Halálunk után is tehetünk jót, bár kicsi az esélyünk rá, száz kórházi haláleset között átlagosan egyszer fordul elő agyhalál, azaz a lehetőség a szervadományozásra. A saját szerveink adományozása személyes döntésünk, helyettünk nem hozhatja meg más, hangsúlyozza Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, akitől azt is megtudjuk, egy elhunyt akár tíz ember életét is megmentheti.
Milyen szervre várnak a legtöbben Magyarországon az Eurotransplant várólistáján?
Hazánkban, ahogy az Eurotransplant közösségi várólistáján is, a legtöbben veseátültetésre várnak, ez a leggyakrabban előforduló végstádiumú szervelégtelenség-típus. Bár a művesekezeléssel a betegek hosszú évekig, évtizedekig is élhetnek, a veseátültetés nyújthatja a leghosszabb és a dialízis kötöttségeitől mentes, jó minőségű életet az arra alkalmas érintetteknek.
Mitől függ, hogy a beteg neve a várólista elejére vagy végére kerül?
A várólista kifejezés félreérthető a szervátültetés esetén, mivel míg például csípőprotézis-műtétnél kizárólag a várakozási időtől függ, mikor kerülhet sorra a beteg, a transzplantáció esetében nem csak ez számít, és a donorszervelosztási kritériumrendszert az Eurotransplant szakértői határozzák meg orvosszakmai és igazságossági szempontok figyelembevételével. Ahhoz, hogy a beültetett vese ne lökődjön ki, és a lehető leghosszabb ideig működjön a szervet kapó betegben, a donornak és a recipiensnek immunológiai szempontból minél inkább hasonlítania kell egymásra. Teljes egyezés csak egypetéjű ikreknél lehetséges, viszont részleges vagy a vizsgált szempontok tekintetében teljes egyezésre ritkábban, de van esély. Magyarországon ma több mint ezerkétszáz beteg várakozik szervátültetésre, döntő többségük vesére. Amíg hazánkban ezren, addig az Eurotransplantban tizenegyezren szerepelnek a várólistán veseelégtelenséggel. Az immunológiai egyezés mellett igazságossági szempontokat is figyelembe veszünk. Ha a betegnek ritkább szövettípusa van, azaz nehezebb a számára megfelelő donorvesét találni, akkor amennyire lehetővé teszi az immunológia, ezt plusz pontokkal kompenzáljuk. Mivel szolidárisan együttműködő közösségben vagyunk, ha az országunkból több vesét küldtünk külföldre az elmúlt időszakban, akkor a magyar betegek több pontot kapnak. A várakozási időt is számításba veszik. Minden szervdonáció esetén ezek a szempontok határozzák meg a regisztráltak pontértékét, legyen az elhunyt magyar vagy külföldi. Mintha minden egyes donorhoz újabb és újabb várólistát készítene a számítógép, és az első pozícióban levő beteg kapja meg először a felajánlást.
„Mintha minden egyes donorhoz újabb és újabb várólistát készítene a számítógép...”
Hány szervátültetést végeznek Magyarországon évente?
Tavaly négyszázkilenc történt hazánkban, ebből háromszázhatvanöt esetben elhunyt adományozott szervet, a további negyvennégynél élő donoros veseátültetést végeztek. A négyszázkilenc transzplantált szervből nyolcvanöt külföldről érkezett magyar beteg részére. Az Eurotransplantnak köszönhetően a hazai transzplantációk mintegy egynegyede a határokon túlról kapott szervvel történik. Nemzetközi együttműködésünk jelentősége, hogy a több donor és recipiens között sokkal jobb egyezéseket találhatunk. Az Európa nyolc országára kiterjedő hálózatnak tizenegyedik éve vagyunk teljes jogú tagjai, és a csatlakozással jelentősen javult a magyar betegek szervhez jutási esélye.
Mi a különbség az agyhalott és a kómában lévő ember között?
Az agyhalál nem egyenlő a kómával. A kóma, magyarul eszméletlenség, sok idegrendszeri betegségnek lehet tünete, és sokszor csak átmeneti állapot. Ekkor a szervek működését összehangoló agytörzs még működik. Kóma esetén csak az agy egy része vagy egyes részei károsodnak, ezért a felépülésre a kiváltó októl függően lehet esély. Az agyhalott azonban nemcsak eszméletlen, de emellett biztos jelei vannak az agy végérvényes és visszafordíthatatlan elhalásának is. Ezért az agyhalál: halál. Kialakulásának az oka a terület vérellátásának, így az oxigénellátásának megszűnése. Az agy a kemény, csontos koponyán belül helyezkedik el. Ha egy baleset, agyi történés vagy tartós oxigénhiányos állapot miatt súlyos agykárosodás alakul ki, ez a szervünk duzzadni kezd, ebben azonban a csontos koponya megakadályozza. Így a nyomás egyre nő. Amikor ez nagyobb lesz, mint a vérnyomás, akkor nem tud több vér bejutni az agyba, amelynek sejtjei ezért oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány perc alatt elpusztulnak, és beáll az agyhalál. Ilyenkor a légzésért, a szervek összehangolt működésének biztosításáért és a külvilággal való kapcsolattartásért felelős agyterület, az agytörzs is elpusztul. Ebben a pillanatban a szív még önállóan dobog, és pumpálja a vért a test többi része felé, ám az agyhalott többé nem képes önálló légvételre, ezért ez az állapot természetes körülmények között csak néhány percig tarthat, majd oxigén hiányában a szív is megszűnik dobogni. Lélegeztetőgéppel átmenetileg pótolható a megszűnt légzés, ezért az oxigén még eljut az agyhalott dobogó szívéig, a hasi és mellkasi szervekig. Azonban ez a mesterségesen fenntartott keringés csupán az élet illúzióját kelti, az agyhalott – noha még ver a szíve és lélegeztetik – nem érez semmit, nem hall, nem lát, nincsenek gondolatai, hiszen minden agyműködése megszűnt, halott.
