„Az individualista világban a keresztyén közösség megélésének eseményei egyre fontosabbak, kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt református körökben megerősíteni” – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának szombati plenáris kerekasztalbeszélgetésén. A résztvevők arról beszéltek, milyen közönségteremtő eseményei, elemei vannak a református egyháznak, amelyek bírnak olyan erővel, mint a katolikusok számára a szentek kiemelt tisztelete vagy a búcsúk és zarándoklatok.
„Nekünk is vannak szentjeink, sőt jobb esetben mi magunk vagyunk azok, hiszen: az a szent, aki Istennek elkülönített, Jézussal élő ember” – reagált Földváriné Kiss Réka, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke arra, hogy a szentek tisztelete összekovácsolja a katolikus felekezethez tartozókat. Harkányiné Traitler Dóra történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa úgy fogalmazott: a reformátusság az ókori egyház hitvallási iratait sajátjainknak tartja, előzményként ismeri el. „Reformátusként is természetes, hogy közösséget élvezünk a mártírokkal, a Második helvét hitvallás pedig beszél a szent életű emberek tiszteletéről.”
Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese úgy vélte, olyan egyházi események, mint a csíksomlyói búcsú vagy a Szent Jobb-körmenet a katolikus hit megtartását, a megmaradást segítik elő. Bár az előbbi már elsősorban a magyarság megmaradására irányul, mint a hitére. „Szükség van az olyan eseményekre, amelyek megmutatják, milyen sokan vagyunk. Ez a gyülekezet nevelésében is lehetőség, hiszen jó, ha odatartozunk egy erőt felmutatni képes közösséghez.”
Forró László püspökhelyettes
Az individualista világban a keresztyénség közösségi megélésének még nagyobb szerepe van, egyeztek meg a jelenlévők, kiemelve: a református túlélés kulcsa, hogy a hívő családok gyermekeikbe elültessék a hit átadásának képességét. Földváryné Kiss Réka figyelmeztetett, az 1881-es debreceni alkotmányozó zsinatig nem létezett egységes református egyházi keret, az egységes református egyház. Ez azt is jelenti, hogy sokféle önálló hagyomány él a magyar református kultúrában, ezeket szem előtt tartva érdemes a közös eseményeket szervezni, mint az Egységnap vagy a Csillagpont.
Harkányiné Traitler Dóra szerint a református identitást az etikai tanításon keresztül lehet igazán átadni. „Amikor identitásválságról beszélünk, és nem érezzük magunkat otthon az egyházunkban, azért lehet, mert nem vagyunk önazonosak: a gondolataink, szavaink és cselekedeteink nem állnak egymással összhangban. Ha összhangba tudjuk hozni ezeket, akkor olyan otthonosságérzés lesz bennünk, ami által segíthetünk jobbá tenni a gyülekezeti életünket, a keresztyén baráti kapcsolatainkat is.”
A beszélgetésről készült felvételt, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány YouTube-csatornáján nézheti vissza.