Lelki táplálék az Igével élőknek

Literáty Zoltán református lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense, aki amellett, hogy diákjai segítségével folyamatosan bővíti a lelkesz.com nevű prédikációs adatbázist, a Societas Homiletica igazgatósági tagjaként nemzetközi konferenciát szervez Budapesten. A fenti témák mellett arról is kérdeztük, milyen tapasztalatai voltak a járványhelyzet alatt gyülekezetében, Érdligeten.

Honnan jött az ötlet, hogy a 20. század nagy magyar református igehirdetőinek, Ravasz Lászlónak, Joó Sándornak és Cseri Kálmánnak prédikációiból kereshető adatbázist hozzanak létre?

Az utóbbi két neves igehirdető írott és hangzó prédikációi Füzi Ákos jóvoltából már több mint hat éve elérhetők a joosandor.hu, illetve a cserikalman.hu oldalakon. Ez adta az ötletet, hogy hasznos lenne egy hasonló Ravasz-honlap létrehozása is. Így kerestem meg Füzi Ákost, a pasaréti gyülekezet tagját, aki örömmel és nyitottan fogadta a javaslatot. Közreműködésünk első lépéseként bő fél évvel később több mint háromszáz Ravasz László-prédikáció vált olvashatóvá elektronikus formában is a lelkesz.com oldalon.

Miért tartotta fontosnak, hogy egy helyen, nagyobb közönség számára is elérhetők legyenek Ravasz László igehirdetései?

Ravasz László prédikációinak többsége a Franklin Társulat által 1930-as és 1940-es években kiadott kötetekben található meg. Ezekhez általában egyházi vagy parókiális könyvtárakban lehet hozzáférni. Ugyanakkor ma már szinte mindenki, de a fiatalabb generáció bizonyosan, az internetről szerzi az ismereteit, így magától értetődő volt, hogy oda gyűjtsük össze ezeket a nehezen elérhető prédikációit. A lelkesz.com-ról korábban megjelent híradások fényében az oldal látogatottsága ötszörösére nőtt, ami már önmagában igazolja, hogy jó ötlet volt létrehozni azt.

Lelkesz.com

Ravasz László, Dr. Joó Sándor és Cseri Kálmán prédikációinak gyűjteménye

Miért éppen Ravasz László?

Számomra ez személyes ügy is. Ravasz László nemcsak kiemelkedő tudós, illetve nagyobb távlatokban gondolkodó és irányító püspök volt, hanem egyszerre lelki ember is, akinek a prédikációi ma is lelki táplálékot nyújtanak az Igével élőknek.

Kinek szól a honlap, lelkészeknek vagy laikusoknak?

És azoknak is, akik a kettő között vannak, ugyanis a lelkesz.com három célközönségre fókuszál. A legtágasabb kör az Igével élők köre. Biztos vagyok benne, hogy sokat merítenek majd ezekből a prédikációkból. A következő a gyakorló prédikátorok köre, akiknek önképzésük és saját lelki táplálkozásuk szempontjából lehet fontos a honlap. A harmadik kör pedig a teológusoké, azaz a leendő igehirdetőké, akik már nem laikusok, de még nem is gyakorló prédikátorok.

Ezek szerint Ravasz László tananyag a Károlin?

Igen, a Hittudományi Karon a Homiletika tankönyve több szempontból is az. Három tanegységben elég sokat kell tőle olvasni az első és második évfolyamosoknak. Van egy szemeszterünk, ahol a tételes beszédet, az úgynevezett hárompontos diszpozíciós beszédet gyakoroljuk egész féléven keresztül. Ravasz László ebben kiemelkedőt alkotott. Ha a teológusok szeretnének jó hárompontos tételes beszédet látni, akkor őt javaslom. Ebből a szempontból tananyaggá is válik az, ami most olvasható lett a honlapon. A teológián nem azért oktatom Ravasz László munkásságát, mert száz évvel ezelőtti tananyagot kell leadni a mai ifjúságnak, hanem azért, mert rengeteget lehet tőle tanulni. Ezt a teológusok visszajelzései alapján állítom.

Hogyan sikerült digitalizálni Ravasz László nyomtatásban megjelent prédikációit?

