Kétszáz éve született a Szózat megzenésítője

Egressy Béni 1814. április 21-én született Sajókazincon, amely település napjaikban Kazincbarcika része.
képÉdesapja, Egressy Pál református lelkipásztorként szolgált itt 1809 és 1816 között, ahol Egressy Bénit 1814. április 28-án keresztelték meg. Édesapja fiú gyermekeit lelkipásztornak szánta, akik közül egyedül Pál fia választotta a lelkészi hivatást, Gábor a XIX. század első felének ünnepelt színésze, Béni pedig zeneszerző, zenekari igazgató lett.

Béni, amint testvérei is, előbb a miskolci, majd a sárospataki református gimnáziumban tanult. A „pataki skolában" már megmutatkoztak igazi talentumai, magyar irodalomból és zenéből is „bene" minősítést kapott. A kollégium énekkarában is részt vett, ahol tenor szólamot énekelt.

Édesapja 1831-ben bekövetkezett halála után, megfelelő anyagi támogatás hiányában, a kénytelen volt abbahagyni a tanulást, és segédtanítói állást vállalt a mezőcsáti, majd a szepsi elemi iskolában.

Testvére, Egressy Gábor ösztönzésére 1833 őszén színésznek szegődött. Az első színlap, amelyen Béni neve is megjelent egy 1834. április 23-i előadáshoz készült. A mű Baurnfeld: „Könnyelműség szerelemből" című négyfelvonásos vígjáték volt, amelyben Fridrik szerepét játszotta.

kép

Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg Vörösmarty Mihály 1836-ban írt Szózat című versét. A művet a Nemzeti Színházban ismerhette meg a közönség, amelyről a reformkor kedvelt újságja, a Honderű, ezekkel a szavakkal tudósított: „Vörösmarty Szózatára készített legjobb népdalra kitett 20 arany jutalom odaítélése, minden zugaiban megtölté nézővel színházunkat. A nyertes Egressy Béni lőn, kinek is a jutalom a nézőség előtt ünnepélyesen átadatott."

A művész részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban. A Kápolna község mellett vívott csatában megsebesült. Felépülvén sérüléséből a komáromi erőd védője volt. Az itteni harcok között szerezte lelkesítő művét, a „Fel, fel vitézek a csatára" kezdetű Klapka-indulót.
Élete vége felé műveinek egy részét a Nemzeti Múzeumnak adományozta, köztük zsoltárfeldolgozását, amelynek a következő címet adta: „Éneklést kezdő melódiák és dicséretek miként a helvét hitvallású magyar egyházban éneklik. Orgonára tette Egressy Béni Ónodban 1849.".

kép

1851. július 17-én hunyt el tüdőbajban. Temetésén Török Pál (1808-1883), a Pesti Református Egyházközség lelkipásztora szolgált. Sírja a Fiumei úti temető művészparcellájában található.

Millisits Máté