Jubileumot ünnepel a Károli német tanszéke

Ódor László tanszékalapító elképzelése szerint „kultúrgazdákat” képeztek volna az 1996-ban frissen alapított tanszéken – idézi fel Czeglédy Anita tanszékvezető. – Egy ilyen, a kultúratudomány és a közgazdaságtan ismereteit összekapcsoló interdiszciplináris képzés nemcsak akkor volt elképzelhetetlen Magyarországon, még ma is az – véli Czeglédy Anita. 1997-ben csatlakozott pályakezdőként a tanszékhez, és 2004 óta vezeti azt. Úgy látja, a sikertelen akkreditáció is hozzájárult ahhoz, hogy a tanszéket a kilencvenes évek végén átnevezték. Az új szak indítására Szász Ferencet kérték fel. Ő klasszikus szemléletű bölcsész- és tanárképzést hozott létre a Károlin. – Remek időszak volt – jelenti ki Czeglédy Anita. – Felvételi vizsgák voltak, mi választhattuk ki a hallgatóinkat a jelentkező diákok közül. Fontosnak tartottuk: ne csak az élenjárókat vegyük fel, hanem azokat is, akikről sejtettük, érdeklődésüknél fogva alkalmasak arra, hogy német nyelven irodalom- és nyelvtudományt műveljenek. Megtaláltuk a jövőbeli tehetségeket is.

Czeglédy Anita úgy látja, kollégái elkötelezettségéről árulkodik az a beszédes adat, amely szerint a tanszék 25 éves fennállása óta csupán egy munkatárs intett búcsút az intézménynek egy másik munkahelyért. – Az ezredfordulón már stabilan működött a tanszék, évente hatvan-hetven új hallgató csatlakozott – emlékezik vissza a tanszékvezető. Ám ahogy általában lenni szokott, amikor jól mennek a dolgok, jön valami változás, ami véget vet a nyugalmas hétköznapoknak.

A tanszék esetében ezt a változást a bolognai oktatási reform hozta. – Rossz rendszernek tartom – mondja az alap- és mesterszakot bevezető képzésről Czeglédy Anita. Szerinte ugyanis három év alatt senkiből nem lesz értelmiségi. – Az alapképzés három éve alatt a hallgatókból csak intelligens, középszintű munkaerő válik, olyan, aki bármikor könnyen felcserélhető mással. Sajnálatos tapasztalatunk: három év után a diákok nagy része elhagyja az egyetemet, mert a munkaerőpiacon gyors és könnyű pénzt ígérnek a fiataloknak. Ám ezek többnyire nagyobb szakképzettséget nem igénylő állások, miközben – a pályakövető vizsgálatok szerint – elsősorban a mesterszakot végzettek jutnak el a diplomát igénylő munkakörökbe. Azt örömmel olvastuk, hogy e felmérések szerint a Károli német szakán végzettek átlagkeresete jelentősen meghaladja más nyelvszakosokét, és három-négy évvel a munkába állás után már akár a nagy egyetemeken végzettekét is.

A tanszékvezető úgy látja, az első három év ismeretszerző, alapozó munkája után bontakozik ki igazán a hallgatók alkotó szellemi potenciálja. – Negyed-ötödévesen kezdenek el igazán felnőtté válni, élmény velük dolgozni. Nagy bánatunk, hogy mesterszakra csupán a hallgatók töredéke marad.

A tanszéken tehát növelni kívánják a mesterszakot választó hallgatók arányát. Ehhez új mintatanterv készül. Előkészítése folyamán a hallgatók véleményét is meghallgatják. Mindenki tisztában van vele: sem a poros, könyvtárszagú képzésnek, sem a szellemi igénytelenségnek nem lehet otthona a Károli. – Nekünk azért kell középen lavírozni, mert a felelősségérzetünk ezt diktálja. Nem képezhetünk olyan hallgatókat, akik ugyan szellemileg kimagaslóak, de piacképtelen a tudásuk, mint ahogy szellemileg felületes hallgatók képzése sem lehet cél.

