Az értekezlet kezdetén Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke olvasta fel a napi Igét (Apcsel 2,42-47). Ezt követően az egybegyűltek egyperces néma csenddel megemlékeztek a nemrég elhunyt Szemerei László esperesről.
Hittan: jó példák és nehézségek
Bölcskei Gusztáv püspök rövid bevezetőjében elmondta, hogy az alkalom egyik célja a plénum eszmecseréje, vagyis az, hogy képet kapjanak a jelenleg folyó dolgokról, és csoportbeszélgetésekben mélyebben meg tudjanak beszélni konkrét ügyeket, témákat. Ezzel szeretné az esperes-gondnoki értekezlet mindjobban előre vinni a zsinat munkáját is. A tájékoztató további részében a zsinat lelkészi elnöke olyan ügyekről szólt, amelyek a napi gyakorlati munkát érintik. Megemlítette, hogy az általános iskolákban a napokban zajlott a beiratkozás, amivel egy időben a leendő elsősök szüleinek nyilatkoznia kellett a kötelezően választható erkölcstan, illetve hit- és erkölcstanoktatásról, arról, hogy gyermekük számára mit választanak. Az a rendelet, melyben az iskolák vezetőit tájékoztatták ennek menetéről, igencsak későn készült el.
Ugyanakkor az is elmondható a református visszajelzésekből, hogy azon településeken, ahol eddig zökkenőmentes volt a hitoktatás, nem okozott ez gondot, míg ott, ahol eddig is problémák voltak, ott nehézségek jelentkeztek. A püspök azt kérte az egybegyűltektől, hogy ahol problémákat észlelnek a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban, azt továbbra is jelezzék.
Bizonytalan finanszírozási kérdések
Bölcskei Gusztáv az oktatás finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy sok még a bizonytalanság. A közoktatási és a hit- és erkölcstanoktatás finanszírozásról szóló kormányrendelet elkészülte várhatóan nyárra tolódik és az egyházi felsőoktatás finanszírozásra sincs még végleges megoldás. Szintén finanszírozási kérdést jelenthet a tranzakciós illeték: az ez alóli mentesség egyelőre nem vonatkozik az egyházra, mint jogi személyre, és ez több tíz millió forintos plusz költséget okoz. „Azzal a kérdéssel fordultunk a minisztériumhoz, kiterjeszthető-e rá a mentesség. Ha megérkezik a válasz, akkortól kezdve lehet gondolkodni a hogyan továbbon" – hangzott el a zsinat lelkészi elnökétől.
Arról a médiából is jól ismert kijelentésről, miszerint a kormány átvállalja az egyházak devizahiteleit, a püspök elmondta, hogy elhamarkodott nyilatkozat volt, mivel nem állt mögötte kormánydöntés, így az egyház várja az erre vonatkozó megoldási javaslatokat. Az is elhangzott, hogy az egyházi törvény módosítása, amelyre az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet, még várat magára. A református egyházat is felkérték a tervezet véleményezésre.
Népszámlálás: csökkenés
Az esperesek és gondnokok gyorsjelentést hallgattak meg a húsvét előtt nyilvánosságra hozott népszámlálási adatokról. A két cenzus közötti évtizedben tízmillió alá csökkent az ország lakossága, valamint félmillióval csökkent a magukat reformátusnak vallók száma. (Hasonló csökkenéssel szembesült a többi történelmi felekezet is.) „Kevesebben nyilatkoztak vallási hovatartozásukról, s a kérdés is megváltozott, így nehezen összevethetőek a 2001-es és a 2011-es adatok – mondta Tarr Zoltán – így nem érezzük aggasztónak a változást." Ahogy az eredmények feldolgozása folyik, részletesebb adatokkal, elemzésekkel szolgálnak majd, ígérte a zsinati tanácsos.
Párbeszédből megerősödés
„Az az alapkérdés, hogy mit kell most tennünk egyházunk jövőjéért?" – mondta Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság elnöke. A bizottság nem „erős kéz" akar lenni, a prófétai szerepet sem vállalta magára, hanem a párbeszédben látja a megoldást. Fontosnak tartják, hogy a gyülekezetek szembenézzenek azzal, milyen társadalmi helyzetben élnek s mi az az evangélium, ami rájuk bízatott, ez alapján ismerjék fel küldetésüket. Harmathy András ettől a református közösségek megerősödését reméli, s hogy a lelkészek felismerik azt a potenciált, amit a gyülekezeti tagok képviselnek egy-egy közösség életében.
