Felszentelték a budapesti Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium aulájának kazettás mennyezetét. A terem régi, lehangoló plafonját mostantól 719 képből álló festmény díszíti. A dekoráció különlegessége, hogy százötven diák és tanár közreműködésével készült el három év megfeszített munkájával, ami hűen tükrözi az intézmény mottóját, miszerint: „Közösséget építünk – a közösség épít minket.” A reformáció emléknapja alkalmából tartott ünnepélyes eseményen részt vett Balog Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szloboda József, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese.
A reformáció emléknapjának szentelt ünnepségen Balog Zoltán dunamelléki püspök tartott istentiszteletet, melynek keretei között a kép és a szó között meglévő ellentétről beszélt. – Melyik volt először, a kép vagy a szó? Szabad-e képeket festenünk? – tette fel a kérdést hallgatóságának, majd a legkisebbekhez fordulva arra volt kíváncsi, hogy rajzolni vagy írni kezdtek-e előbb. Emlékeztetett arra, hogy a Bibliában Isten szava volt előbb, majd a Szentírás tanítására figyelmeztetett, miszerint „ne csináljatok faragott képet”, de kiemelte a festett kazetták gyönyörűségét is. – Ezek a képek méltón hirdetik Isten dicsőségét – mondta Balog Zoltán. – Ő azért ajándékozza nekünk a teremtett világ szépségét, hogy abban fölismerjük, mennyire szeret bennünket. De a lényeg mégiscsak abban van, amit az Isten mond, hiszen szól hozzánk, és ez különleges dolog. Nyelvünkben meg is különböztetjük, amikor Isten szól és amikor az emberek beszélnek. A zsoltáros egymás mellé helyezi a gyönyörű képeket és a gyönyörű szavakat, ahogy egymás mellett vannak itt, a Benkőben is ezekben a különleges alkotásokban. Biztos vagyok benne, hogy ilyen iskola Magyarországon nincs még egy, de még a világon sem. És ami még fontosabb, hogy ti is együtt vagytok ebben – hangsúlyozta a püspök.
Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke
Madarász Levente, az iskola igazgatója beszédében elmondta, hogy már az újpesti iskola tanáraként megfogalmazódott benne az aula díszítésének vágya. – Egyre többször ismertem fel, hogy szeretem ezt a helyet, szeretem az iskolát, és a közösségnek fontos részévé szeretnék válni – magyarázta a pedagógus. Igazgatóvá válása után egy nyári szünetben megtapasztalt templomi élménye nyomán fogalmazódott meg benne a gondolat: „Kazettás mennyezetet szeretnék ide, veletek együtt.” Az ihletet az erdélyi Nyárádszentmárton unitárius templomának festett kazettás mennyezete adta. A 719 képből álló, az erdélyi és felvidéki templomok hagyományos festett tábláinak a motívum-, szín- és formavilágát idéző, valamint az üdvtörténet jeleneteit ábrázoló remekmű három év alatt készült el százötven diák és tanár közreműködésével. „...szent föld az a hely, ahol állsz!” (2Móz 3,5) – zárta beszédét a mózesi Igét idézve az igazgató, büszkén tekintve fel a régóta vágyott mennyezetre.
Madarász Levente, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium igazgatója
Különleges elismerés illeti az iskola rajztanárát, Pilaú Ildikót is, aki nemcsak koordinálta és segítette a diákokat az alkotási folyamatban, de szabadidejében ő maga is számos kazettán dolgozott. Keze nyomán több tíz alkotás született, amelyek méltón őrzik hagyatékát a jövő nemzedékei számára. – Nem igazán tudtuk, hogy mi lesz belőle, szóval nagy újság volt. A tanárnő mutatott mindenféle mintákat, amelyek alapján a kazettákat meg tudtuk rajzolni és festeni – emlékeztek vissza a diákok az első ecsetvonásokra. Inspirációként használva ezeket a diákok tették egyedivé az alkotásokat: hol a színeket cserélték élénkebbre, hol a stílust változtatták meg, így beletéve önmaguk apró darabjait is a festményekbe. A tanulóknak volt lehetőségük több kazettát is készíteni, sőt akár többen is nekiláthattak egy-egy munkának. – Megmelengeti a lelkemet. Biztos vissza fogok még jönni – mondta az egyik diák, majd hozzátette: – Az ember egész életében emlékezni fog, hogy egy ilyen nagy projektnek a része volt. Lehet, hogy a gyerekeim is ide fognak járni.
Az ünnepség végén Balog Zoltán püspök Isten áldását kérte a díszes aulára. Az igazgató ambiciózus víziója és a gyermekek tenni akarásának eredménye a most elkészült mennyezet, amely nemcsak kiemeli az iskolát a többi református intézmény közül, de egyedivé is teszi.