Ezért alakította át a tanszék néhány évvel ezelőtt az alapszakos képzését is. Ebben a klasszikus kultúrtörténeti, irodalmi és nyelvészeti tartalmak mellett helyet kapott a „német nyelv, kultúra és gazdaság”, valamint az „üzleti és gazdasági kommunikáció” specializáció is. Így frissült a némettanárképzés tananyaga is az elmúlt években a digitális kompetenciák oktatásával.

A Német Nyelv és Irodalom Tanszék alapításának 25. évfordulóját több eseményből álló rendezvénysorozattal ünnepelte meg. A nyitó alkalmat az egyetem új épületében, az impozáns Károlyi–Csekonics-palota aulájában tartották, október 20-án. A német nyelvű rektori, dékáni és tanszékvezetői köszöntések és visszaemlékezések mellett a másnapi, nemzetközi konferenciák plenáris előadásait is meghallgathatták a meghívottak, valamint megismerhették a tanszék tudományos kutatási tevékenységét bemutató kiadványt is. – A Streben und Dienst (Törekvés és szolgálat) című kötet megjelentetésének elsődleges célja, hogy a laikus közönség is megismerhesse a tanszék kiváló oktatóinak munkáit.

A nemzetközi konferenciák, valamint a kutatásokhoz kapcsolódó kötet megjelenítésével célunk volt az is, hogy lenyomatot hagyjuk az elmúlt huszonöt év történéseiről. Ez nem akármilyen időszak volt. A könyvvel azt is szerettük volna megmutatni, hogy a német tanszék mint humán erőforrás nagy értékű, és szándékai szerint hozzá tud járulni a református egyház társadalmi szolgálatához. Ezért is választottuk az egyes fejezeteket elhatároló protestáns idézeteket a reformáció ötszázadik évfordulójára készült Kálvin téri térkövekről – hitvallásként és biztatásként az előttünk álló időkre.

A jubileumi ünnepségsorozat nyitánya remek alkalom volt arra, hogy ünnepélyesen díjazzák a tanszéken tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat. – Mindenki más-más miatt érdemelt elismerést. Az ötlet akkor jött, amikor tavaly online tanításra kényszerültünk. Arra kértük az oktatókat, hogy válasszák ki azokat a diákokat, akik valamilyen szempontból kiemelkednek. Közvetve ez már része annak az elképzelésünknek is, hogy olyan új pedagógiai módszerekkel dolgozzunk, amelyben központi szerepet kap a személyre szabott tanulás és az egyéni képességek megerősítése. Az ünnepségen a jutalmazott huszonegy hallgató közül tizenhét vette át személyesen az elismerést. (Többen ösztöndíjjal Németországban tartózkodnak.)

A díjazottak között van Ford Mónika. Másodéves a némettanári szakon, és egy német irodalmi szemináriumra írt dolgozatával érdemelte ki az oklevelet. Szerinte a német szak a Károlin azért is különleges, mert nemcsak a nyelvet tanulják, hanem a német irodalmat és kultúrát, történelmet és kultúrtörténetet is. – Amikor egyetemet kellett választani, sokat jelentett, hogy itt már régóta van néme oktatás, és azt is hallottam, hogy családias hangulatúak az órák, kislétszámú csoportban tanulhatunk, több figyelem jut ránk.

Varga Trisztán egyedüli férfiként áll a díjazottak gyűrűjében. – Nekem lett a legjobb nyelvtani eredményem a nyelvi alapvizsgán, ezért kaptam elismerést – mondja. Szaktársa, Almási Rubina szerint a német mindig hasznos, ha az ember jól beszéli. Úgy véli, hogy a Károlin határozottan jó a közösség, és kiválóak a tanárok. – Itt az ember tényleg nem egy a sok közül, mindenkire személyes figyelem jut. Így valóban fejlődhetünk. Ez az előnye a kisebb létszámú szaknak. A német nyelvben nagy lehetőségek vannak. Meg kell érte küzdeni, de nagyon megéri!