meg Kálvin öröksége mellett az egyháztörténelem. Sárközi Gergely Antal, aki Szabó Előd után szeptember óta vezeti a Kálvin Kutatóintézetet, kiemelte, hogy ezek a tudományos kutatások az akadémia életére is hatással lehetnek: „Azok a gyakorlatok, amelyek történelmi távlatokban a mi teológiánkon működtek, beváltak, és adott esetben a történelem folyamán elvesztek, azok feltárhatók, bemutathatók és visszahozhatók oktatásunkba a mostani viszonyokhoz igazítva.”
Az intézet főtitkára, Sárközi Gergely Antal például a belmisszió megjelenését tanulmányozta a pápai teológiai oktatásban és annak eredményeit a közegyházban. A keresztyén megerősítés szolgálata általános fontosságán túl a szórványhelyzetben lévő dunántúli reformátusság megmaradásának egyik kiemelt eszköze, amivel foglalkozni kell, és képezni rá a hallgatókat.
Balla Ibolya, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora
Az október 8–9-én megtartott konferenciát Balla Ibolya, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora nyitotta meg. Bejelentette, hogy az idei eseményt a néhai Huszár Pál emlékének ajánlják, aki a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka és a Magyarországi Református Egyház zsinati presbiteri elnöke volt két cikluson át. Huszár Pál élete utolsó évéig tanított a Pápai Református Teológiai Akadémián, a konferencia állandó résztvevője volt. – Pali bácsi tavaly még jelentkezett a konferenciára, de teremtő Ura közben hazahívta – mondta Balla Ibolya, méltatva Huszár Pál munkásságát. A konferenciát megtisztelte jelenlétével a hajdani főgondnok özvegye és lánya.
Petró László református lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia docense
A Kálvin-kutatók előadásainak sorát Petró László református lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia docense nyitotta meg a Megváltó teremtés, vagy a teremtés megváltása? című előadásával, amelyben a modern ökoteológia kálvini alapjait tárta a hallgatóság elé.
Őt követte Ősz Sándor Előd, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, aki Kárpát-medencei szinten tanulmányozza a Kálvin-köteteket. Előadásában a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárában fellelhető kötetekről számolt be, feltárva a könyvek tulajdonosaitól a kiadványok Pápára vezető útját.
Soltész Attila baptista lelkipásztor Kálvin házasság- és családetikájában mutatta be az imago Dei és a családmodell összefüggését. Gurányi Krisztián református lelkipásztor, az Erdélyi Gyülekezet titkára Kálvin teológiájában és az Institutióban kutatta a Római levél jelentőségét. Balikó Zoltán református lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia docense Kálvin vezetésről vallott nézeteit tárta a közönség elé, míg Kocsev Miklós református lelkipásztor, a pápai teológia kutatóprofesszora a mai elvárások és lehetőségek kontextusában értelmezte a lelkész vezetői szerepét.
Márkus Mihály nyugalmazott dunántúli püspök, a Pápai Református Teológiai Akadémia emeritus professzora „Valamely ellenség cselekedte ezt…” címmel elemezte a búza és konkoly értelmezését Kálvin magyarázatában.
Az egyháztörténeti részben elsőként Thököly Imre fejedelemségében vizsgálta a vallásszabadságot és a vallási toleranciát Albert András lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia docense. A Dunántúli Református Egyházkerület történetét tárta fel Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedeiben Szabó Előd lelkipásztor, egyetemi tanár, míg Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Zsinat Teológiai és Tanulmányi Bizottságának elnöke Győry Elemér püspökké választásáról készült tanulmányát adta elő.
Az akadémián nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos igényességre való nevelésre, ebben a szellemben tudomány-népszerűsítő napot is tartanak. A hallgatók a szigorúan vett teológiai tananyagok mellett szívesen mélyülnek el az egyháztörténet kutatásában. Ezt igazolja, hogy a konferencián számot adtak a hallgatók tudományos kutatómunkájukról. Sárközi Gergely Antal főtitkár A belmisszió megjelenése a pápai teológiai oktatásban és ennek eredményei a közegyházban című előadásához kapcsolódva Tatai Márta negyedéves teológushallgató Pongrácz József belmissziói munkásságáról készült több mint egyéves kutatását foglalta össze. Teiszler Ádám hatodik évfolyamos teológushallgató gróf Tisza István életéről és egyházi munkásságáról szóló tanulmányát mutatta be.
A pápai teológia rendszeresen jelentet meg kiadványokat. Így készült már lelkésztovábbképző konferenciák, valamint korábbi Kálvin-konferenciák anyagából összeállított könyv. A tervek szerint a most elhangzott kutatásokat is megjelentetik könyv formájában, amit szintén Huszár Pál emlékének ajánlanak.