Egy szeminárium keretében, tizenhárom diák koncentrált és kiemelkedő minőségű munkájának köszönhetően. Ha a részt vevő hallgatók számát beszorozzuk az általuk ledolgozott kreditarányos órákkal, illetve hozzászámoljuk az én koordináló és ellenőrző tevékenységemet is, kijön ezer munkaóra, amelyet befektettünk a cél elérésének érdekében. Ez éppen egy napi nyolc órában dolgozó ember fél éves munkaideje, ami statisztikai adatok alapján csaknem kétmillió forint nettó budapesti átlagbérnek felelne meg. Ehhez hozzáadódhatnának még a jogdíjak, illetve a virtuális megjelenés magas költségei, amelyek együtt jelentős összeget eredményezhetnének. Ezzel szemben mind a Ravasz család jogutódjai, mind pedig Füzi Ákos közkincsként tekintettek ezekre a prédikációkra, amelyeket szolgálatként a köz javára is bocsátottak. Ezúton is köszönetemet fejezem ki nekik.

Literáty Zoltán

Fotó: Sebestyén László

Kiknek a prédikációi kerülhetnek fel a lelkesz.com-ra?

A jelenlegi elképzeléseink alapján kiemelkedő igehirdetők nagyobb merítésű életművei. Most például Karasszon Dezső hajdani tiszafüredi lelkipásztor, később debreceni professzor igehirdetéseivel dolgozunk. Tárgyalunk az evangélikus egyházzal is, várhatóan onnan is kapunk majd anyagot.

A honlapon található prédikációk döntő többsége a múlt században íródott. Nem okoz problémát az értelmezésük? Hogyan helyezhetők el a 21. században?

Mint homiletikatanárnak az a véleményem, hogy egyáltalán nem okoz gondot az értelmezésük a mai ember számára. A mai prédikátoroknak szembe kell nézniük korunk sajátosságaival, és meg kell találniuk azt a stabil álláspontot, amelyre támaszkodva hirdethetik ma is Krisztus evangéliumát. Azt egyáltalán nem gondolom, hogy egy az egyben kellene Ravasz László, Joó Sándor vagy Cseri Kálmán prédikációkat elmondaniuk a mai igehirdetőknek, ugyanakkor úgy vélem, hogy ők hárman nem állnak messze attól, ahogyan ma teológiailag és homiletikailag gondolkodunk és kommunikálunk. Prédikálási kultúránk gyökerei – tartalmi és formai értelemben is – szervesen illeszkednek a 20. századi gyakorlatba, és sok értéket nyernek onnan. Ebben segíthet a lelkesz.com oldal is.

Jelen korunk egyik legnagyobb erőpróbája a COVID–19 vírus okozta világjárvány, amely miatt számos programot kellett törölni vagy elhalasztani. Erre a sorsra jutott a Societas Homiletica Budapestre tervezett idei konferenciája is, amelyet 2022-re halasztott a társaság. Miről szólt volna ez a találkozó?

Az elhalasztott konferencia előkészítése tágabb értelemben hat éve tart, ugyanis csak kétévente rendezi meg a társaság, mindig más földrészen. 2018-ban dőlt el a legutóbbi, Egyesült Államokban tartott találkozón, hogy a következő Magyarországon lesz. E konferencia szervezőbizottságának elnökévé is választottak. Tavaly októberben eldőlt az is, hogy a téma az igazság lesz, vagyis az, mit jelent az igazságról, az igazság érdekében és fényében prédikálni. A témát társadalmi, teológiai és kommunikációs értelemben dolgoztuk volna fel, azaz fogjuk feldolgozni 2022-ben, hiszen ahogyan a gyakorlati teológia, úgy a homiletika sem légüres térben történik, így az „igazság” teológiai üzenetének is relevánssá kell válnia a társadalomban. Neves előadók fogadták el a meghívást, és számos, köztük több magyar homiletikusok által tartott kiselőadás várható majd 2022-ben. Itt is mindenkit bátorítok a részvételre.

Mikor döntöttek úgy, hogy elhalasztják a konferenciát?

