Partneri együttműködést ígér az egyháznak Tarr Zoltán – miniszteri látogatás a Zsinati Hivatalban

Tarr Zoltán számára nem volt teljesen ismeretlen a helyszín, ahova érkezett, hiszen korábban zsinati tanácsosként szolgált az egyházban. Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke nemcsak miniszterként, de régi munkatársként is fogadta, talán nem is meglepő, hogy a félórásra tervezett baráti találkozójuk több mint egy órán át tartott.

A püspök úgy jellemezte a beszélgetést, hogy az testvéri, baráti eszmecsere volt. – Hat évig együtt dolgoztunk az én első püspöki ciklusomban, és ugyanazt a felkészült, tisztelettudó, korrekt embert láttam most miniszterként is, és ez jól esett – mondta a Zsinat lelkészi elnöke. A szóba került témákról Steinbach József elmondta, hogy a sürgető ügyeket tárgyalták meg, például hogy a Csillagpont fesztivált tudják-e jövőre a zánkai Erzsébet-táborban tartani, vagy hogy az idei Bárka táborokra kap-e támogatást idén az egyház. Utóbbiak rengeteg hátrányos helyzetű gyermeknek adnak egy életre szóló lelki, hitbeli feltöltődést. Tarr Zoltán kérte, hogy írásban küldjék el neki a részleteket, mert ez egy fontos téma.

Steinbach József elmondta, hogy több olyan ingatlanról is beszéltek, amelyeket az egyház megkapott. Jelezte, hogy az egyház ezek ügyében addig nem lép, amíg a kormánnyal meg nem tárgyalták, mi legyen a sorsuk. Szóba került az egyetemváros-projekt folytatásának lehetősége is, erről még további egyeztetések várhatók. Steinbach József elmondása szerint Tarr Zoltán megnyugtatta, hogy a közoktatási és szociális intézmények finanszírozásában nem lesz fennakadás, persze ha keletkezik esetleg szociális területen visszafizetési kötelezettség, azt teljesíteni kell, de a püspök elmondta, hogy erre készülve már kötelezték a szociális intézményeket tartalék képzésére. A miniszter azt is elmondta, hogy a hitoktatói óradíj és a jövedelemkiegészítés nem változik. Kitértek arra is a beszélgetésben, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozásáról jó lenne mielőbb egyeztetni, és Steinbach József elmondta, hogy az egyház vezetése szeretné elérni, hogy mindegyik teológia külön finanszírozási szerződéssel működjön, nem pedig egybemosva. A püspök szerint a miniszter erre is nyitott volt. Szóba került a két református fenntartású kórház is – a Bethesda Gyermekkórház és a Református Pulmonológiai Centrum – amelyekről mindenképpen egyeztetnek még a következő alkalommal.

Mert lesz következő alkalom, a felek ugyanis megegyeztek, hogy havonta találkoznak majd, és Steinbach József elmondása szerint a miniszter kérte, hogy bátran keresse őt a találkozók között is telefonon a fontos ügyekben. – Rengeteg témára nem jutott idő, de a megfelelő szakmai szinten mindről zajlanak az egyeztetések, és bízom benne, hogy a következő alkalommal sorra tudnak ezek is kerülni – jegyezte meg a Zsinat lelkészi elnöke.

A minisztérium úgy kommentálta a találkozót, hogy a párbeszéd az új kormány egyik kiemelt vállalása, mert álláspontjuk szerint csak a felek bevonásával lehet bármiről döntést hozni. „Kiemelt célunk, hogy a korábbi működéssel szemben, függőségi viszony helyett együttműködést teremtsünk, az egyházak transzparens támogatása kiemelt feladat, de működésükbe nem fogunk beleszólni” – írta megkeresésünkre a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.

A találkozó után a miniszter a Kálvin Tér lelkészeknek szóló médiafelület vendége volt, ahol a lelkipásztorok névtelenül beküldött kérdéseit Bella Violetta tette fel neki. A Zsinati Hivatal Kommunikációs Osztálya munkatársainak segítségével erről a beszélgetésről videó is készült, így azok a lelkészek, akik már regisztrálták magukat a Kálvin Térre, azt teljes terjedelmében megtekinthetik. Mi írásbeli összefoglalót közlünk az elhangzottakról.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miben nyilvánul meg az, hogy a Tisza párt új lapot ígér az egyház és állam kapcsolatában, hiszen számos témában már azt mondta a miniszter, hogy változatlanul hagyják a meglévő struktúrát, például finanszírozási területen. Tarr Zoltán úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb változás, hogy megszűnik az eddigi politikai befolyásolás és elvárás az egyházakkal szemben. Azt mondta, a kormány kiegyensúlyozott partneri szerepre törekszik a különböző felekezetekkel, ezen belül a részleteket pedig majd az ország érdekében, az emberek javára való közös munkálkodás határozza meg. A miniszter szerint nincs napirenden az egyházak jogállásáról szóló törvény módosítása, de ha ilyesmi történne, akkor is az érintettekkel való egyeztetés után. Az egyházfinanszírozás és az ezzel kapcsolatban rendre felmerülő kárpótlás témája szerinte a politikai játszmák martalékává vált, főleg az elmúlt másfél évtizedben, amikor az anyagi forrásokat a kormány arra használta, hogy beleszóljon a vallási közösségek életébe.
– Nyitottak vagyunk az egyházfinanszírozás kérdéséről beszélni, annak érdekében, hogy kiszámítható, fenntartható, az egyházi működésnek, a vallási közösségek működésének biztonságot adó rendszer jöjjön létre – jelentette ki Tarr Zoltán.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatallal kapcsolatban elmondta, hogy az nem fogja az egyházakat célozni, hiszen nem különböző célcsoportokat keres, hanem a feladata a közvagyon helyes vagy helytelen felhasználását megvizsgálni. De ha voltak olyan ügyek, amelyek a különböző vallási felekezeteket érintették, és felvetődik a gyanú, hogy ott valamifajta visszaélés történt, akkor ezeket természetesen kivizsgálja majd – tette világossá.

