Az elmúlt évtizedek környezetszennyezése rohamos léptekkel sodorja veszélybe a Föld ökoszisztémáját. A klímaszorongás mindennapjaink jelenségévé vált, ugyanakkor a környezetvédelem mikéntje összetett, ezért bonyolultnak tűnhet az egyén számára. Keresztyén emberként kötelességünk a teremtett világ védelme, ez a feladat azonban súlyos terhet róhat ránk. Segítséget különleges módon is kaphatunk: lehetnek a társasjátékok tanító és érzékenyítő eszközök?
„Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.” (1Móz 2,15)
A társasjátékok új célja
Az elmúlt évek klímaválsága és az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés társadalmi szintű aggodalmat váltott ki. A klímaszorongás jelensége manapság már nem ritka, ennek nyomán pedig sokakban felmerül a kérdés, hogy az egyén miként vállalhat részt a szennyezés csökkentéséből, hogyan és honnan tájékozódjon annak helyes módjáról. – Az emberekben megnövekedett a vágy, hogy kézzelfogható módon lépjenek kapcsolatba az éghajlatváltozással – nyilatkozta a Guardian című brit napilapnak Matt Parker játéktervező. – Ugyanakkor gyakran nem mernek szembenézni az éghajlatváltozás veszélyével, tehetetlennek érzik magukat annak összetettségével szemben. A társasjátékok öröme azonban pont ebben rejlik: a játékosok együtt lépnek kapcsolatba összetett rendszerekkel – folytatta. Hasonló célt szem előtt tartva jelent meg tavaly tavasszal Daybreak néven Matt Lealock, a Pandemic című játék tervezőjének legújabb társasjátéka, amelyben a játékosoknak egymással együttműködve kell az emberiség szén-dioxid-kibocsátását nullára csökkenteni, mielőtt a bolygó eléri a kétfokos melegedést. A játék fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a klímaváltozás jelenségét emberközpontúan járják körbe. Az eladásokból származó bevétel egy részét pedig éghajlat-igazságügyi szervezeteknek ajánlották fel.
Játszani és tanulni
A társasjátékipar piaci értéke jelenleg tizenkétmilliárd amerikai dollár, ez részben a pandémiának is köszönhető, amelynek idején húsz százalékkal növekedett az addig is magas érték. Az unalom és az elektronikai eszközök okozta fáradtság gyorsan a társasjátékok felé fordította az otthonukba zárt családok figyelmét. A játékok sokszínűsége az elmúlt években szintén figyelemreméltóan alakult. A világ narratívájához alkalmazkodva az elmúlt években több olyan játék is megjelent a piacon, amelyek a klíma vagy a biodiverzitás témáját dolgozzák fel, ilyen a hazánkban is kapható Fesztáv, a Cascadia állatvilága és a már említett Daybreak. Azonban a társasjátékok nem csupán szórakoztatást jelentenek, oktatói funkciójuk sem elhanyagolandó. Egy 2018-as felmérés szerint a szimulációs játékok elősegítik a klímapolitika megértését. A hipotézist egy későbbi, 2020-as kutatás is alátámasztotta, amely szerint a társasjátékok általi tanulás „leegyszerűsített alternatívája a bonyolult tudománynak”, amely segít a játékosoknak megfoghatóan megfogalmazni a klímaválságot.
„Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi. Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta.” (Zsolt 95,4–5)
Keresztyén emberként kötelességünk a teremtett világ tisztelete és védelme, a tőlünk elvárható módon. Isten ránk bízta teremtésünk pillanatában, hogy „műveljük és őrizzük”, ami nagy feladatnak tűnhet. Ebben azonban nem vagyunk egyedül. Nemcsak a Jóisten támogatására számíthatunk a teremtett világ védelmében, hanem keresztyén társainkéra is, meríthetünk erőt a saját családunkból, gyülekezetünkből is. Ha nem tudjuk, hogyan lássunk neki, vagy nem tudjuk, mi többet tehetnénk még, egy társasjáték is választ adhat a kérdéseinkre. A klímaszorongás ellen is nyújthat támaszt egy közös játék, hiszen kooperatív jellegüknek köszönhetően nem maradunk magunkra aggodalmainkban. Legyen szó a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, egy harmonikus ökoszisztéma létrehozásáról vagy a madaraknak szánt fészkelőhelyek elhelyezéséről, a társasjátékok közösségi élménnyé teszik a teremtett világ védelmét, egy időben ösztönözve és oktatva is minket.
„Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják! Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket? Az ő kezében van minden élőlény élete és minden ember lelke.” (Jób 12,7–10)