Megfelelő műveltséggel és szabályokkal az MI hasznos eszköz

A nap első előadásában a túlzott képernyőhasználat negatív hatásainak megelőzéséről beszélt Nagy Péter, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Bethesda Gyermekkórház főigazgató-helyettese, és érintette a mesterséges intelligencia alapú eszközök kérdését is.

Elmondta, hogy ma már a háztartások kilencven százalékában van okoseszköz, és felidézte, hogy a gyerekkorában a gyülekezeti alkalom után mind egy barátjuknál gyűltek össze, mert csak neki volt számítógépe. Ma olyan háztartásokban is van mobiltelefon, ahol vezetékes víz sincs.

Amikor azt vizsgálták, hogy hány évesen kapnak okoseszközt a gyerekek, akkor azt látták, hogy 2025-ben az alsó tagozatosok túlnyomó többsége rendelkezett saját eszközzel. Az ajánlás az, hogy kétéves kor alatt a gyerekek egyáltalán ne kapjanak képernyőidőt, kettő és ötéves kor között pedig maximum napi egy órát. A statisztikák szerint a kétévesek szülei közül ezt csak 24 százalék tartja be, azaz kb. minden negyedik gyerek szülei.

A túlzott vagy túl korai képernyőhasználatnak számos hátránya van Nagy Péter szerint, és megosztotta, hogy az egyik kevésbé ismert hatás a rosszabb érzelemszabályozás. Ha a gyereknek van egy rossz érzése, akkor megtanulja, hogy ez egy rossz érzés, az ő érzése, de elmúlik majd. Ha egy telefont teszünk elé, akkor csak eltereljük a figyelmét.
A kétéves kor alatti képernyőidő legnagyobb hátránya pedig talán az, hogy más, létfontosságú dolgoktól veszi el az időt. Ez alatt a két év alatt egy fókuszálni is alig tudó csecsemőből lesz egy gyerek, akivel beszélgetni, labdázni lehet. Ez rengeteg fejlődés, és ha a képernyő elé rakjuk, a fejlődés egyes szakaszai elmaradhatnak. Nagy Péter arról is beszélt, hogy folytattak egy kísérletet, amelyben az anyát arra kérték, hogy két percig ne reagáljon semmilyen módon a gyerekre. Arra jutottak, hogy már ebben a két percben is komoly stresszt okoz a gyereknek a kommunikáció hiánya. Ezért is fontos kérdés, hogy a szülők hogyan és mennyit használják a saját eszközeiket – mondta el Nagy Péter.

Okoz-e ADHD-t, azaz figyelemzavart a képernyőhasználat? – tette fel a kérdést a Bethesda orvosa, és gyorsan választ is adott: nem, az ugyanis genetikai probléma. Nagy Péter szerint ez nem valódi figyelemzavar, hanem arról van szó, hogy az agyunk nagyon gyorsan alkalmazkodik mindenhez: ha egy gyerek minden délután 4-től este 10-ig pörgeti a rövid videókat TikTokon, akkor az agya azt mondja, hogy oké, ilyen pörgős világ van, a gyors ingerek kellenek. És az így trenírozott aggyal bemegy az iskolába, ahol 45 percig kéne figyelni egy ingerre.

A szakember szerint a legkönnyebben a szokásokon a példamutatással lehet változtatni. Kizárólag olyan szabályok fognak működni, amelyeket a szülők is betartanak. Mondhatunk akármit a gyereknek, ha mást lát tőlünk. A mesterséges intelligencia alapú eszközök használatának gyerekekre gyakorolt hatásáról azt mondta el, hogy ne higgyünk azoknak, akik egyértelmű válaszokat ígérnek, mert még nagyon kevés kutatási eredmény van.

Ha szintekre osztjuk az emberi gondolkodást, akkor azt látjuk, hogy az alsőbb szinteken az MI jól tudja helyettesíteni az embert, de minél feljebb lépünk, annál kevésbé – mondta Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) Kutatóközpontjának vezetője. Emlékezésben például elég jó, és jól összeveti az adatokat, de nem kritikus, és nem érvel, valamint az érzelmi vetület teljesen kimarad a válaszaiból. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy olyan döntések meghozatalát semmiképpen nem szabad átengedni az MI-nek, amelyeknél etikai megfontolások fontosak.

