Nagyszalontán, a költő szülővárosában nyitották meg hivatalosan az Arany-emlékévet csütörtökön. A bicentenárium rendezvényei helyi idő szerint reggel kilenc órakor a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődtek.
Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott gyűlést egy órával később. Ennek nyitóbeszédét – amely egyben az Arany János-emlékév nyitánya is – Áder János köztársasági elnök mondta.
Megfogadjuk Arany János intését?
Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: „az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, csak ír – de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük" – fogalmazott.
A köztársasági elnök úgy véli: „a haza sorsa bizony nemcsak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken vagy látványos sikereinken múlik. Hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük? Megfogadjuk Arany János intését, hogy a »Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben«? Használjuk-e anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét?" – mondta a nagyszalontai városháza nagytermében.
Tudományos üléssel emlékeztek
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy „reménnyé váljon az emlékezet". Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól, és a holnaputántól. „Reményünk van, mert reménytelenek voltunk sokáig. Ehhez olyan emberek kellenek, akik hiszünk a feltámadásban. Krisztus feltámadásában és a magyar nemzet feltámadásában" – fogalmazott Csűry István püspök.
Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált. Az akadémia ülése keretében többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről hangzottak el tudományos előadások.
Könyvbemutató, koszorúzás, kultúrműsor
Délután a városháza nagytermében mutatták be az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot. Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Faggyas Sándor újságíró és Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke művét a Méry Ratio Kiadó adta ki a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványa támogatásával.
Szerzői kedvcsinálónak szánták olyanok számára, akik jobban meg szeretnék ismerni Arany Jánost. Faggyas Sándor úgy fogalmazott: Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.
Az ünnepségsorozat délután a város központjában álló szoborparkban kórusművekkel, szavalatokkal, majd Arany János szobrának megkoszorúzásával folytatódott. Az egybegyűltek gyertyás felvonulással jutottak el a Zilahy Lajos Művelődési Házba, ahol este a nagyváradi Szigligeti Színház mutatta be a Honnan és hová - Arany János költészete című előadását.
Az Arany János-emlékév programjairól az arany200.eu honlapon tájékozódhatnak.
Gazda Árpád, fotó: Czeglédi Zsolt
Forrás: MTI