Régi orgonáink megújulásáról tartott szimpóziumot a Magyar Egyházzenei Társaság január 17–18-án Budapesten, majd február 7–8-án Nagyváradon és Debrecenben. A rendezvény mintegy évtizede az első olyan szakmai összejövetel volt, amely az orgonabarátok és -építők, orgonisták számára fórumot nyitott ismerkedésre, közösségépítésre, szakmai tapasztalatcserére, és átfogó képet nyújtott az orgonaépítés aktuális helyzetéről.
Csaknem negyven évvel ezelőtt fejezték be a Magyarországon található templomi orgonák felmérését és jegyzékbe vételét, öt évvel később pedig sor került egy orgonákról szóló műemléki konferenciára. Az utóbbi évtizedekben számos műemlék vagy műértéket képviselő orgonát restauráltak, és az orgonaépítészet is rengeteget fejlődött. Tavaly januárban közel húsz orgonista, egyházzenész és a témában érintett műemléki szakember találkozott Budapesten, ahol fontos restaurálási és hangszervédelmi kérdéseket vitattak meg.
Idén januárban újabb szakmai találkozásra adott alkalmat a Budapest-Kálvin téri református templomban az 1829-ben épült Deutschmann orgona éppen tíz éve megvalósult rekonstrukciója. Kerek évfordulóhoz köthető a pusztaszabolcsi plébániatemplom barokk orgonájának restaurálása is, amely Magyarország első igazán jelentős örökségvédelmi szellemiségű projektjeként valósult meg. A Magyar Egyházzenei Társaság orgonás szimpóziumát ezen évfordulókra alapozva szervezték meg.
Az esemény rendezői az elmúlt húsz év kiemelt példáin mutatták be a hazai orgonaépítés e termékeny időszakát. Témakörök, korszakok, műfajok köré csoportosítva beszélgettek a szakma egybegyűlt képviselői, orgonisták, orgonaépítők, orgonaszakértők és laikus érdeklődők. Először a pusztaszabolcsi orgonáról, illetve a sárospataki vártemplom barokk orgonájáról beszélt Hajdók Judit, Sirák Péter és Varga László, majd Bors László újtusnádi orgonaépítő mester következett a pannonhalmi orgonagyűjtemény eddig restaurált hangszereivel. A sort Homolya Dávid zárta a Kálvin téri Deutschmann orgonáról szóló előadásával, ezt Bódiss Tamás orgonakoncertje követte.
Másnap olyan új orgonákról hallhattak az egybegyűltek, amelyek még a romantikát megelőző korok esztétikája szerint épültek. Paulus Frigyes és Homolya Dávid beszélt a szári és vörösberényi orgonákról, Hajdók Judit pedig egy zalaegerszegi hangszerről, majd a századforduló két prominens, restaurált, illetve rekonstruált hangszeréről, a Zeneakadémia Voit orgonájáról. A Mária utcai jezsuita templom hangszeréről Szabó Balázs, Faragó Attila, Méhes Balázs és Horváth Márton Levente beszélgetett.
A szimpózium második blokkját eredetileg szintén Budapesten rendezték volna meg, azonban Sepsy Károly, a debreceni nagytemplom nyugalmazott orgonista-kántorának búcsúztatása éppen ebben az időpontban volt. E gyászesemény miatt módosult a program, így a résztvevők is leróhatták kegyeletüket a XX. század második fele orgonavilágának egyik meghatározó személyisége előtt. A program nemcsak emiatt gazdagodott, hanem így lehetőség nyílt kitekinteni a határon túlra is.
Február 7-én a nagyváradi székesegyház közelmúltban restaurált Országh Sándor-féle nagyorgonája és karorgonája, valamint újonnan épült, itáliai reneszánsz ihletésű mellvédorgonája példáján a konferencia résztvevői betekintést nyerhettek a mai erdélyi és partiumi orgonaépítés helyzetébe. A hangszereket Kristófi János orgonaművész-karnagy és Bartis Szabolcs gyergyószentmiklósi orgonaépítő mutatta be, majd Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a püspöki palota képtárában tartott tárlatvezetés után megnyitotta az esti szimpóziumot. Itt a nap végén három nagyorgonát mutattak be, amelyeket a reprezentatív méret és a szélesebb spektrumú kihasználhatóság érdekében jelentősen bővítettek, átalakítottak. A budapest-fasori református templom orgonáját Pálúr János, a pécsi székesegyház nagyorgonáját Kovács Szilárd, a veszprémi bazilika hangszerét pedig Homolya Dávid mutatta be a szakértő hallgatóságnak.
A szimpózium utolsó napján Debrecen közelmúltban bővített, illetve restaurált orgonáival ismerkedtek meg az érdeklődők. Elsőként a Szent Anna-templom nemrég bővített Aquincum orgonáját csodálhatták meg, ahol Dobos Mihály beszélt a hangszerről, a kistemplom az Aeris orgonaműhely által restaurált Kiszel orgonáját pedig Szabó Balázs bemutatókoncertjével ismerhette meg a csoport. A szimpóziumot Hajdók Judit előadása zárta Angster szellemében címmel, amelyben a nagy múltú pécsi orgonagyár több mint félévszázados működését ismertetve értekezett a cég építette orgonák stílushű bővítésének problematikájáról.
A szervezők tapasztalatai szerint komoly igény van az orgonás szakmai közösségben az ilyen találkozókra, megbeszélésekre. A következő hasonló eseményre a tervek szerint 2025. április 5-én kerül sor a budavári evangélikus egyházközség kápolnájában Egy ideál színeváltozásai – a „Bach-orgona” évszázada címmel.
