– A keresztyén ember, amikor személyeket méltat, elsősorban nem dicsér, hanem hálát ad – fogalmazott Balog Zoltán dunamelléki püspök szombaton a Magyar Örökség díj 105. alkalommal megrendezett átadóünnepségén, amelyet a Ráday Házban tartottak meg. Az elismerés Aranykönyvébe Hegedűs Loránt református püspök és Boldog Brenner János vértanúságot szenvedett katolikus pap neve is bekerült.
Az ünnepséget Takaró Mihály irodalomtörténész, a bírálóbizottság tagja nyitotta meg, aki felolvasta Klinghammer István, a Magyar Örökség díj bírálóbizottsága elnökének köszöntőlevelét. „Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy fiataljainknak az iskolában ne csak ismereteket nyújtsanak, hanem neveljük is őket emberségre, felelősségtudatra, egymás elfogadására, megbecsülésre, hazaszeretetre, hitre. Nem üres beszéddel, hanem erős, megtartó tapasztalatokkal” – írta a professzor. Ilyen erős tapasztalatokkal gazdagítják nemzetünket a Magyar Örökség díjban részesülő teljesítmények, alkotások, intézmények, csoportok. Az 1995-ben létrehozott díjakat évente több alkalommal osztják ki azok között, akik valamilyen kiemelkedő módon járultak vagy járulnak hozzá a magyar kultúra, gazdaság, sport vagy tudomány területén a magyar társadalom felemelkedéséhez.
A nyitógondolatok után Boldog Brenner Jánosról, a kommunista egyházüldözés vértanújáról tekinthettek meg két videót az ünnepség résztvevői. Az 1957. december 14. éjszakáján harminckét késszúrással meggyilkolt huszonhat éves római katolikus papot 2018-ban avatták boldoggá. Székely János katolikus püspök laudációjában úgy fogalmazott: – Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy a történelem igazi ura az Isten. Diktatúrák jönnek és mennek, Isten azonban az alfa és az ómega, a teremtő és a beteljesítő.
Magyar Örökségnek nyilvánították Hegedűs Loránt református püspök teológiai és írói munkásságát is. – Egy olyan embert méltatunk, akit a hit bátorsága, prófétai látása és offenzív tudományos igényű teológiai gondolkodása tesz számunkra és a jövő nemzedékei számára is példává – ezzel a mondattal kezdte Hegedűs Loránt életéért és szolgálatáért való hálaadását Balog Zoltán. A püspök elmondta, hogy harminc évvel ezelőtt kevesen voltak egyszerre bátrak és tisztán látók is. Lelki, szellemi, közéleti és erkölcsi zűrzavarban kellett megtalálni és megteremteni azokat a biztos pontokat egyházunk és nemzetünk életében, amelyek nem egyszerűen az előző évtized átfestett folytatását jelentették, hanem a magyar keresztyénség és nemzeti történelmünk legnemesebb hagyományaihoz kapcsolódva valóságos megújulást is hoztak. Hegedűs Loránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és a Zsinat lelkészi elnöke tudta, hogy egyházi intézményekért, méltányos törvényi környezetért, történelmi kárpótlásokért harcolni szükséges, de nem elég. A jövő nagy kérdése, hogy megtaláljuk-e az ajándékba kapott szabadságban a keresztyén felelősség útját. Hegedűs Loránt látta, hogy szükség van keresztyén igazságért küzdő értelmiségiekre, akik azzal az öntudattal állnak ki, hogy a Jézus Krisztusról szóló igazság hirdetéséről nem mondhatunk le. De nemcsak hívő, tudományban jártas emberekre, hanem eszközökre és intézményekre is szükség van, így alakulhatott meg Hegedűs Loránt közbenjárásával a Károli Gáspár Református Egyetem is. A püspök szellemi tevékenységét bizonyítják tanulmányok és könyvek százai mellett azok a lelkészek is, akik maradandó inspirációt merítettek életéből és tanításából. Balog Zoltán a laudáció zárásaként az elhunyt püspök szavait idézte: „A református nevelés így hát nekem hitet, tárgyilagos ismeretre törekvést, a valódin felül igazi értékekre törekvést, toleranciát adott, azért, hogy mindig el tudjam hordozni a másik gondolkodót. Kibírhatatlan legyen számomra az univerzalizált, sámfára húzható, mindig azonos ismeret, a szajkózás, a kreativitás és az öntudatos gondolkodás hiánya. Ugyanakkor egyetemességre, isteni egyetemességre törekvést adott nekem. A református nevelést meghatározta egy rendkívül aggódó nemzetféltés és önfeláldozásra is indító hazaszeretetre nevelés. Az Isten, haza, család hármas köre döntő szerepet játszott ebben a nevelésben.”
A Magyar Örökség díjat a néhai püspök lánya, Hegedűs Zsuzsanna református lelkipásztor vette át édesanyjával. A díj átadását a jelenlévők Isten iránti hálával, állva, vastapssal üdvözölték. Hegedűs Loránt nevét így mostantól az Aranykönyv őrzi.
Ezenfelül Magyar Örökség díjat vehetett át a múltunkat kutató és feltáró tudományos munkásságáért a Magyar Történelmi Társulat is. Majd Sebő Ferenc és a Sebő együttes zenei előadását hallgathatták meg a résztvevők, előbbit népzenei értékmentéséért és versénekléséért díjazták. Képzőművészeti értékteremtő és értékőrző tevékenységéért a Gyergyószárhegyi Művésztelep is bekerült az Aranykönyvbe. Szalai Béla filológiai munkásságáért vehette át a díjat, gróf Kálnoky Tibor pedig az erdélyi magyarságért végzett szolgálatáért.