Az augusztus 28-án tartott plenáris ülés istentisztelettel kezdődött, melyen Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke szolgált. Igehirdetésében kiemelte: nemcsak tanító, hanem tanuló embereknek kell lennünk, mégpedig Krisztus tanítványainak.
Jézust hallgatni, tőle tanulni
A dunamelléki püspök az emmausi tanítványok története alapján hangsúlyozta nyitó áhítatában: a prófétai szó nem pusztába, hanem pusztában kiáltott szó, kietlenben elmondott vigasztalás. Kitért arra, hogy Lukács evangéliuma ugyanolyan kimerítő részletességgel írja le Jézus kereszthalálát és eltemetését, mint feltámadását. Mint mondta, minden mozzanat számít, mert Jézus Krisztus feltámadása nélkül minden – a Doktorok Kollégiumának (DC) munkája is – hiábavalóság.
„Ez az igaz teológia: bizonnyal feltámadt" – utalt Luther Mártonra Bogárdi Szabó István, és hozzátette: balgaság az ember általában, aki tudatlan és menthetetlen, ha nem fogadja be az evangéliumot, a megmenekülés egyetlen útját, amelynek a hirdetése kötelességünk. Balgaság és restszívűség, amikor az ember nem tud rezonálni a környezetére, hinni, amit a próféták mondtak. Bullingert idézve elmondta: Jézus nem azért tanítja a tanítványokat, hogy okosabbak legyenek, hanem azért, hogy kiszabaduljanak a gyászból, halálból, reménytelenségből. „A dolgunk tehát az, hogy hallgassuk őt, a Krisztust, amint magáról bizonyságot tesz, és azt ígéri: veletek vagyok minden napon" – foglalta össze a püspök.
450 éves hitvallásunk tett minket reformátussá
„Szinte ki sem érünk az évfordulókból: a Kálvin-évek után a Heidelbergi Káté és a Második Helvét Hitvallás évfordulói vezetnek át lassan a reformáció ötszázadik évfordulójához" – mondta el Hodossy-Takács Előd, a DC főtitkára. Utóbbi iratról tartott előadást Buzogány Dezső kolozsvári teológiai professzor, aki elmondta, hogyan lett Bullinger 1562-ben írt magánhitvallásából az európai reformátusság teológiai egységét megteremtő, máig jelentős irat, amelyből mind a mai napig elhangzik idézet a kolozsvári teológia lelkészkibocsátó istentiszteletén, és amely alapvető tananyaga mindmáig a lelkészképzésnek.
A professzor beszélt arról, milyen szoros kapcsolat fűzi össze a Heidelbergi Kátét, a Második Helvét Hitvallást és az 1559-es marosvásárhelyi hitvallást, és arról is, miért születtek – az Institutióhoz hasonlóan – magyar fordításai és kiadásai a hitvallásnak, noha a kor lelkészei kiválóan tudtak latinul. A rekatolizáció nyomásában alapvető cél volt a fő- és középnemesség megnyerése: ezt szolgálta a Második Helvét Hitvallás huszonöt magyar kiadása, amely egyszerre emlékeztet az apostoli kor evangélizáló irataira és az ősatyák hitvédelmi írásaira.
Buzogány Dezső úgy fogalmazott: az Úr kegyelme, hogy hívők lehetünk – a hitvallás érdeme pedig, hogy reformátusok. „Ha valaminek köze van az Igéhez, az fennmarad. Minél több köze van az Igéhez, annál biztosabban, mint a Második Helvét Hitvallás, amely mindig a kiindulóponthoz, az üdvösség útjára vezet vissza" – summázta a legújabb hitvallásfordítás készítője.
Tudományos munka és szervezeti ügyek
A DC budapesti ülésének száznyolcvan regisztrált résztvevője tizenkét szekcióban (új- és ószövetségi, rendszeres és gyakorlati teológiai, pasztorálpszichológiai, himnológiai-egyházzenei, egyháztörténeti és egyházi néprajzi, missziológiai és egyházjogi, irodalomtudományi-nyelvészeti és pedagógiai) folytatta munkáját. Másfél nap alatt közel száznegyven előadás és recenzió hangzott el.
A tanácskozás augusztus 30-án közgyűléssel zárult, melyen Hodossy-Takács Előd főtitkár beszámolójában ismertette az elmúlt év legfontosabb eseményeit, kiemelve az évközi szekcióüléseket, illetve a támogatott egyházmegyei tanulmányi napokat. „A Doktorok Kollégiuma továbbra is kiemelt figyelmet szentel és támogatja a tanulmányi jellegű találkozókat" – tette egyértelművé. Elmondta továbbá, hogy a DC elnöksége feladatának tekinti a jövőben a Doktorok Kollégiuma tagsági rendszerének felülvizsgálatát. Erre a folyamatra a következő évben kerülhet majd sor.
Jövőre, a reformáció jubileumi évében plenáris ülést a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tartják július 9-12 között. Az alkalomra több neves, nemzetközi hírű teológus fogadta el a meghívást, így az nem csupán a Doktorok Kollégiuma, hanem a Magyarországi Református Egyház kiemelt jubileumi ünnepsége lesz.
A találkozón emellett a tagok szavaztak az új doktorok felvételéről, az Aranygyűrűs Teológiai Doktor és Aranyokleveles Teológus kitüntetésekről is. A díjakat a Zsinat őszi ülésén adják majd át.
A Közgyűlést Bölcskei Gusztáv, a Doktorok Kollégiuma elnökének szavai zárták, aki kiemelte, hogy a teológia bármely ágában akkor születtek időtálló munkák, amikor nem pusztán orientációt kínáló és a többségnek megfelelni akaró döntéseket hoztak, hanem amikor a szekciótagok a Szentíráson alapuló határozott állításokkal tudtak szolgálni. Ez maradhat a Doktorok Kollégiumának feladata és erénye a jövőre nézve is.
Forrás: DC – Reformátusok Lapja