– A mesterséges intelligencia alkalmazása a felsőoktatásban is számos feladat elvégzését gyorsíthatja. Személyre szabott oktatást tesz lehetővé és adminisztratív terheket vesz le az oktató válláról – mondta el Dringó-Horváth Ida. Arról is beszélt, hogy a hallgatók értékelését, előrehaladásának követését is segíti, és sokkal előbb segít észrevenni és orvosolni azt, ha egy hallgató lemarad a többiektől. Az oktató szerint interaktív és innovatív tanulási környezeteket hoz létre az MI, és a segítségével olyan szinten tudnak adatokat ábrázolni, amilyenhez korábban szakemberek segítségére volt szükség.

Dringó-Horváth Ida kiemelte, hogy nagyon fontos lenne, hogy a társadalmunk minden tagja rendelkezzen MI-műveltséggel. Ennek négy része van: a technikai – ismerni, milyen technológia és alapelvek mentén működik az MI –, értékelő – a kapott tartalmat kritikusan szemlélni, értékelni –, gyakorlati – ismerni a különböző eszközöket, és hogy melyiket mire lehet használni és mire nem –, és az etikai – tisztában lenni az MI használata közben felmerülő etikai kérdésekkel.

Arról is beszélt, hogy a kutatások szerint az MI-vel kapcsolatban négy típusú embert különböztetnek meg, és mindegyik csoportnak más módon kell bemutatni az MI-t. Az optimisták proaktívan kísérleteznek, szerintük haladni kell a korral, ismerni kell mindenkinek az MI-t. A szektpikusok azt hangsúlyozzák, hogy etikai és pedagógiai óvatosságra van szükség, és az emberi részvételre minél több ponton szükség van a folyamatban. A pragmatisták egy keretrendszert igényelnek, és arra koncentrálnak, mire lehet felhasználni. A bizonytalanokat pedig a nagyfokú technológiai szorongás jellemzi. A bizonytalanoknak először általános MI bemutatást kell tartani, míg a pragmatikusoknál szakmai csoportok szervezésével kell kezdeni – jelentette ki a szakember.

A Károli IKT Kutatóközpontjának vezetője az MI használatát szabályozó egyetemi keretrendszerek fontosságáról is szót ejtett. Az egyetemeken a hallgatók is az oktatóktól várják, hogy mit szabad és mit nem az MI-vel. 2024 végéig a hatvankét magyarországi felsőoktatási intézményből tíznek volt MI-szabályzata, köztük a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Aztán egy kormányrendelet kötelezte az összes intézményt ilyen dokumentum megalkotására, így mostanra remélhetőleg mindegyiknek lett.

Dringó-Horváth Ida úgy foglalta össze véleményét, hogy a mesterséges intelligencia hasznos segédeszköz, ha megfelelő MI-műveltségű ember használja, és megfelelő szabályzatok keretezik.

A két előadót egy pódiumbeszélgetésen Gál Márk kollégánk kérdezte az MI-vel, és az előadásokban elhangzottakkal kapcsolatban. Szó esett például a képernyőhasználat-szabályairól. Nagy Péter elmondta, hogy a szülőnek feladat és lehetőség, hogy jelen legyen a gyerek életében, a legjobb, amikor ez offline történik, de a képernyőhasználat is lehet közös. És olyan szabályok közé kell szorítani, ami az egész családra vonatkozik. Elmondta, hogy náluk például szabály, hogy az étkezőasztalhoz senki nem hozhatja a telefonját vagy más okoseszközt, és a lefekvés előtti utolsó órában senki nem telefonozik. Az idei nyaraláson a strandra sem vittek telefont, és elmondta, hogy még őt is meglepte, a gyerekek milyen hamar alkalmazkodtak a helyzethez.

