„Most is az Úrjézus gyógyít”

Az Üllői úti klinika igazgatói irodájában egy műtét és egy megbeszélés között szakít időt Nyirády Péter az interjúra. Az egy óra, amit kaptam, kevésnek tűnhet, de figyelembe véve, hogy miközben urológus főorvosként praktizál és vezeti a Semmelweis Egyetem (SOTE) Urológiai Klinikáját, aközben a SOTE Általános Orvostudományi Karának a dékáni feladatait is ellátja, no meg kutat, akkor bőségesnek érzem ezt az időmennyiséget. Annál is inkább, mivel kezdettől fogva teljesen rám, a kérdezőre összpontosít. Arca merő szívélyes figyelem, nem látni rajta semmilyen siettetést.

A betegeivel is ilyen lehet, de velük azért is, mert mint elárulja, a gyógyulás szempontjából fontosnak tartja, hogy értse, hogy pácienseit milyen lelki és egyéb történések, állapotok határozzák meg. – A szerzett betegségekre, ezeken belül a daganatos betegségre különösen igaz – hozza elő Nyirády Péter –, hogy az a test és a lélek harmóniájának a megbomlása is. Gyakran nyilvánvaló, hogy egy szerzett betegség úgy alakul ki, hogy az illetőt valami úton-módon túl sok stressz, lelki teher éri, és az azzal való törődés nem megfelelő. Például nem tud eléggé odakoncentrálni a fizikailag, testileg, lelkileg értendő negatív hatásra és annak kiküszöbölésére. Sok esetben ekkor üti fel a fejét a betegség, ami azért alapvetően összefügghet az egészségtelen életmóddal is – hívja fel a figyelmet.

Máris ott vagyunk a sűrűjében, és hogy rendet vágjunk benne, először is a megelőzési lehetőségekről kérdezem a professzort. Mármint ami az urológusszakmához elsősorban tartozó vizeletkiválasztás, a vese, a húgyutak, a húgyhólyag, a férfi külső és belső nemi szervek megbetegedéseit illeti. Így kezdi a választ: – Sokszor szinte követelnénk az egészségügyi rendszertől, a sorstól, akár Istentől, hogy legyünk egészségesek, de nem teszünk érte semmit. Alapvetően az ember egészségéért nyolcvan-kilencven százalékban saját maga a felelős. Amikor számon akarjuk kérni, hogy nem jók a kórházak, sokat kell várni, nem a lényegről beszélünk. Ha minden utcasarkon csúcskórház épülne is, népegészségügyileg nem tudnánk kimutatni a jelentőségét. Ugyanis szinte mindenki azért szeretne orvoshoz jönni, hogy egy tablettát adjon, ami meggyógyítja és kész. De elfeledkeznek a megelőzésről! Az elsődleges prevenció, hogy az ember egészségesen éljen, egészségesen táplálkozzon, rendszeresen mozogjon és alkoholt, illetve dohányterméket lehetőleg ne fogyasszon. Ugyancsak fontos a lélek egyensúlya is: ebben segít a család, amely szeretettel körbevesz, illetve a hit, amint azt Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartáskutató Intézetének korábbi igazgatója is kimutatta a kutatásaiban – hangsúlyozza.

A család és a hit védőfaktora egyébként nála is létezik: feleségével, akit még a szegedi orvostudományi egyetemen ismert meg tanulmányai első évében, azóta is szilárd házasságban él, két lányuk szintén orvosnak tanul.