Április végéig vártunk, de utána úgy döntöttünk, hogy két év múlva tartjuk meg. Mivel az elhalasztott konferencia épp a napokban kezdődne, már látjuk, hogy jó döntésnek bizonyult a kétéves halasztás, hiszen a tengerentúlon még mindig tombol a járvány. Viszont az idei év sem telik el konferencia nélkül, mert április végére az is bebizonyosodott, hogy az úgynevezett webinárium-technológia elég fejlett ahhoz, hogy több száz fő is részt vehessen online találkozókon. Így semmi akadálya nem volt annak, hogy konferenciát tartsunk egy igencsak aktuális témáról: Igehirdetés járvány idején. Ennek tavasszal indult el a szervezése, és ugyancsak neves előadókat, illetve különböző kontinensekről, a járvány által megterhelt országokból érkező sok-sok kiselőadást hallgathatnak meg a résztvevők.

Mi a témája a webes találkozónak?

Az augusztus 10. és 12. között rendezett online konferencia két kérdésre keresi a választ. Az egyik a „mit”, a másik a „hogyan”. A krízishelyzetben, amikor az egyik napról a másikra változik meg minden – bezár a templom, nincs találkozási lehetőség – az emberek válaszokat várnak az adott helyzetre. A prédikációnak ezekre a kérdésekre teológiai választ kell adnia. Ez a mit kérdése. A hogyan a kommunikáció módjairól és formáiról szól.

Az előadók személyéről mit tudhatunk meg?

Ahogy említettem, van előadónk Brazíliából, Rio de Janeiróból, a dél-afrikai Stellenboschból, illetve az egyesült államokbeli Princetonból, ahol még mindig tombol a járvány. Magyar előadó Pángyánszky Ágnes adjunktus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője.

Kik vehetnek részt a konferencián?

Elsősorban lelkészeknek ajánlom, de bárki csatlakozhat, aki rá tud szánni két-három órát egy-egy ilyen előadásra. Igazából mindenkit bátorítok, hogy éljen ezzel az ingyenes lehetőséggel. Fontos tudni azonban, hogy angol nyelvűek a beszámolók. Részletesebb információkat a Societas Homiletica honlapján találhatnak.

Önnek milyen tapasztalata van a krízishelyzetben tartott igehirdetésről saját gyülekezetében?

Először is ott kezdeném, hogy a Doktorok Kollégiuma Gyakorlati Teológiai Szekciójának utolsó előadását Virtuális prédikálás címmel tartottam meg 2019 augusztusának végén. Az előadást érdekes beszélgetés követte az ilyen fajta igehirdetés hasznos vagy haszontalan jellegéről. Akkor még senki nem gondolta, hogy fél évvel később már csak a hasznos kategória lesz a kérdés számunkra is. Amikor zárva maradtak a templomok, először online közvetítéssel próbálkoztunk, de a technológiai hátterünk, azaz a sávszélesség nem volt kielégítő. Ezért később átálltunk az előre felvett és megvágott, időzített istentiszteletekre. A gyülekezet is ez utóbbit preferálta. A legtöbbjükben nem tudatosult, hogy előző napon rögzített felvételt látnak, úgy vettek részt rajta otthonaikban, mintha minden éppen akkor történne a templomban. Érdekes, hogy sokkal többen tekintették meg egyidejűleg, illetve később is az adott felvételeket, mint ahányan általában össze szoktunk jönni egy-egy vasárnapi istentiszteleten.

Mi az, amit a helyzetre adott megoldásokból megtartottak a rendkívüli intézkedések feloldása után is?

Tíz éve vagyok Érdligeten lelkipásztor, nyolc éve eltökélt szándékom volt, hogy megoldjuk az élő közvetítések technikai hátterét. Ezt sikerült most végül megvalósítani, így az Érdligeti Református Egyházközség Youtube-csatornáján most is lehet élőben nézni, vagy később visszanézni otthonról az istentiszteleteket. A templomban érintésmentesen énekelünk, azaz kivetítjük az énekeket, és végül, de nem utolsósorban igyekszem továbbra is húsz-huszonöt perces prédikációkat tartani. Mindezeket örömmel veszi a gyülekezet

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapjában.