Muzeális értékek áztak el Kecskeméten

– Itt tört be a víz – mutatja a kecskeméti Ráday Múzeum pincéjében az egyik félretolt tárló mögötti fűtéscsövet Fogarasi Zsuzsa igazgató. A cső és a fal közötti szigetelésnél áradt be január 8-án hajnalban a víz. A meghibásodott távhővezeték a Kálvin tér alatt található, az is lehet, hogy napokkal korábban elrepedt, mire a víz utat talált magának a múzeum pincéjébe.

– A tűzoltók azzal ébresztettek, hogy ég a Ráday Múzeum – emlékezik vissza az igazgató. A hívás hajnali öt után érkezett. Fogarasi Zsuzsa sietve az épülethez ment, már a tűzoltók is ott voltak. Amikor lementek a pincébe, világos lett, hogy tűz nincs, a tűzjelzőt az épületbe betörő forró víz gőze hozta működésbe. – Hála érte Istennek – teszi hozzá az igazgató. Rögtön eszébe jutott a budapesti Ráday Kollégiumban tavaly január 23-án pusztító tűz és az is, hogy az alatta lévő Ráday Könyvtár és Levéltár főleg az oltáshoz használt víztől szenvedett károkat.

Végül kiderült, hogy Kecskeméten nincs akkora baj, mint egy éve a fővárosban. A pincében a legmélyebb helyen is legfeljebb tizenöt centiméteres volt a víz. – A tűzoltók mondták, ez olyan kis mennyiség, hogy sajnos nem tudnak segíteni a szivattyúzásban – idézi fel Fogarasi Zsuzsa. A jól záró tűzgátló ajtók megakadályozták, hogy a víz és a gőz a többi terembe is betörjön, ezzel megvédték a további helyiségekben tárolt értékeket. Lapátokkal, vödrökkel és a Református Gimnázium Tanuszodájának vízporszívójával távolították el a vizet. A múzeum saját készülékei mellé ipari teljesítményű páramentesítőt béreltek, amely ottjártunkkor is üzemelt. Ez néhány óránként egy vödörnyi vizet von ki a levegőből, így a pincében lassan helyreáll a páraszint. Ez az ott tartott muzeális értékek megvédése mellett azért is fontos, hogy a pince ne penészedjen be.

Már az első órákban elkezdték a kármentesítést – magyarázza Fogarasi Zsuzsa. A legnagyobb tétel az a több mint kétszáz úrasztali terítő, amelyeket állványokon, tárolóhengerekre felcsavarva tartottak. A víz ugyan nem érte el, de a gőz átnedvesítette őket. Ezek a terítők, illetve más textilek most a múzeum minden szegletét elfoglalják: ki vannak teregetve az egyházművészeti tárlat szabad részein, az ásványgyűjtemény tárlóinak tetején, de még a folyosókon és az igazgatói irodában is.

A múzeum több száz, a Dunamelléki Egyházkerület területéről származó úrasztali terítőt őriz. A legrégebbi még a 16. században készült. Mindegyik darab pótolhatatlan, hiszen valamelyik gyülekezet történetét, emlékét őrzi. A reformátusokra jellemző, hogy a legszebbet adják az úrasztalára. Akad köztük ipartörténeti ritkaság is: itt található az első textilnyomtatással készített úrasztali terítő. Vannak úri hímzéses, arany- és ezüstszálakkal hímzett textíliák is, és bársonyból készült darab is akad. Színeik is különlegesek: a mai református templomokban aligha látunk lila színű terítőt. Itt őrzik a Tiszakécskei Református Egyházközség 17. században készült patyolatvászon abroszát is, amelyet színes selyemfonalakból készítettek török alapanyagokból és motívumokkal. Megtalálhatók itt olyan gyülekezetek terítői is, amelyek már nem is léteznek – fontos emlékei ezek a reformátusságnak. Őriznek adományból származó, erdélyi textilgyűjteményt is.

Az anyagokat naponta forgatják, hogy jól megszáradjanak. – Néhány darabot restaurátor segítségével kell majd kitisztíttatnunk – magyarázza az igazgató. Fogarasi Zsuzsa szerint egyik darab sem sérült meg úgy, hogy ne lehetne helyrehozni, és a penészedést is sikerült elkerülni.

A pincében lévő tárlók, bútorok lábai mind eláztak. Muzeális értékű ugyan nem volt köztük, de a 19–20. századból származók igen. Itt őrzik Ravasz László néhai dunamelléki püspök bútorainak egy részét. Az egykori fővárosi Bimbó utcai lakás dolgozószobájából származó két karosszék és a püspök nyaralójába készített garnitúra lábai is eláztak. – Ezek restaurálással helyrehozhatók – hangsúlyozza az igazgató.
Mivel a múzeum egyik termét felújítják, az ott tárolt könyveket kényszerűségből a pincébe tették, ahol már csak a földön volt hely. Ezek is eláztak, de az izgató szerint a legtöbb menthető. Az 1980-as évektől napjainkig kiadott szakkönyvekről van szó. A történelmi Magyarország bányászati térképe is elázott, ezt is az egyik teremben kiterítve szárítják.

Korábban a Ráday Gyűjtemény költözése miatt Budapestről Kecskemétre hoztak tíz doboznyi, letétbe átadott kerámiát – étkészleteket, dísztárgyakat, köztük dán királyi porcelánokat. Az itt tárolt, átázott dobozok mozgatásakor a tárgyak közül néhány eltört. A vitrinekben tárolt több száz klenódium – például úrasztali kelyhek, keresztelőkancsók – nem sérültek meg, de a gőz miatt meg kell őket tisztítani. A januári kényszerszünet után február 1-jén újra kinyitott a kecskeméti Ráday Múzeum. Mostanra a vízbetörés helyszíne, a pinceraktár is látogatható. Az elázott bútorok lábainak restaurálása folyamatosan zajlik. A gőztől elázott kétszáz úrasztali terítő közül százötvenet kell restaurátornak kitisztítania, mert a terítőkben lévő por - a gőz hatására - becsomósodott, és összekente a textíliákat - magyarázza Fogarasi Zsuzsa igazgató. A restauráláshoz a kecskeméti Katona József Múzeum segítséget ajánlott fel a Ráday Múzeumnak. Jelenleg hét terítő szakszerű tisztításán dolgozik Boros Ilona restaurátor. A jelenlegi számítások szerint a Ráday Múzeumot összesen 1,3 millió forintos kár érte.