Több felszólaló az egyház strukturális átalakításának lehetőségét és az utánpótlás kinevelésének fontosságát is felvetette. A bizottsági vezető elmondta: a párbeszéd célja az is, hogy a vízióval rendelkező gyülekezetek visszajelzést adjanak az országos egyháznak, miben segíti vagy hátráltatja őket a mostani struktúra. Harmathy András végül az esperes-gondnoki értekezlet figyelmébe ajánlotta az Érintés címet viselő munkafüzetet, mert mint mondta, az itt részt vevők látják át leginkább az egyház minden szintjét.
Szociológiai terepmunka a református egyházban
A Károli Gáspár Református Egyetemen ebben a tanévben szociológia szak indult, erről Balla Péter beszélt az ülésen. A rektor kiemelte, ezzel új terület nyílt az egyetem és a fenntartó közötti együttműködésben. Az egyetem munkatársai és diákjai végzik ugyanis a zsinat által kezdeményezett egyház-szociológiai kutatás munkájának derékhadát.
Az erre felállított bizottság célja az egyház helyzetének meghatározása, a missziós célok pontosítása. Feladatai között egy református vallástérkép megrajzolása is szerepel. A kutatáshoz korábbi egyház- és vallásszociológiai kutatásokat, népszámlálási adatokat és az MRE meglévő adatait veszik alapul, valamint jövő év elején kérdőíves felmérést és terepmunkát is végeznek majd. Ebben kérik az egyházmegyék segítségét. A végső eredmények várhatóan a zsinati ciklus végére, 2014 decemberére látnak napvilágot.
Nagyobb hangsúly a cigánymisszión
Az esperes-gondnoki értekezlet munkája ezután négy téma köré szervezett csoportokban folytatódott. Az értekezlet tagjai a cigánymisszió, az egyházi bíráskodás, az egyházmegyei struktúra és az egyházi jövőkép kérdéseivel foglalkoztak részletesen. A csoportbeszélgetések után pedig az ott elhangzottak összefoglalása következett.
Kisebb csoportokban folyt az eszmecsere
A cigánymissziós stratégiával foglalkozó csoport munkájáról Steinbach József dunántúli püspök számolt be. Hangsúlyozta, hogy olyanok vettek részt a beszélgetésükben, akik terepmunkaszerűen is érintettek a cigánymisszióban. A püspök tolmácsolta azt a nagyon pozitívnak ítélt tényt, hogy egyre nagyobb figyelmet fordít az egyház a cigánymisszióra. Az utolsó lépés a nemrég elkészült cigánymissziós stratégia koncepciója volt, mely az április végén összeülő zsinat elé kerül majd. A koncepció három részből áll: a társadalmi kontextust felmérő helyzetképből, gyülekezeti helyzetképből és teológiai megalapozásból. A püspök szerint eszmecseréjük egyik fontos megállapítása a kontextualizáció volt, ami azt feszegette, hogyan találkozhat két kultúra egymással. Leszögezhetjük, hogy a közösség vállalása az első. A romák saját kultúrájából kell kiindulni a missziókor, az integrált gyülekezet csak ezután lehetséges. Az is felmerült ötletként, hogy lelkészképzésbe is kerüljön be a cigánymisszió területe.
Fegyelmezés az evangélium szolgálatában
A második csoportban az egyházi bíráskodásról gondolkodtak közösen az esperesek és az egyházmegyék gondnokai, tanácskozásukról Gaál Sándor esperes számolt be. A Heidelbergi Káté (83., 84., 85. kérdés-felelet) alapján arra jutottak, hogy az egyházi bíráskodást az evangélium hirdetésének szolgálatába kell állítani, vagyis abban az esetben van szükség ilyen eljárásra, ha valamilyen módon sérül az örömhír hirdetése.