Ami a vallást illeti, Nyirády Péter közismerten hitvalló keresztyén református orvos, öntudatos kecskeméti református felmenőkkel. A Berta Zsolt lelkipásztor vezette Svábhegyi Református Egyházközség presbitere. Ezért is bontogatjuk bátran e harmadik generációs orvossal beszélgetve, mit ért a prevenció és az istenkapcsolat összefüggésén. Olyanokat mond, amiket lelkészektől vagy más szakmájú civilektől nemigen hallani: – Próbáljunk egészségesen élni, Isten is ezt kéri tőlünk, hogy teremtményeiként, sőt gyermekeiként célszerűen, rendeltetésének megfelelően használjuk a testünket. Mértékletesen, önmegtartóztató módon éljünk, sokat mozogva, ahogy Jézus Krisztus is állandóan gyalogosan járt, amíg élete virágjában oda nem áldozta magát a megváltásunkért, üdvösségünkért… Nem az üres pozitív gondolkodást ajánlom, amikor azt is mondom, próbáljunk tisztalelkűek lenni és jókon gondolkodni. „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” – ahogy azt a thesszalonikaiaknak írt levelében Pál apostol összefoglalja. Tapasztalatom szerint ez kitisztítja, karbantartja az ember lelkét, és mivel visszahat a testünkre, ez tulajdonképp a legjobb immunrendszer! – állapítja meg.

Miután fogad pár halaszthatatlan telefonhívást – és eközben sem ideges –, a daganat kialakulásáról és menet közbeni belső kiküszöbölődéséről beszél, amelyet a lelki harmónia, az Isten iránti bizalom és az ő dolgaival való törődés támogat. Eszerint minden percben úgy egymillió sejtünk osztódik, amely közül egy-kettő mindig hibás. Ha azon keresztül folytatódna az osztódás, abból alakul ki a daganat, leegyszerűsítetten szólva. De ha az immunrendszerünk jól működik – lásd a lelki tényezőket –, akkor van egy ezt felülíró folyamat, és akkor a szervezetünk működése nem zökken ki a jó irányból.

Na, de mi van a másodlagos prevencióval, ami a már kialakult és kezelt betegség idején segítheti az állapotromlás megelőzését? A főorvos szóba hozza a szakterületéhez tartozó prosztatarákot, méghozzá egy meglepő összefüggésben. Az a közkeletű program, hogy tegyünk meg minden nap tízezer lépést, az áttétes prosztatarákosoknál is igen jó hatású. Kiadós séta mellett mind a műtét, mind a gyógyszeres és sugárterápiás kezelés utólag sokkal eredményesebb, a túlélési esélyek is megsokszorozódnak. Ezért a SOTE Urológiai Klinikáján van is egyfajta jelszó: „Bírjuk mozgásra a rákos betegeinket is!”

Harmadlagos prevenció is van arra az esetre, ha valaki a betegségből meggyógyult, azért, hogy utána nehogy visszaessen. Nyirády Péter itt is hangsúlyozza a lelki beállítódást, életmódot, a testsúly karbantartását, illetve a jó minőségű alvást.

A klinika igazgatói irodájában ezután pár jellemző megbetegedésfajtát veszünk sorra, amelyekkel a korai felismerés fontosságát érzékelteti az ország egyik legnagyobb urológus szaktekintélye.

A vesedaganat viszonylag gyakori megbetegedés hazánkban, felfedezése ultrahanggal történik. A főorvos felhívja a református olvasók figyelmét: ötven év fölött rendszeresen javasolt hasi ultrahangot végeztetni, amellyel idejekorán felfedezhető ez a betegség – azaz sokkal nagyobb eséllyel gyógyítható.

– Persze a prevenció a legolcsóbb és a legjobb – teszi hozzá –, de utána az, ha a megbetegedést minél korábban felismerjük. A kései felismerés minden szempontból rossz! Rossz az egyénnek, a családjának és rossz a társadalomnak, meg az egészségpolitikának. Sokkal nagyobb áldozatot követel mindenkitől – figyelmeztet.

A húgyhólyagrák kapcsán hozza szóba a kutatóprofesszor, hogy a Magyar Urológustársaság elnökeként büszke arra az elnyert európai kutatási pályázatra, amelynek fő témája a vérvizelés hátterében álló húgyhólyagrák felfedezése. – Ez már csak azért is hasznos kutatás – méltatja Nyirády doktor –, mert a tüdőn kívül a hólyagra is rendkívül veszélyes dohányzás sajnos nálunk rendkívül nagy arányban van jelen! Az óriásplakátokon és cigarettatasakokon persze nem írják, hogy cigaretta hólyagrákot is okozhat. Jó tudni, hogy akinek véres vizelete van és dohányzik, annak nagy valószínűséggel húgyhólyagdaganata van – mondja.

