Alakuló ülését tartja a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testülete, a Zsinat 2021. február 17-én. A következő hat évre Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választották a testület lelkészi elnökévé, a világi elnök pedig Molnár János, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.
A Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye értelmében a Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei, világi elnökét pedig a négy főgondnoka közül választják. Az elnöki jelölést Balog Zoltán dunamelléki püspök és Fekete Károly tiszántúli püspök, valamint Molnár János tiszántúli főgondnok és Nemes Pál dunántúli főgondnok fogadták el.
A szavazás előtt mind a négy jelölt rövid köszöntővel fordult a testület felé.
Bátorság és alázat
Balog Zoltán püspök a Bibliaolvasó kalauz szerinti szerdai igeszakaszra hívta fel a figyelmet, amely arról szól, hogyan adta át életét értünk Krisztus – és hogyan kapta azt vissza. „Mindenki odaadja valamiért az életét, mi erre adtuk: hogy magyar, református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk – fogalmazott Balog Zoltán. – Én is odaszántam, akkor is, ha sokszor hátat akartam fordítani. De az, aki értünk odaadta életét, nem engedi, hogy visszavegyünk abból, ami odaadtunk – és azt sem engedi, hogy csak félig adjuk oda.”
Balog Zoltán felidézett egy személyes történetet arról, amikor a Debreceni Református Kollégium diákjaként elindult a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” elnevezésű versenyen, melynek következtében ellátogathatott a Szovjetunióba. Mint mondta, sikerült Bibliákat csempészniük egy ottani baptista közösséghez, ahol azonban – az akkori helyzetre való tekintettel – gyanakvóan fogadták. Amikor a gyülekezet egyik tagja megkérdezte tőle, szereti-e Krisztust, minden korábbi bizonytalanság ellenére határozottan tudott válaszolni: „Erre nem lehet mást mondani, csak igent vagy nemet. Azt feleltem, »Igen, szeretem«, és akkor eldöntöttem, hogy szolgálni akarom Őt és teológiára megyek” – emlékezett vissza. Bár azóta sok minden történt személyes életében és hitéletében is, de azt vallja: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, ezért állhatok, állhatunk itt. A szolgálatunkhoz két dolog kell a hiten túl, bátorság és alázat.”
Az örömteli keresztyén emberé a jövő
„Nem csupán a ciklusváltás ideje jött el, hanem ebben a rendkívüli időszakban egy cezúrához érkeztünk, hiszen az Egyház Ura már elindította az egyházi élet átalakítását, aminek folytatását tőlünk várja. Talán azért kaptuk a vírus okozta válságot, hogy most már ne halogassuk tovább a változtatást, hanem tegyünk érte” – köszöntötte a testület tagjait Fekete Károly. Mint mondta, gyakorlati teológusként személyes elköteleződése, hogy egyszerre segítse a keresztyénség megélését a hívőknek és a gyülekezetbe való bekapcsolódást is. Egyházi vezetőként a lelki élet inspirálását tartja küldetésének, ezért kezdeményezni szeretné a zsinati munka spirituális légkörének erősítését.
„Meggyőződésem, hogy egy megváltozott közérzetű, életteli zsinati munka életkedvet vihet a gyülekezeti hétköznapokba, és maga is teret adhat a gyülekezeti kezdeményezéseknek. Ha ez nem változik, akkor marad a formális, kipipált, kötelességszerű üléskezés” – hangsúlyozta a tiszántúli püspök, és hozzátette: „Hiszem, hogy az örömteli keresztyén emberé a jövő, hiszen mi Isten Országa felé megyünk. Több az egyház, mint amiben a látható egyház adta feladatokkal foglalkozunk. Több annál, mint amivé tettük, amennyivé redukálják mások és amennyit mi is látunk belőle! Azt a meggyőződést kell tükröznie zsinati munkánknak, hogy a testületi vezetés nem téveszti szem elől a láthatatlan egyházat sem. Magasabbra néz és nem a pillanatnyira.”
Fekete Károly szerint kiemelten fontos a következő ciklusban, hogy a zsinat inspiráló munkát végezzen, központosítás nélkül erősítse az egység kereteit, váljon tanuló közösséggé, megújuló istentisztelettel segítse a keresztyén életforma kiteljesedését, érvényesítse a missziói gondolkodásmódot az anyagiak terén is, illetve segítse tehermentesíteni a lelkipásztori szolgálatot. „Ha számba vesszük Istentől kapott lehetőségeinket, akkor hálával mondhatjuk: mindenünk megvan ahhoz, hogy egyházként betöltsük küldetésünket és megéljük a »szentek közösségét«, ahogy a Heidelbergi Káté 55. válasza mondja: tagjai vagyunk »az Úr Krisztusnak, és részesei minden javának és ajándékának«, amelyekkel »a többi tag javára és üdvösségére készséggel és örömmel« szolgálunk” – zárta gondolatait Fekete Károly.
Közös felelősségünk
Molnár János tiszántúli főgondnok úgy fogalmazott, bár lelkészcsaládból származik, számára nem volt természetes a hit útján való elindulás: „Azonban sok olyan esemény volt az életemben, amit nem én akartam, hanem egyszerűen kaptam – a Szentlélek munkájának tartom ezt.” Mint mondta, bármilyen feladatot vállal az ember, az alapja az Istennel való kapcsolatunk, ez által lehet az egymással való kapcsolatunk is emberséges. „Ez a leglényegesebb az életünkben. Minden feladatot a református lelkiség megerősítése kell megelőzzön, így tölthetjük be Krisztus kívánságát: »Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást«” – hangsúlyozta. – Isten nem a tökéletességet kéri, hanem az elfogadó, megbocsátó szeretetünket. Felelősek vagyunk egymásért, gyülekezeteinkért – és határainkon túl élő református testvéreinkért. Ezeknek a felelősségével fordulok a zsinati munka felé is.”
Nemes Pál dunántúli főgondnok a példamutatást tartja a legfontosabbnak egyházi szolgálatában. „Az egyetemes papság elvét valljuk, ezért világi egyháztagokként is példával kell elöl járnunk, ugyanakkor tudatosítsuk, hogy a világi egyháztagokra is támaszkodhat közösségünk” – emlékeztetett. Mint mondta, ennek tudatában nem utasított vissza egyházi felkéréseket: „Bízom az Úr erejében, hogy hittel és hitelesen tudom szolgálni a Zsinat tagjaként is.”
Eredmény
A Zsinat tagjai titkos szavazással a testület lelkészi elnökévé 64 szavazattal Balog Zoltán dunamelléki püspököt, világi elnökévé pedig szintén 64 szavazattal Molnár János tiszántúli főgondnokot választották.
Az ülés a Zsinat lelkészi és világi alelnökének, majd a Zsinati jegyzők és a Zsinati Tanács tagajainak megválasztásával folytatódott. Pásztor Dániel tiszáninneni püspök lett a lelkészi alelnök, dr. Nemes Pál dunántúli főgondnok pedig a világi alelnök.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata a református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. A Magyarországi Református Egyház Zsinata törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik a Magyarországi Református Egyházegészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.
Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilváosak, hacsak valami miatt nem rendelnek el zárt ülést.
Új zsinati ciklus új vezetőkkel
Érdekli, mi történik a Zsinat alakuló ülésén? Előzetesünkből kiderül.