Készülnek az orgonaletétek az Új Református Korálkönyvhöz, amelynek digitális változata elérhetővé vált az egyházzenei honlapon. Szabó Balázs zenetörténész, a szerkesztőbizottság vezetője szerint az egyházzenészek dolga, hogy művészi igényű, színes, élettel teli zene csendüljön fel az istentiszteleteken.
Az 1959-es korálkönyv milyen zenei világot tükröz, és az újat milyen szempontok alapján szerkesztik?
Az 1948-as énekeskönyvhöz 1959-ben jelent meg a kíséreteket tartalmazó Református Korálkönyv. Gárdonyi Zoltán zeneszerző, a XX. századi református egyházzene legjelentősebb alkotója vezette az akkori szerkesztőbizottságot, tagjai többnyire lelkészek, azaz nem szakképzett zenészek voltak. Az 1959-es korálkönyv két letétet kínált az énekekhez, egyszerűbb és nehezebb változatot. A két kíséret stilárisan nagymértékben hasonlított egymáshoz, így a régi korálkönyv kissé monolitjellegű lett. Az Új Református Korálkönyv megírásának legfontosabb szempontját a stiláris sokszínűségben látom. Körülbelül százhúsz új dallammal bővült a 2021-ben kiadott Református Énekeskönyv, ezek között magyar népdalok és az utóbbi évtizedben népszerűvé vált dicsőítő énekek is megtalálhatók. Ezt a sokszínűséget szeretnénk tükrözni a korálkönyvben, hogy a kíséretek stílusban is sokkal változatosabbak lehessenek.
Lesz benne jazzesebb dallam is?
Ha jazz nem is, de találkozhatnak majd populáris fordulatokkal a kíséretekben.
„Találkozhatnak majd populáris fordulatokkal a kíséretekben”
Mennyire tudja ez a segédlet kielégíteni a különböző szakmai hátterű kántorokat?
Mintakötetet bocsátottunk ki a nyári kántorképzők részére, hogy visszajelzést kapjunk az elképzeléseinkről. A gondosan válogatott gyűjteményben különböző stílusú énekekhez írtunk többféle kíséretet. Összegezve a visszajelzéseket arra jutottunk: nem egy korálkönyv, hanem öt különböző gyűjtemény összeállítása szükséges. A kötetekben mindenki megtalálja a saját maga tudásának, szintjének megfelelő darabokat, kíséreteket. Az elsőben, az Alapgyűjteményben dallamonként két letét kapna helyet, ez a gyűjtemény lefedné az új Református Énekeskönyv (2021) teljes anyagát. A második kötetet a kántorképzők számára állítanánk össze nevelési, oktatási céllal. A kántorképzők hivatalos tananyaga máig az 1959-es korálkönyv, ezt váltanánk ki a tankönyvvel. Az Alternatív gyűjtemény – az elnevezések nem véglegesek – olyan letéteket tartalmazna, amelyek előadásához magasabb szintű kántori képzettség szükséges, például a pedáljáték biztos uralása.
Számomra az istentisztelet legmeghatározóbb zenei momentuma, amikor megszólal az orgona, felhangzik a bevezetés.
Ennek fejlesztését és művészi szintre emelését segíti majd az Intonációgyűjtemény. Az intonáció szó eredetileg hangadást jelent. Elsősorban a német barokk mesterek értelmezték újra és emelték magasabb szintre a műfajt: előjátékaikban a kezdőhang mellett a tempót és a hangnemet is meghatározták, valamint a néhány ütemnyi bevezetésben megjelent az ének karaktere, szomorú vagy ünnepélyes jellege is. Az Előadási darabok a régi mesterek és kortárs zeneszerzők darabjainak, gyülekezeti énekeink művészi feldolgozásainak gyűjteménye. Az orgona mellett énekes és hangszeres kamaraművek is helyet kapnának benne, amelyek zenés áhítatokon, ünnepi istentiszteleteken hangozhatnának el.
Szabó Balázs zenetörténész, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egyetemi docense. 2000-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2015-ben a zenetudományban doktori fokozatot szerzett. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság és a Magyar Egyházzenei Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 1994 óta a székesfehérvári Budai úti gyülekezet kántora.
Az 1948-ban megjelent énekeskönyv után tizenegy évvel készült el a kíséreteket tartalmazó korálkönyv. Reméljük, nekünk nem kell ilyen sokáig várni. Hol tartanak a munkálatokban?