A beszélgetésben az is felmerült, hogy kálvini szellemben át kellene nevezni a témában készülő új törvényt, a bíráskodás ugyanis csak egy formája a fegyelmezésnek. Szerintük az új szabályozás foglalkozhatna a figyelmeztetések különböző formáival (Lk 17), a jogi lépéseket maga után vonó bíráskodással és azzal is, hogyan fogadják vissza méltó módon a közösségekbe a vétséget elkövető személyeket. A beszélgetésen a jelenleg hatályos törvénnyel kapcsolatban is születtek módosító javaslatok, ezeket a zsinat elé terjesztik.
Az egyházmegyékről
Az egyházmegyék átalakításával foglalkozó csoport megbeszéléséről Csomós József püspök számolt be. Felelevenítette, hogy a tavaly novemberi zsinaton az Egyházi Jövőkép Bizottság változásokra vonatkozó felvetése nyomán elfogadták azt a határozatot, mely szerint meg kell vizsgálni az egyházmegyék területi és létszám szerinti felosztását abból a szempontból, hogy mennyire felelnek meg a missziói feladatok elvárásainak. A csoport próbált olyan szempontokat felállítani, amik országosan, egységben segíthetik az egyházkerületeket ennek a végiggondolásban. Ezek közül a legfontosabbakat sorolta fel a tiszáninneni püspök.
E szerint a felülvizsgálat csak úgy lehetséges, ha az egyházközségek jogi státuszát is felülvizsgálják. Bár a népszámlálási adatokat missziói szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a gyülekezetek nagyságára vonatkozóan mégis inkább a saját adatokból kell dolgozni. Fontos a nem lelkészi szolgálattevők szolgálata, de nem felejtkezhetünk meg arról, hogy egyértelműen a lelkészek végzik életvitelszerűen a szolgálatot. Éppen ezért a lelkipásztorok létszámát kell elsősorban figyelembe venni a megyék struktúrájának megállapításakor.
Végezetül Csomós József felvázolta azt az elképzelést, mely szerint először vaktérképszerűen fel kellene vázolni az új struktúrát, különböző szempontok alapján meghatározni a megyék létszámát és határát, és ezt kéne összevetni azzal, ami most van. A kettőt összehangolva lehetne megtalálni az optimális megoldást.
Identitást erősíthet a jövőkép
Az egyházi jövőképről tanácskozó esperesek egyetértettek abban, hogy az első lépés annak megfogalmazása, mi a reformátusok küldetése ma Magyarországon, a módszertani kérdések csak ezután jöhetnek. A témában sok hozzászólás érkezett: hangsúlyozták a hitelességfontosságát, az egyháztól távol élők elérésének kihívásait, a gyülekezetekben és a gyülekezetek között megélt szeretetközösség, az imádság és az alázat jelentőségét. Megegyeztek abban, hogy az emberek érdeklődnek a keresztyénség iránt, de ez sokak számára csak világnézet, nem pedig életforma.
Felmerült a falvak elsorvadó és a nagyvárosok gyarapodó gyülekezetei közötti ellentét, mely nem oldható meg egy egységes módszerrel. Vad Zsigmond felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy mindegyik gyülekezet maga fogalmazhatja meg saját jövőképét, küldetését. Mint mondta, ez fontos, identitást erősítő tevékenység. Az a javaslat is elhangzott, hogy az egyházi intézmények is töltsék ki a füzetet, fogalmazzák meg saját látásukat küldetésükről. Az alulról építkező bizottsági munka nem jelenti azt, hogy az egyházvezetés kivonja magát a felelősségvállalás alól.
Záró nyilatkozat
Az ülés végén Bölcskei Gusztáv bejelentette, hogy elkészültek a lelkészigazolványok, melyeket az egyházkerületek fognak továbbítani az egyházmegyékbe. Emellett szólt arról a születőben lévő megállapodásról, melynek értelmében a Magyarországi Református Egyház dolgozóinak egészségügyi ellátását a budapesti Honvéd Kórház vállalná. Emellett az országos esperes-gondnoki értekezlet nyilatkozat megfogalmazása mellett döntött a csengeri temetőrongálással és az ifj. Hegedűs Loránt által szervezett tüntetéssel kapcsolatban.
Reformatus.hu, képek: Sereg Krisztián