A már említett prosztatarákkal kapcsolatban, ami orvosi szempontból hasonlatos a nők emlődaganatához, erre hívja fel a figyelmet a klinikavezető: – Kezdetben semmi tünettel nem jár, ezért arra biztatom minden ötven év feletti férfitársamat, hogy a szűrővizsgálatokon jelenjenek meg. Egy a PSA, vagyis prosztataspecifikus antigén vérvizsgálatból ki tudjuk deríteni, hogy van-e baj. Mindennap négy prosztatarákos férfit veszítünk el, ez négy férj, fiú, apa vagy nagyapa! Ha korábban fel tudnánk fedezni, a négyből kettőt meg tudnánk menteni – nyomatékosítja.

Tehát az urológus csúcsszakember is a korai felismerésről beszél, mert a férfiak halogatják a szűrővizsgálatokat, mindenféle kellemetlen képzeteket társítva a vizsgálathoz. De mivel győzné meg az érintetteket az urológus, hogy ne tolják ki az első önkéntes szűrésüket a végtelenbe?

– Ha az eddig mondottak nem elegendők, akkor azzal – feleli –, hogy már fizikai vizsgálatra sincs feltétlenül szükség, csak vérvizsgálatra. Felelősséggel tartozik egy férfi magának, de a családjának is, hogy az egészsége megmaradásáért megtegye ezt a keveset! – szögezi le.

A korai felismerés a – fiatal generációnál egyébként gyakoribb – heredaganat esetében esetében azért könnyebb, mert a lehetséges páciensek otthon maguk is megvizsgálhatják olykor, nincs-e daganatra utaló tünet a külső húgyivarszerven.

A kifejezetten férfi változókori és termékenységi problémákkal foglalkozó andrológia területére térve fölvetem: mennyire korrektek a hirdetések, amelyek az idősödő férfiakat arra akarják rávenni, hogy mindenáron és haladéktalanul gyári készítményekkel pótolják fogyatkozni hajlamos tesztoszterontermelésüket? Az urológus szakember jó hírként szögezi le, a legjobb a belső keletkezésű tesztoszteron, és a férfihormonszint hosszú életkorig biztosítható sportolással, különösen, ha abban az izomerősítés is szerepet kap.

– Egyszer egy szokatlan óriásplakátot láttam az Egyesült Államokban – lép tovább az orvos –, ez volt ráírva: „Sportolj, és a gyermeked is sportolni fog!” Ilyen frappáns megfogalmazását még nem láttam annak, hogy valami jót, hasznosat azért is végeznünk érdemes, hogy példát mutassunk. De hát a hit és a templomba járás is ilyen! Még ha egy szülő csak kultúrkeresztyén, akkor is adja meg az esélyét a templomba járással, hogy az utódai, követve a szülők vallásgyakorlását, akár élő hitre is jussanak majd egy gyülekezetben!

Nyirády Péter személyiségének élő területe a hit is, ami ráadásul mintha az összes többi területet is áthatná.

– Fantasztikus lehetőség, hogy én az Urat Jézus Krisztusban megszólíthatom, sőt hogy adta magát nekem, ahogy a főpapi imában mondja: „én őbennük”. Felnőtt fejjel gondoltam bele, hogy mi, tanítványai a teremtett világ Uráért vagyunk közvetlenül úgy, hogy ő a miénk. A világ legnagyobb gyémántja semmi hozzá képest! – mondja.