A modern kor követelményeihez igazodva a nyomtatott mellett digitális formában is elérhetővé válik az öt kötet, hiszen a fiatalabb kántor kolléga már tablettel vonul az orgonához. A digitális változat előnye, hogy bővebb repertoárt bocsáthatunk közre, nincsenek fizikai korlátok, ahogy a nyomtatott kottáknál. Hangsúlyoznám, hogy több száz énekhez készülnek különböző típusú letétek: ez hatalmas papírmennyiség. Az egyházi év mentén haladva elsőként az adventi és a karácsonyi dallamokhoz készültek kíséretek. Több mint száz tétel érkezett be a felkért kántoroktól, orgonaművészektől.
Hogyan készülnek az orgonaletétek, -kíséretek?
Huszonnyolc éve kántorkodom a székesfehérvári Budai úti gyülekezetben. Nagyon ritkán használok korálkönyvet, jobbára rögtönzöm a kíséretet, ezért a letét csírája esetemben az improvizáció. Kottapapírra rögzítve a hangokat kezdődik azután az igazi munka. Szembesülök az összhangzattani hibákkal, amelyeket rögtönözve vétettem, esetleg újabb zenei ötletek jutnak eszembe. Gárdonyi Zsolt zeneszerzővel, orgonaművésszel húsz éve állok intenzív szakmai kapcsolatban, letéteimet ő korrektúrázza, tanácsokkal lát el. Fontos, hogy legyen külső fül, szakmailag jártasabb kolléga, aki lektorálja a munkánkat. Ajánlom valamennyi kántornak az effajta visszajelzést.
„Nagyon ritkán használok korálkönyvet, jobbára rögtönzöm a kíséretet, ezért a letét csírája esetemben az improvizáció”
Kik vesznek részt a munkában?
A szerkesztőbizottság tagjai Méhes Balázs orgonaművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánhelyettese, főiskolai tanára, a tiszakécskei református gyülekezet kántora, Bessenyei Mihály, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Debrecen-Csapókerti Egyházközség egykori kántora, aki bár hivatásszerűen nem muzsikus, de fantasztikus zenei tudással és elkötelezettséggel szolgál a református egyházzene területén, illetve jómagam. A letétek írásához neves kántorokat és orgonaművészeket kértünk fel.
A százhúsz új dallam miatt sürgető kérdés, hogy mikor kerül nyomtatásba az Alapgyűjtemény, vagy mikor válnak letölthetővé a kíséretek az internetről.
Első lépésként egyházzenei honlapunkon jelent meg a Digitális Új Református Korálkönyv. Folyamatosan letölthetővé válnak az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz elkészülő új letétek (enekeskonyv.reformatus.hu). Az egyházi év rendje szerint a húsvéti ünnepkör énekeinek kíséreteit töltjük fel következőként, majd a pünkösdit. Többéves munka áll előttünk.
„Közel három évtizede kántorkodom, de máig izgalommal és örömmel várom a vasárnapot: a hétköznapok után felüdülés, valódi ünnepnap”
Mit jelent önnek a gyülekezeti közös éneklés?
Az együtt éneklés esetemben inkább szerény zümmögés, az improvizációra koncentrálok a gyülekezeti énekek kísérése közben. Isten zenei dicséretét közösen végezzük: a gyülekezet énekkel, én az orgonajátékkal. Közel három évtizede kántorkodom, de máig izgalommal és örömmel várom a vasárnapot: a hétköznapok után felüdülés, valódi ünnepnap, mivel gazdagíthatom a református egyházzene hagyományát, amely gyermekkorom óta közel áll hozzám. Hol többet, hol kevesebbet tudok adni, de mindig törekszem a tőlem telhető maximumra.
Úgy tudom, az új énekeskönyv mérföldköve szeretne lenni a református egyházi zene megújulásának. Milyen szerep vár ebben a kántorokra?
