Megalakult a Nemzeti Vallásturizmus Tanács

Az ember a test, a szellem és a lélek összetettségében ragadható meg – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az alapító eseményen. A politikus szerint a nemzetközi sportrendezvények a testről szólnak, a művészeti kiállítások, hangversenyek, tudományos konferenciák a szellemet szólítják meg, de test és a szellem mellett ott a lélek is, ami az embert emberré teszi. A vallás hozzátartozik az ember lényéhez, és az egyén és az abszolútum közti kapcsolat megnyilvánulásai olyan pontokat hoznak létre a világban, amelyek emberekhez, szent eseményekhez kötődnek. Pilinszkyre utalva Semjén úgy fogalmazott: a profán történelem szövetét átvérzi a transzcendencia. Olyan alkotások jönnek létre, amelyek az emberi lelket arra inspirálják, hogy az abszolútum felé megnyíljon. A szent helyek a lélekre irányulnak, de a testre és a szellemre is hatással vannak, a vallásturizmus az ember teljes antropológiai valóságát megragadja – mondta a miniszterelnök-helyettes. Szerinte egyedülállóan gazdagok vagyunk vallási örökségben, és ezt fel kell használni a lelkek építésére és józanon kamatoztatni kell az egész magyar társadalom javára. A magyar kormány kész minden támogatást megadni ahhoz, hogy a vallási turizmushoz kapcsolódó programjaink, infrastruktúránk legalább megközelítse azt a gazdaságot, ami kegyhelyeink, vallási kultúránk alapján megilleti – jelentette ki.

Az eseményen a résztvevők beszámolót hallhattak Szontágh Szabolcstól, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatójától az elmúlt három év munkájából, ami végül elvezetett a tanács megalakulásáig, és arról is értesülhettek, hogy jövőre megalakul a tanács munkáját segítő Nemzeti Vallásturizmus Fórum, amelynek azok az egyházi és világi szervezetek lesznek a tagjai, amelyek nap mint nap fogadják a zarándokokat, turistákat. Bemutatták az első vallásturizmust népszerűsítő kisfilmet is a megjelenteknek.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében elmondta: két varázsszavát ismeri a turisztikai szakmának, az egyik az attrakció, amit jelen esetben szerinte jól lefordítottak a szakemberek értékkincsre. „Nekünk magyar reformátusoknak a debreceni nagytemplom az emblémánk, de sok olyan értékkincsünk van, ami úgy világhírű, hogy csak mi ismerjük. Az egyik mindannyiunkat érint, felekezettől függetlenül.” A püspök Nemeskürty Istvánt idézte, aki szerint, ha a 16. században nem lett volna reformáció, akkor ma nem magyarul beszélnénk. Balog Zoltán elmondta: a magyar nyelvnek van bölcsője, és azt úgy hívják, hogy Vizsoly, egy néhány száz lelkes falu Északkelet-Magyarországon, „ez a mi édes titkunk”. Kifejezte: nem vágyik olyan magaslatokra, hogy a világ idejöjjön a „mi nagy attrakcióinkra”, de ha a magyar emberek eljutnak a magyar bibliafordítás bölcsőjéhez, akkor már jó, hogy ott vagyunk a szellemi, a kulturális és a turisztikai térképen is. „Vizsoly azt üzeni nekem, hogy a kicsiből is lehet nagy, a kicsi is mehet mélyre és szárnyalhat magasra.” A püspök szerint a turisztika másik varázsszava a desztináció. „Nekem ezt nem csak állomást jelent, hanem megérkezést is, és ha ezt latinra fordítjuk, már is ott vagyunk az adventben. A nagy dolgok a világ egy apró zugában kezdődnek, a római birodalom egy aránylag jelentéktelen sarkából indult az, amit mi az adventben ünnepelünk, várunk és keresünk. És aztán magasra jutott és mélyen ott lehet a lelkünkben.” Mert a lélek építése kicsiben kezdődik, az nem az elvarázsolásnak, a lenyűgözésnek, az „elájulásnak” az ideje – mondta Balog Zoltán, és úgy fogalmazott: ha az ember pihenése és kikapcsolódása mellett ott van a lélek megerősödése, és ehhez mi hozzá tudunk járulni, akkor már nem hiába alakul meg ez a tanács.

Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony plébánia plébánosa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki általános helynöke szerint amikor a vallási turizmus állami támogatást kap, akkor sem szabad elfelejteni, mi a fő feladat: az Isten igazságából valamit megéreztetni a templomba érkező látogatókkal, akkor is, ha csak három percre jönnek be.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke emlékeztetett: Ábrahámtól kezdve nagy hagyománya van a zarándoklatnak, és az Újszövetségben is jelen van. Miközben turisták is vagyunk, és a vallási turizmus lehetőségeivel is élünk, azt is komolyan vesszük, hogy a vallás olyan szent hagyomány, amit semmiképpen sem szabad feláldozni még az üzlet oltárán sem – mondta Fabiny. Szerinte összebékíthető az, ha valaki csak turistaként akar megérkezni valahova, és az, ha valaki vallási okból megy ugyanoda.

Kocsis Fülöp, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház metropolitája, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érseke arra hívta a fel a figyelmet, hogy az intézmények növekedése, szaporodása mellett az egyház feladata végig ugyanaz marad: a lelkek vezetése. Az egyháznak nem feladata az ország oktatási, szociális, egészségügyi helyzetének javítása, az ilyen jellegű tevékenység a munka mellékterméke: Istenhez akarjuk vezetni az embereket, és ha ezt a feladatot jól végezzük, közben élhetőbbé, Istennek tetszőbbé tesszük az országot – mondta az érsek-metropolita. Szerinte a turizmus is ilyen „melléktermék”, és a cél az, hogy aki turistaként érkezik, az zarándokként távozzon. Minél több embert kell hozzásegítünk, hogy rájöjjenek: zarándokok vagyunk, és zarándoklatunknak egyetlen igazi végső célja van, Isten országa – jelentette ki Kocsis Fülöp.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője szerint ma már sokszor nem a kényszer indít minket útra, hanem a szórakozás, a tudásvágy, vagy az elmélyülés, elvonulás igénye. Az emberek sokszor nem tudják, hova akarnak elvonulni, és mit szeretnének elérni, de szeretnének feljebb emelkedni. Nem egyszerűen vallási, turisztikai élményt kell nyújtani, hanem meg kell mutatni, hogy az összes turistát az vezényli, hogy felülemelkedjen a hétköznapi problémákon, és ezt a vallások évezredek óta nyújtják az embereknek – mondta Köves Slomó.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény hagyományok az egységes európai kultúra alapját képezik. Úgy gondolja, be kell mutatni a városi zsidóság életét, a zsidó-nem zsidó együttélés történetét és a vidéki zsidóságot, vagy sok helyen sajnálatosan már csak az emlékeit. A turizmusban nem vetélytársak vagyunk, hanem egymás partnerei – mondta, és hozzátette: vasárnap az advent első gyertyája és a hanuka első fényei együtt világítottak fel, és remélhetőleg ez az egyidejűség valami együttműködésnek is kezdete.

A bejelentés után Balog Zoltán püspököt arról kérdeztük, miért fontos a Nemzeti Vallásturizmus Tanács megalakulása református szempontból. – Amikor magunkat meg akarjuk mutatni a világnak, akkor valójában nem magunkat akarjuk megmutatni, hanem azt az isteni szeretetet, amely bennünket új életre hívott el, és ennek megvannak a történelmi dokumentumai, megvannak azok a művészeti, kulturális dokumentumai, amik akár közelebb is hozhatnak az ige üzenetéhez, az egyházunk küldetéséhez. Ilyen a Vizsolyi Biblia, amely az írást állítja középpontba. S ilyen a tákosi templom, a debreceni nagytemplom, és még sorolhatnám, hogy ne csak Kelet-Magyarországot mondjam, számos helyén Magyarországnak olyan turisztikai látványosságaink is vannak, amelyekből léleképítő találkozások lehetnek, és ha ezeket ki tudjuk használni, akkor ezzel nemcsak a turizmus jár jól, és nemcsak egyházunk, hanem bízunk benne, hogy az evangélium a köz ügye is – válaszolta kérdésünkre Balog Zoltán.