A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombati nap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának hetét az Úr temetésének és sírban nyugvásának elbeszélése zárja az evangéliumokban. Pap Ferenc református lelkész húsvéti gondolatai.
Arimátiai József, a nagytanács Isten országát váró tagja elkérte Pilátustól Jézus testét (Mk 15,43). Ez a derék és igaz férfiú olyan, sziklába vágott sírboltba helyezte a megtört testet, amelyben „még soha senki sem feküdt” (Lk 23,53).
Lukács hangsúlyozza még: „Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint” (Lk 23,56). János bizonyságtétele szerint is fontos, hogy egy eddig senki által nem használt, új sírba helyezték Jézust, a temetéssel siettek a szombati páskaünnep miatt (Jn 19,41–42).
Máté kiemeli, hogy az Arimátiából való József Jézus tanítványa és gazdag ember volt (Mt 27,57). Az Úr testét méltóképpen felkészítette a temetésre, majd a saját új, sziklába vágatott sírjába helyezte Jézust. Hangsúlyos, hogy a „sír bejáratához egy nagy követ hengerített” (Mt 27,60). Ez a kő a szombati nyugalomnap egyik fontos szereplője.
A főpapok és a farizeusok még halálában is hamis vádakkal illetik Jézust, mely szerint a tanítványok ellopják Jézus testét, hogy azt állíthassák: harmadnapra feltámadott az Úr. Pilátus nem volt hajlandó őrséget állítani a sírhoz. Ezért a főpapok és farizeusok „elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt” (Mt 27,66). Az indulatok nem nyugodtak szombaton, a teremtés hetedik napján sem.
A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombati nap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus még halálában is megtartja az Úr parancsolatát, hogy a harmadik napra a feltört pecsét, az elhengerített kő legyen a feltámadás bizonyosságává. „Nincsen itt, mert feltámadt!” (Mt 28,6)
A szerző református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!