A megújulás első lépése volt az új énekeskönyv megjelentetése, a második annak bevezetése a gyülekezetekbe. Közel egy éve adták ki az új énekeskönyvet, némely gyülekezetek örömmel és intenzíven kezdték el használni, mások tartózkodnak tőle, kivárnak. Érkezett olyan visszajelzés, hogy ameddig nem készül el a korálkönyv, nem vezetik be az új énekeskönyvet, hiszen nincsenek kísérő letétek. A megújulás nem robbanásszerű, inkább folyamatos. Abból mérhetjük le, hogy hány új éneket vesznek be repertoárjukba a gyülekezetek, mennyit használnak majd ezekből rendszeresen, a lelkészek mely énekszövegekben találnak inspiráló gondolatokat. A gyülekezeti éneklés fő feladata az igehirdetés kiegészítése, alátámasztása, továbbgondolásra serkentése. Székesfehérváron lelkészeink a prédikációjukhoz szívesen választanak az új énekeskönyvből. A kántorok teendője az új dallamok megtanítása gyülekezeti körben, iskolában, akár hittanórán, másrészt ezeknek a magas színvonalú kísérése.
Hogyan lehet a kántornak a liturgikus zenét nemcsak zenei betétként kezelni, hanem megmozgatni általa az emberek szívét, kedvét, hangulatát, hogy minél inkább a liturgia részeseinek érezzék magukat?
Johann Sebastian Bach lelkesítő, fantasztikus előjátékait és kíséreteit bizonyára lehetetlen volt közömbösen hallgatni az arnstadti gyülekezetben. Kántori feladat megteremteni azt az inspiráló zenei környezetet, amelyben kibontakozhat az ének. Ehhez színvonalas kíséreteket kell játszanunk, miközben a kíséret nem fajulhat öncélú művészkedéssé, nehogy a gyülekezet ahelyett, hogy énekelne, csak hallgassa az orgonistát. A magasabb zenei színvonal a gyülekezet lelki felemelkedését is segíti. Hadd mondjak el egy történetet: Bachot egy alkalommal orgonavizsgáló bizottsági tagnak kérték fel, s ő játszott a felszentelési istentiszteleten is. Különös dolog történt a gyülekezeti ének kísérése közben. Egy fültanú így írt róla: „Mialatt orgonált, olyan érzésünk támadt, hogy elemelkedett a földtől a gyülekezet, szétnyílt a templom kupolája, mi pedig magasabbra és magasabbra szálltunk a zene szárnyain. Egészen leírhatatlan élmény, egyfajta lebegés, extázis töltötte el a gyülekezetet. A sok strófa után, az ének végével a hívek szinte visszazuhantak a padba, és értetlenül néztünk egymásra.” A fültanúnak csak később lett világos, hogy Bach mindig egy hanggal magasabbról indította a versszakokat, és a szó szoros értelmében fölemelte a gyülekezetet az egyre fantasztikusabb harmóniákkal a magasságokba. A befejezést zuhanásként élték meg, visszaesésként a szürke hétköznapokba. A liturgikus orgonajáték művészetét számomra ez a történet világította meg. Johann Sebastian Bach játéka persze elérhetetlen ideál, mégis törekedjünk rá!
„Téves elképzelés lenne kizárólag a zenére bízni a fiatal generációk megszólítását”
Úgy tapasztalom, még mindig megkapjuk reformátusként, hogy a hagyományos énekeink miatt is csatlakoznak kevesen a gyülekezeteinkhez.
A régi korálkönyv sajátossága volt, hogy a letétek azonos stílusban álltak, s valljuk be, ez a stílus az elmúlt nyolcvan évben meglehetősen elkopott. Az új korálkönyvben sokféle stílus közül válogathatnak majd a kántorok, például zongorára is készülnek majd kíséretek, mivel a modern énekeket nem feltétlenül orgonával a legszerencsésebb játszani. De ne az egyházzenétől várjuk a gyülekezetek bővülését: a misszió első számú eszköze az igehirdetés! A zene a lelkeket megszólító igehirdetés, a teológia alázatos szolgálóleánya. Gondoljuk át a szót: egyházzene, nem zene-egyház! Téves elképzelés lenne kizáróan a zenére bízni a fiatal generációk megszólítását. Ráadásul a fiatalok mellett az idősebbeket, a keresőket is meg kell találnunk, és az ötvenes generációt már nem rockzenével fogjuk behívni a gyülekezetbe, hanem az Istentől jövő Ige hirdetésével, amelyben megtalálja élete kérdéseire, problémáira a válaszokat. Az egyházzenészek dolga, hogy művészi igényű, színes, élettel teli és lelket emelő zene csendüljön fel az istentiszteleteken és a zenés áhítatokon. Mi ezzel tudunk szolgálni.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!