Rendhagyó lelkésztovábbképzést tartottak október 17-én Budapesten. Az eseményen Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ismertette terveit a Zsinati Hivatal megújulását illetően.
Balog Zoltán örömmel jegyezte meg, hogy szép számmal jelentkeztek lelkészek a továbbképzésre, pedig a szervezeti átalakulásokat általában érdektelenség szokta övezni. A Zsinat lelkészi elnöke bevezetésként elmondta, bár az egyház a gyülekezeteiben él, ez nem jelenti azt, hogy a többi szint kevésbé fontos, és a gyülekezeteken túl már ne kellene látni. – Nem abból kell kiindulni, hogy az egyház és az állam rendjét mennyire tiszteljük, hanem az isteni rend felől, bibliai alapokról kell tekintenünk a világi, illetve az egyházi szervezetre is – hangsúlyozta a püspök.
Kiemelte, hogy a magyarországi református közösségek sok vihart átvészeltek már a 16. század egyházüldözéseitől kezdve egészen a kommunizmusig, amikor akár a saját feljebbvalóik is elárulták őket. Ezzel kapcsolatban egy történetet is megosztott, amely arról szólt, hogy egy lelkészt a saját püspöke jelentett fel a kommunista államhatalomnál ahelyett, hogy próbálta volna pásztorként védelmezni. – Ezzel szemben azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ha elviszik a pásztort, akkor szétszéled a nyáj. Ezért fontos a vezetőség is, nem csak a gyülekezet – nyomatékosított.
Ezt követően egy ábrán mutatta be az országos egyház korábbi szervezeti felépítését, amely szerinte racionalizálásra és egyszerűsítésre szorult. Példaként említette a cigánymisszió ügyének széttagoltságát, ami miatt nem tudott hatékonyan működni ez a szolgálati ág.
A püspök az egyházi vezetőség egyértelmű feladatai közé sorolta az egyház intézményi hálózata forrásainak biztosítását. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás után elmaradt kárpótlások ellenére a reformátusok jelentős állami feladatokat vállaltak át. Kiemelte, hogy a vezetőség ma már nem tárgyal úgy, hogy nincs ott a helyi püspök és esperes véleménye előzetesen a tárgyalóasztalon. – Sőt meg kell kérdezni a helyi gyülekezetet, hogy egyáltalán akarják-e az adott projekteket – tette hozzá.
Emellett fontos feladatként jelölte meg az egyház társadalmi súlyának megjelenítését, amelybe beletartozik az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás és jó viszony kialakítása is.
Végül leszögezte, az evangélium az alap, abból kell mindent levezetni, nem pedig fordítva. – A missziói, evangéliumi szempontnak kell érvényesülnie minden területen, ez a cél – jelentette ki előadása zárásaként Balog Zoltán.
Tapasztalatok
A képzést szervező Molnár Ambrus lelkipásztort kértük fel a továbbképzés értékelésére.
Minek köszönhető, hogy ennyien érdeklődtek a mostani továbbképzés iránt?
A lelkipásztorok tudják, hogy a Zsinat működése, a szerkezeti változások hatással vannak a gyülekezeti szolgálatra. Bármi, ami a Zsinaton történik, az végső soron a gyülekezetekben csapódik le. Szerintem ez az egyik oka. A másik oka pedig az, hogy Balog püspök úr kommunikációjának középpontjában a gyülekezetekért élő egyház áll. Mostanság még inkább fontos ez, amikor látjuk, hogy nyugaton miként válik szét az egyházvezetés, a gyülekezeti élet és az evangéliumi szolgálat. Itthon ez tudatosan is együtt van tartva, ez pedig bizalmat gerjeszt a lelkészekben a Zsinat iránt.
Milyen visszajelzések érkeztek a résztvevőktől?
Mindenkiben erős lenyomatot hagyott az, hogy a zsinati osztályok, illetve az osztályoknak a vezetői a gyülekezetekért munkálkodnak. Megértették, hogy a Zsinat tisztában van a saját pozíciójával, hiszen az nem irányító személyzet, hanem a bibliai értelemben vett szolgáló apparátus, és ennek a szolgálatnak a célja az evangélium terjedése, ami elsősorban a gyülekezeteken keresztül történik. Ezentúl remélhetőleg mindenki nagyobb bizalommal és bátorsággal fordul majd a zsinati osztályok felé. Ez rajzolódott ki a visszajelzések alapján, tehát nyitottan és érdeklődéssel fogadták az újdonságokat.
Lesz folytatása az alkalomnak?
Mindenképpen. A lelkésztovábbképzés célja – nyilván a lelkészek kérdéseinek megválaszolása és a kellő segítség megadása mellett – az, hogy ha tudunk, kapcsolódjunk a Zsinat munkájához. A különböző osztályokról már most is tartottak előadásokat, például Fekete Zsuzsa, a Reformátusok Lapjának főszerkesztője, aki korábban is bekapcsolódott ebbe a munkába. Emellett minden osztályvezetőt örömmel hívunk, ha foglalkozása aktuálisan kapcsolódik egy-egy naphoz, annak tematikájához. Fontos, hogy ne csak a lelkésztovábbképzés szintjén legyen együttműködés a Zsinattal, hanem ezen túl a lelkipásztorok és gyülekezetek a saját élethelyzetüknek megfelelően tudjanak segítséget kérni akár előadás vagy információ formájában az egyes osztályoktól. Többrétű együttműködés zajlik: a gyülekezet és a Zsinat, az egyházmegye és a Zsinat, valamint a kerület és a Zsinat szintjén. Ezt segíti elő, hogy a képzés során a Zsinatot közelebb hozzuk a lelkipásztorokhoz.