Az elhunyt donorból hány szerv ültethető át?
Dobogó szívű agyhalottból akár hat szervet is el lehet távolítani: két vese, máj, szív, tüdő és hasnyálmirigy. Sajnos nem mindig alkalmas minden szerv átültetésre, ennek eldöntését alapos és részletes vizsgálatsorozat előzi meg, sőt még a kivételi műtét alatt is kiderülhet olyan új információ a látott kép alapján, amely egyik-másik szervnek nem teszi lehetővé a transzplantációját. Egy agyhalottból átlagosan három szervet távolítunk el, de az elhunyt szöveteket is adományozhat, szaruhártyát, ereket, szívbillentyűt, kötő-támasztó szövetet, azaz csontokat, porcokat. Egy elhunyt donor így akár több mint tíz emberen segíthet.
Az Eurotransplant nemzetközi nonprofit szervezet, amely tagállamaiban közvetítő szerepet tölt be a donorkórházak és a transzplantációs központok között a szervátültetésre szoruló betegek érdekében.
Mi a feltétele annak, hogy halálunk után donorok lehessünk?
Magyarországon és a legtöbb európai országban a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák. Ha az egyén életében írásban nem tiltotta meg, hogy halála esetén szervet, szövetet távolítsanak el a holttestéből, akkor az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni. Az elv a betegjogok között feltüntetett önrendelkezéshez való alapjogra épül. Magam döntöm el, mit csinálhatnak velem, ebben az esetben azt, hogy felhasználhatják-e a szerveimet vagy sem. Ezt teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bárki megtilthatja. Az Országos Vérellátó Szolgálatnál működtetjük a Nemzeti Szerv-, Szövetdonációs Tiltakozások Regiszterét, ez fontos lehetőség annak, aki a tiltakozási szándékát nyilvántartásba kívánja vetetni, mivel a donációt megelőzően az elhunyt személyes holmijai között és az említett regiszterben is ellenőrizni kell, tett-e tiltakozó nyilatkozatot. Ha nem találtak ilyet, akkor annak a hiányát kell vélelmezni. Másrészt az önrendelkezéshez való jog szerint csakis magam dönthetek arról, mit csinálhatnak a testemmel és a holttestemmel, ezért fontos személyes döntést hoznunk a saját szerveink halálunk utáni sorsáról. A legfrissebb felmérések szerint Európában és Magyarországon is a legtöbben támogatják a transzplantációt.
„Elhatározásunkat osszuk meg a családtagjainkkal!”
A magyar lakosok mintegy hetvennégy százaléka felajánlaná saját szerveit a halála esetén. Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapjának szervdonáció fülén olvasható tájékoztató segíti a személyes döntések meghozatalát. Elhatározásunkat osszuk meg a családtagjainkkal! Az agyhalál mindig nem várt hirtelenséggel alakul ki. A legszeretettebb családtagunk halálhírének tragikus pillanatában, amelyre lehetetlen felkészülni – ráadásul olyan formában hunyt el, hogy még a szervadományozás kérdése is felvetődik –, az egyetlen felszabadító gondolat, ha beszélgettünk vele erről, és így tiszteletben tudjuk tartani az elhunyt személyes döntését. Az életmentő szervtípusoknál, mint a szív, a máj vagy a tüdő, a betegek akkor kerülnek várólistára, ha a transzplantáció nélkül a várható élettartamuk körülbelül egy év. A végstádiumú szervelégtelen betegek életmentésének ez az egyetlen módja. 2023-ban Magyarországon százharmincegy elhunyt donorból négyszáztizenhárom szervet távolítottak el. A magyarországi keresztyén közösségekről általánosságban elmondható, hogy támogatják a szervadományozást. Több mint tíz éve megkerestük a magyarországi egyházakat, és állásfoglalást kértünk tőlük erről. A többi között a Magyarországi Református Egyház Doktorok Collegiumának teológiai véleménye is megtalálható a honlapunkon.
Aki kapta, aki adta és aki másokat is dobogóra állít
Az ember akkor érzi igazán át, mit jelent a donáció, amikor felkerül a transzplantációs listára. Ekkor már nemcsak elméleti kérdés, hanem gyakorlati is. Ha korábban nem értett is egyet vele, újragondolva a vágy az életre valószínűleg fölülírja az elveit – vélekedik Sándor Balázs kisoroszi lelkipásztor, aki maga is megélte a donációt. Riportunkban megszólal Nagyné Sándor Boglárka, aki a veséjével segítette ki a bátyját, és Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, akit kétszer is megválasztottak az év parasportolójának.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!