– A COVID alatt mindenki a saját bőrén érzékelte, hogy akinek nincsenek digitális kompetenciái, az hátrányos helyzetbe kerül – mondta el Dringó-Horváth Ida, és felhívta a figyelmet, hogy hamarosan a munkáltatók elvárhatják majd az MI ismereteket, de hozzátette, hogy fontos lenne, hogy el is ismerjék azt, aki fejleszti magát. Arról is beszélt, hogy a felsőoktatásban olyan feladatokat kell kiadni, amelyek a Bloom-féle taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási képességet követelnek, mert az alsóbb szintekben az MI még talán jobb is lehet, mint az ember, felfelé haladva pedig megfordul a helyzet.

Dringó-Horváth Ida megszüntetné a szakdolgozatírást, és sokkal több kooperatív feladatot adna.

Arra a kérdésre, hogy kié a felelősség, ha eldurvul a gyerek eszközhasználata, Nagy Péter elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy létezne külön eszközfüggőség. – Ez nem olyan, mintha a heroinról akarnánk valaki leszoktatni, hanem egy nehezen abbahagyható szokás – hangsúlyozta a Bethesda orvosa. Úgy gondolja, hogy mások mellett a szülőknek is komoly felelőssége van, mert az eszközhasználat nagyja otthon történik. Dringó-Horváth Ida arról beszélt, hogy üdvözli azokat az eljárásokat, amelyek a nagy közösségi média cégeket felelősségre vonják, amiért úgy fejlesztik az alkalmazásaikat, hogy minél jobban odaszegezzék az embert a képernyő elé.

Amikor az került szóba, hogy a gyerekek és fiatalok sokszor fordulnak az MI alapú chatbotokhoz, Dringó-Horváth Ida saját életéből hozott példát. Elmesélte, hogy a lánya elutasította, hogy ők beleszóljanak a felvételire készülés ütemezésébe, aztán megcsináltatta a tervet a ChatGPT-vel. Elmondta, hogy elszomorodott, hogy a lánya inkább a csevegőalkalmazásra hallgatott, valószínűleg, mert nem szólt vissza és jobban elfogadta a nézeteit. Nagy Péter szerint ez egy nagyon komplex téma, de lehet, hogy érdemes lenne elgondolkoznunk rajta, hogy a gyerekek ennyire reagálnak arra, hogy valaki meghallgatja őket. Úgy fogalmazott, hogy ami menő a TikTokon, annak nagyrésze egy szülőnek irritáló. – De ha a fiam nevet rajta, én meg azt mondom, hogy kapcsold ki azt a szemetet, akkor elkönyveli, hogy apám dinoszaurusz, és aztán csodálkozunk, hogy 14 évesen már nem oszt meg semmit velünk a gyerek – mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy a gyermeknek Istentől kapott feladata, hogy fel kell nőniük. Nem baj az, hogy 13 évesen elkezdi lezárni az ajtókat a szülő és nyitni a barátok felé, ez természetes, így válik működő felnőtté – emelte ki. – Ebben a helyzetben szülőként abban tudok több lenni, mint egy alkalmazás, hogy tudok empatikus lenni és másik oldalról pedig tudok kereteket szabni, amiket ő megpróbál felrúgni, és lehet, hogy sose leszek annyira jófej a számára, mint a ChatGPT, ami mindig egyetért, de ez az én szülőként kapott feladatom – mondta Nagy Péter.

Dringó-Horváth Ida buzdította a keresztyén közösségek, szervezetek, intézmények vezetőit, hogy lépjenek közelebb az új technológiákhoz, hogy értsék, és akár tudják alkalmazni is, ha kell. Úgy véli, személyes imában is kell útmutatást kérni, de jól jön, ha a keresztyén vezetők, teológusok is megosztják egy-egy dokumentumban, megnyilatkozásban, hogy ők az imádságban milyen meglátásokat kaptak ez ügyben.

A nap zárásaként a Zsoltárok könyve 119. fejezetének 145–152. versei alapján tartott áhítat középpontjába az Istenhez teljes szívből kiáltó embert és az őt megszabadító Istent helyezte Gér András lelkipásztor.

