Krisztus szeretete megbékélésre és egységre indítja a világot

Augusztus 31-én kezdődik az Egyházak Világtanácsa (EVT) 11. nagygyűlése, a németországi Karlsruheben. A Magyarországi Református Egyházat Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos képviseli az eseményen.

A nagygyűlést eredetileg 2021-ben rendezték volna, ám az egész világot sújtó járvány miatt elhalasztották. A mostani, szeptember 8-ig tartó találkozó arra hív, hogy Krisztus gyülekezete közösségben legyen egymással, válaszolva Jézus imájára, hogy „tökéletesen eggyé legyenek (Jn 17,23), ezzel is kifejezve a látható egységet. A keresztyén egység alapigéje Jézus főpapi imája, „hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Az Egyházak Világtanácsa azoknak az egyházaknak a közössége, amelyek a Szentírás alapján vallják, hogy az Úr Jézus Krisztus Isten és Megváltó, és ezért közösen igyekeznek betölteni elhívásukat az egy Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőségére. A találkozóra több ezer résztvevőt várnak a világ minden részéről. A nagygyűlésen a közös imádkozás mellett szó lesz a keresztény misszió lehetőségeiről és egységének fontosságáról, valamint olyan fontos társadalmi-gazdasági-politikai kérdések is terítékre kerülnek, mint például a COVID-19, a klímaváltozás, az ukrajnai háború, az LMBTQ+, a migráció vagy a változó multikulturális világ.

Az EVT nagygyűlésnek három fő funkciója van: együtt ünnepelni, hogy a tagegyházak megismerjék egymást és hogy kölcsönösen megerősítsék elköteleződésüket az Egyházak Világtanácsa felé. A tanácskozás alkalmat nyújt arra, hogy az egyházak megismerjék az EVT utóbbi éveinek munkásságát a tagegyházakon belül, illetve a partnerszervezeteken keresztül. A nagygyűlés a szervezet legfelsőbb döntéshozó testülete, amelyen határoznak a következő évek célkitűzéseiről, irányelveiről, programjáról és politikájáról.

Krisztus szeretete szolidaritásra indít

A koronavírus-járvány és annak következményei tovább mélyítették a globális és helyi strukturális gazdasági igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket, a rasszizmust, a bántalmazást, a nemi alapú erőszakot és az igazságtalanság egyéb formáit. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ebben az egyenlőtlen világban mit jelent az, hogy „mindannyian együtt vagyunk”? A világ még ki sem heverte a koronavírus okozta veszteségeket, amikor 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború és ez további megosztottsághoz vezetett. Mégis, az Ige megbékélésre és szeretetre hívja Isten egyházát. A nagygyűlés azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy hidat verjen a közösségek között egy megbékélt és egységes világban.

Teológiailag és ökumenikus szempontból vizsgálva ez az időszak arra hívja az egyházakat, hogy a Krisztus központú egység „Krisztus-központú szolidaritást” vállaljon. Ahogyan Ioan Sauca, az EVT főtitkára fogalmazott, „a gyűlésnek lehetősége van arra is, hogy megvizsgálja, hogyan nyitja meg Krisztus szeretete a remény távlatát a félelem falán túl.” Az egyes dolgokon keresztül értjük meg minden dolog egységét Krisztusban. A Szentírás bennünket is arra hív, hogy álljunk embertársunk mellé, érezzük át a helyzetüket és vállaljunk közösséget velük. Ám ez a szakasz arra is rávilágít, hogy nem elég szolidaritást vállalni a leginkább kiszolgáltatottakkal, hanem társadalmi és rendszerszintű válaszok értékelésére is szólítja a keresztényeket.

WCC 2022 logo.jpg

A nagygyűlés logója

Logó

Összefoglalja a konferencia legfontosabb üzenetét. A jelképek az ökumenikus szervezetet és tagegyházait világszerte jellemző úton létet, mozgalmat, találkozást, szabadságot, valamint életerőt kifejező, egymást keresztező utakat szimbolizálják.