Középiskolás kora óta olvassa a Bibliát, méghozzá újra és újra az elejétől a végéig. – Jobbnak tartom ezt a módszert, mint kijelölt napi Igék fogyasztását, mert szeretem az igeszakaszokat összefüggésükben látni, akár egy történelmi folyamatot, ami gyakran konkrétan is ott van – magyarázza. – Sőt, a jelen is megpillantható belőle! Éppen Ézsaiás ötödik fejezeténél tartok, ahol Isten kinyilatkoztatja, hogy hátat fordít a megátalkodott választottaknak: „Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják, és a jót gonosznak. Akik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és az édest keserűvé, s a keserűt édessé.” Sajnos, a nyugati keresztyénség éppen ezt csinálja most. Templomokat zárunk be, fajtalankodunk, a fegyverkezésről-háborúról azt mondjuk, az nekünk jó. Nem fogadjuk el, hogy az ember fölött ott az Isten, aki azzal is szeret, hogy a javunkra örök szabályokat közölt – hívja fel a figyelmet.

– Tulajdonképpen Jézus az egyedüli orvos – lep meg, mikor arról kérdezem, miként látja egy hívő orvos a saját hivatásgyakorlását. – Most is az Úr Jézus gyógyít, mint amikor itt járt a földön, mi csak segédkezünk, az eszközei vagyunk. Kutatóként is azt kell belátnom, mi nem tudunk feltalálni semmit, mi csak fel-felismerünk valamit a világ vagy éppen az emberi test működéséből, amelyet ő maga teremtett a Szentháromság másik két személyével, az Atyával és a Szentlélekkel együtt – vallja meg meggyőződését.

Egy pillanatra visszaugrunk a szerzett betegségek kiindulási okaihoz, miután emlékeztetem, valahol azt nyilatkozta, a prosztatagyulladás egy „klasszikus pszichoszomatikus betegség”. Nyirády Péter megerősíti ezt a tapasztalatát – mint aki, ahogy a cikk elején írtuk, a kezelés sikere érdekében beszélteti is a pácienseit. A hívő orvos meggyőződése, hogy egyebek mellett például párkapcsolati probléma, akár hűtlenség, promiszkuitás feldolgozatlan lelki háttere is okozhatja ezt a gyakran krónikussá váló húgyivarszervi problémát, amit egy antibiotikum önmagában nem feltétlenül gyógyít meg.

– Van, hogy egy elrendezetlen bűn meglátása, illetve Istennek történő megvallása gyógyíthatja meg a pácienseimet, már ha készek erre – jegyzi meg.

Letelőben az interjúidő, így csak érintőlegesen hozom szóba, hogy kiugróan sikeres szakembernek számít. A teljesség igénye nélkül: korán Phd-fokozatot szerzett, 2009-ben habilitált, 2011-ben – negyvenévesen – már megszerezte az akadémiai doktori címet, 2012-től Európa egyik legrégibb urológiai klinikáját igazgatja, annak hatalmas kutatási projektjeivel együtt, Orvosi jó híre miatt rengetegen hozzá akarnak urológiai kezelésre, műtétre jelentkezni, még ha sokat kell is várakozniuk. A ranglétrán is egyre feljebb kerül, korábban a szak- és továbbképző központot vezette a Semmelweis Egyetemen, egy éve Merkely Béla rektor megbízásából dékánként irányítja az orvos- és szakorvos-utánpótlást.

– Az ember az uborkafán addig juthat, amíg Isten azt jónak látja – fogalmaz Nyirády professzor. – Ő az, aki elhív egy-egy hivatásra, később alkalmassá is tehet rá. Az én szakmám, pozícióim terén az alkalmasság elengedhetetlen része, hogy szeretettel tudjak az orvoskollégákhoz, az orvostanhallgatókhoz és mindenekelőtt a betegekhez állni, akiktől nagy és alázatra késztető megtiszteltetés, hogy belénk helyezik a bizalmukat, ránk bízzák az életüket. Az imént nem véletlenül használtam az előmenetel sikere kapcsán az uborkafa kifejezését. A zsoltárok is arra tanítanak, hogy hasonlóak vagyunk a hamar sarjadó, virágzó és hamar elszáradó fűhöz. Az igazi siker később mutatkozhat csak meg: ha elégedett betegek maradnak utánam, ha a kollégáknak példát mutattam emberségből, szakmaszeretetből, vagy ha nem hiába vallottam meg reformátusként örömmel a keresztyénségemet, istenhitemet – hangsúlyozza.