Elmondta, hogy minden verssor egy kóf hanggal kezdődik a héber nyelvű szövegben, és ez a hang azt utánozza, amikor az ember teljes erejéből kiált. Az ember egész üdvtörténete és életútja be van csomagolva ebbe a kiáltásba – mondta Gér András. Úgy fogalmazott: hiába akarod, teljes szívedből nem tudod szeretni az Istent, de teljes szívedből kiáltasz hozzá. A teljes lényed egészét mozgósítod, amikor végre valahára az életed során ez a mozzanat megtörténik, mint amikor egy újszülött gyermek felsír – fogalmazott az igehirdető, aki szerint az elveszett és megtalált ember stációi szerepelnek ebben az igerészben: az Istentől való elszakítottság, a magány, a világ csábítása, az Istenhez fordulás és az isteni szabadítás.

Az első fázist, az elszakítottságot az ősi mítoszok teremtés előtti sötét, hideg ürességéhez hasonlította. Az ember véghetetlen sorozatfüggőséggel, az applikációk tekintélyként való használatával, a közösségi média dopaminfelhőjével próbál kikapcsolni a világ zajjal teli ürességéből.

Gér András szerint az üldöztetésbe és a csalódottságba nyúl utánunk az Isten. A zsoltáros korának teljesen ismert jelensége, hogy „az Isten törvényén kívüliek üldöznek”, de ott van az a csalódottság is, hogy föléd kerekednek a rosszak, sikeresek az erkölcstelenek és a hitványak. – Hát hol a törvény? Hol az igazság? Hol az Isten? – teszi fel ilyenkor a kérdéseket az ember.

Az igehirdető arra is válaszolt, mi miatt kerülhetünk ilyen állapotba. Nem a gonoszok vagy a szerencse teszi ezt, hanem a bűn. – De ne úgy gondoljuk a bűnre, mint valami konkrét cselekedet vagy tett, ami mondjuk fájdalmat okoz a másiknak, vagy valami élvezet, amitől a gonosz papok, meg az Isten eltiltanak, hanem a bűn az, hogy az Istent nem tekinted Istennek az életedben, aztán ebből következik a többi – mondta Gér András. Hozzátette, hogy ebből is megszabadít az Isten. Pontosabban megszabadított, hiszen Jézus Krisztus meghalt azért, hogy a bűnt semmissé tegye, és már nem tudja elzárni az embert az Istentől, aki fel tud rázni minket az álomból. Gér András hangsúlyozta, hogy nem azért szabadít meg Isten, mert megtartottad a rendelkezéseit, hanem kegyelméből fölszabadít rá, hogy meg tudd tartani a rendelkezéseit, és el tudod kezdeni valóban szeretni az Istent, felebarátodat és magadat.

De azt is olvassuk, hogy „parancsolatod igazság”, és az igazságról jusson eszünkbe Jézus, aki az út, az igazság és az élet – mondta a lelkész. – Emlékezz, kinek köszönheted szabadságodat, tekints Jézus Krisztusra, és keressed őt személyesen, imádságban, az Igében, mutassad az életét, a tanítását! – folytatta. Gér András felhívta a figyelmet, hogy elérhető a telefonunkon a világ összes tudása, ne csak „cicás videókat, finom ételeket nézegessünk, meg azt, hol nyaralt a szomszéd”, hanem lelki irodalmat is olvassunk, és hallgassunk tanúságtételeket arról, hogyan működik a XXI. században Krisztus. Az utolsó állomás az igehirdető szerint ezek után az, hogy „rájössz, hogy nem tudsz kigyalogolni, kiosonni, kioldalogni az Istennek a gondviseléséből”. – Hogyha nehéz lépéseket kellett megtenned, szorongatott az ellenség, a világ illúziójának és csábításának rejtelmeibe elmerültél, önfeledés homályába, szomorúság mocsarába, akkor is az volt az Istennek a terve az életeddel, hogy fölkiálts és a szabadítását megvalósítja rajtad – jelentette ki Gér András áhítata zárásaként a Reformátusok Szárszói Konferenciájának szombati napjának végén.