A kereszt, amely hitünk megvallása és arra mutat, hogy Krisztus irgalmas szeretete átformálja a világot a Szentlélek életet adó erejében. A galamb a béke és a megbékélés egyetemes szimbóluma, de a galamb a Szentlélek egyik jelképe is, és a remény mély bibliai kifejezésére is utal. A kör az egész lakott világot idézi (oikoumene) – az egység gondolatát idézve, mint közös célt és új kezdetet jelképezve. A kört a megbékélés koncepciója is ihlette. Az út jelképezi, hogy valamennyien különböző helyről, más kultúrából jövünk, különböző egyházakhoz tartozunk, Isten hívására válaszolva különböző utakon járunk. Mindannyian zarándokúton vagyunk, ahol találkozunk másokkal és csatlakozunk az igazságosság és béke menetéhez.

Krisztus szeretete mozdítja a világot

Az ökumenikus mozgalom régóta elkötelezte magát, hogy az igazságosság, a béke és a teremtés integritása mellett lépjen fel. Ezeknek a céloknak az eléréséhez sürgős lépésekre van szükség. Ugyanakkor a válság arra is inti a keresztény embereket, hogy olvassuk az idők jeleit, halljuk meg Isten hívását és kövessük Krisztus útját, ismerjük fel a Szentlélek indíttatásait és a felismerés válaszaként egyházaink tegyenek pozitív kezdeményezéseket, szerte a világon. A válság tünetei minden élettérben megjelenik: a levegőben, a földben, a vízben, ahogyan a növény- és állatvilág is szenved a klímaváltozástól.

A Nagygyűlés témája hitünk lényegéhez vezet bennünket: a megváltás misztériumához – az ember és a teremtett világ megváltását az isteni szeretet átformáló erejében Jézus Krisztus megtestesülésében és üdvözítő jelenlétében. Ez a krisztusi szeretet képessé tesz bennünket arra, hogy közösségben éljünk egymással és közösségben legyünk Istennel, hogy tanúságot tegyünk a befogadó szeretet, a béke és a társadalmi igazságosság értékeiről, és felajánljuk magunkat a szolgálatban az emberiségnek.

Krisztus szeretete egységre hív

Ez az első alkalom az EVT megalakulása óta, hogy a szeretet a nagygyűlések témái közé került. Több tagegyház is jelezte, hogy az egység kifejezése az emberi kapcsolatokban is jelenjen meg, közös imádkozások alkalmával és legfőképpen, kölcsönös kapcsolatokban, szeretetben kifejezve. Bibliai gyökerét már az apostoloknál is megtalálhatjuk, akik azt a parancsot kapták a mi Urunktól, hogy „szeressétek egymást”. Ezalatt Jézus megmossa a tanítványainak lábát és nem szolgáinak, hanem barátainak szólítja őket. (Jn 13) Krisztus azonban arra int, hogy „aki befogadja parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem” (Jn 14,21), így tehát a szeretet soha nem csak egy érzelem, hanem a hitben alapszik és átformáló tanítványságot jelent.

Egység és a szeretet összetartoznak. Jól kifejezi ezt a koinonia (közösség), amit sokszor használunk az egység helyett, hiszen ez már önmagában utal arra, hogy egység ott lesz, ahol az emberek szeretik egymást. Az ökumenikus mozgalom mindig arról szólt, hogy az egyházak látható egységre, teljes közösségre hívják egymást. Ezekben a napokban az örökkévaló evangéliumi üzenetet hirdetik a résztvevők, hogy „hit, remény, szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13,13) Mindenekelőtt a szeretet az, ami az ökumenikus mozgalmak inspirációja, alapja és forrása.

A nagygyűléssel kapcsolatos információk a találkozó hivatalos oldalán érhetők el.