Párbeszédre várva

„Nincs semmi új a nap alatt” – utalt elnöki megnyitója kezdetén Bölcskei Gusztáv a Prédikátor könyvére  a XIII. zsinati ciklus tizennegyedik ülésszakának első napján. A püspök az Egyetemes Konvent száz évvel ezelőtti jegyzőkönyvének tematikáját felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházat akkoriban is a maihoz hasonló kérdések foglalkoztatták: Kálvin műveinek fordítása és kiadása, a diaszpóra gyülekezeteinek támogatása, a Gustav Adolf Werk (GAW) német protestáns segélyszervezet segítségnyújtása, a lelkészi nyugdíjintézet és az egyház életét segítő alapítványok ügyei. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a múlt és a jövő jegyében telik a testület mostani ülése is, amikor az előbbi „áldott és nem áldott örökségeivel”, valamint az egyházat körülvevő helyzettel és az egyházi jövőképpel foglalkozik.

„Isten adjon az új kormány számára bölcsességet, türelmet és nagyvonalúságot ahhoz, hogy a választók biztosította nagyarányú felhatalmazással úgy éljen, ahogy az a bibliai hatalomgyakorlás példája szerint a krisztusi emberségből fakad” – mondta az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan Bölcskei Gusztáv, aki az állam és az egyház kapcsolatát értékelve kifejtette: az elmúlt hónapokban néhány területen megállapodásra jutottak a felek.  Ezek közé tartozik az egyszázalékos felajánlások kiegészítésének kérdése: idén a tavalyi szinthez képest az összeg emelkedése várható, de a finanszírozási rendszer megváltozása már 2015-ben is negatívan hathat. A püspök ugyanakkor most is figyelmeztetett arra, hogy az alkalmi megegyezés az egyházfinanszírozás kérdését hosszú távon nem oldja meg, és reményének adott hangot afelől, hogy az új kormánnyal mielőbb megindulhatnak a tárgyalások a rendszer átalakításáról.

A Zsinat lelkészi elnöke hozzátette: a közoktatás finanszírozása és a hittankönyvkiadás kérdésében szintén az egyeztetések megkezdésére vár a református egyház, valamint kifejtette, hogy – az új vatikáni szerződés és a sok alapvető változás miatt – az állam és a református egyház között másfél évtizeddel ezelőtt megkötött átfogó megállapodás újragondolására is feltétlenül szükség van még ebben az esztendőben.

kép

A megnyitó több évfordulóra és megemlékezésre is felhívta a figyelmet. Öt esztendeje történt a magyar reformátusság együvé tartozásának kimondása, amire május 24-én Debrecenben fesztivállal emlékezik a Magyar Református Egyház közössége. De ennek jegyében kerül sor július 10–11-én Sepsiszentgyörgyön a Generális Konvent ez évi plenáris ülésére és a Kálvin-emlékévek lezárására is. A püspök a Holokauszt-emlékévvel kapcsolatban elmondta: több ökumenikus és református megemlékezést, konferenciát tartottak már eddig is ebben a témában, hangsúlyozva, hogy ezek a bűnbakkeresés helyett a múlttal való őszinte, nyitott szívű szembenézésre adnak lehetőséget.

A Zsinat lelkészi elnöke szólt arról is, hogy Luxemburgban új magyar református gyülekezet alakul, melynek tagjai a nyugat-európai országban munkát vállaló fiatal családosok, akik hosszabb távon a hazatérést tervezik. Mint elmondta, a közösség a Generális Konvent Elnökségétől kérte lelkipásztor biztosítását, kifejezve egyúttal csatlakozási szándékukat a Magyar Református Egyházhoz.

A határon túli területek közül kettőt emelt ki az elnöki megnyitó. A püspök aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai részegyházat is súlyosan érintő ukrajnai válság miatt, kifejezve egyúttal a Magyarországi Református Egyház segítségnyújtási készségét ott élő testvéreinknek. Az egyházi vezető – további adakozásra buzdítva – emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medence református lelkipásztorai önkéntes felajánlásokkal segítik a kárpátaljai lelkészözvegyek boldogulását. Bölcskei Gusztáv beszámolt arról is, hogy a GAW képviselői nemrégiben végigjárták a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) gyülekezeteit, mert szeretnék feleleveníteni a horvátországi egyházszakadás miatt jó ideje szünetelő partneri kapcsolatokat. A püspök ezzel kapcsolatban hozzátette: a Generális Konvent Elnöksége a közelmúltban levelet intézett a nemzetközi egyházi szervezetek és a testvéregyházak felé, amelyben megerősítette, hogy a HRKKE-re és annak elnökségére a horvátországi magyar reformátusság egyedül legitim képviselőiként tekint.

Kiss Sándor