Arra a kérdésre, hogy meg tud-e jelenni a biblikus álláspont a kormányzásban, és hogy hogyan tudják ezt a heterogén szavazótáboruk előtt képviselni, Tarr Zoltán elmondta, hogy valóban nagyon különböző emberek elégelték meg az előző rendszerben történteket és fogtak össze a leváltására, de a nézetkülönbségeket úgy kezelik majd, mint eddig, hogy lehet vitatkozni, nincsenek ilyen értelemben vett tabuk vagy ideológiailag meghatározott olyan útvonalak, amelyekről nem lehet letérni. A biblikus állásponttal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy a Tisza-közösség nem egy keresztyén mozgalom, nem egy egyházi vagy vallási, hanem politikai közösség, amelyben van nagyon sok bibliaolvasó és felekezethez tartozó ember, de vannak sokan, akik nem azok.

Azt is elmondta kérdésre válaszolva, hogy nem kívánnak azzal beleszólni az egyházak életébe, hogy ingatlanokat adnak nekik vagy vesznek el tőlük. Minden ilyen kérdésben az érintettekkel való megbeszélés útján kívánnak haladni. – Ha van olyan feladat, amit egy vallási közösség szeretne ellátni, és úgy tűnik, hogy az a legalkalmasabb, hogy ezt a feladatot ellássa, akkor lehet beszélni arról a támogatásról, amihez erre szüksége van – hangsúlyozta Tarr Zoltán. Másik oldalról viszont azt is elmondta, hogy az állam szeretné bevonni valamilyen feladatba a vallási közösségeket, akkor nem fogja ezt „rájuk dobni”, hanem leül velük egyeztetni.

– A református egyházban a megújulásról zajló párbeszéd az egyház belügye, ezzel kapcsolatosan az államnak sem elvárásai, sem vágyai, sem kifogásai nem lehetnek – jelentette ki már a következő kérdésre válaszul a miniszter. Úgy fogalmazott, hogy az április 12-i rendszerváltás arról is szólt, hogy a közösségek és az emberek rájöttek, hogy a saját kezükbe vehetik a saját életüket és a hazájuk sorsát, és ezt meg is tették. Hozzátette: ha egy közösség, és ez igaz a vallási közösségekre is, úgy érzi, hogy változtatni szeretne a működésén, akkor ez kizárólag az annak a belügye.

Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, hogy hogyan tudnak védekezni a hatalom torzító hatása ellen, amire Tarr Zoltán elmondta, hogy látják, milyen veszélyei vannak egy kétharmados hatalomnak, „hiszen ez az a veszély, amit átéltünk napi szinten az előző tizenhat évben”. Felidézte, hogy a Fidesz második kétharmados győzelme után a református egyház akkori vezetése bibliai alapon állva figyelmeztetést fogalmazott meg az ekkora hatalom jelentette veszélyekről. Rátérve a jelenlegi helyzetre elmondta, hogy a mostani változásnak két fontos mozgatóereje volt: az összefogás és az emberek részvétele, és ezek továbbra is jelen vannak, minden nap párbeszédet folytatnak az emberekkel. Úgy véli, hogy a legerősebb józanságmegőrző erő az, hogy ez a közösség figyel, figyelmeztet és megfogalmazza az akaratát. – Ez az, ami segíthet bennünket abban, hogy a kétharmados többséggel úgy tudjunk élni, hogy az az ország és az emberek javát szolgálja – tette hozzá.

Felmerült az is, hogy Balog Zoltán személyét sok kritika érte az egyház és állam összefonódásának témájában, de miben más mondjuk akár Tarr Zoltán, akár kabinetfőnöke, Csűrös András esete, akik szintén lelkészek. A miniszter úgy kezdte válaszát, hogy próbál nem bántóan fogalmazni, de úgy véli, hogy sok szempontból nem hasonlítanak Balog Zoltánnal. A helyzetükben is több lényeges különbséget lát, például azt, hogy valamivel több mint tíz éve nem vesz részt az egyház életében, és 2015-ben is azért kellett, hogy kilépjen az egyházi szolgálatból, mert úgy érezte, olyan mértékű vágy van a politikai befolyás érvényesítésére, amivel nem tudott mit kezdeni. Úgy fogalmazott, hogy fontosnak tartja a szuverenitást, akár az egyházról, az országról, Európáról vagy a saját életéről van szó. Hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány nem kíván beleszólni egyetlen vallási közösség életébe sem. – Nem gondolom és nem gondoljuk azt, hogy azért, mert reformátusok vagyunk, gyülekezeti tapasztalataink vannak, ad absurdum lelkipásztorok vagyunk, jobban tudjuk azt, hogy mire van szüksége a református egyháznak, mint azok, akik az egyház vezetésére megbízást kaptak, vagy akik az egyház közösségében aktívan részt vesznek – mondta Tarr Zoltán, aki szerint ez volt az egyik nagy tévedése az elmúlt esztendőkben Magyarországon kormányzó politikai erőnek. Amit még fontosnak tartott elmondani, hogy hite szerint nincs probléma azzal, ha valaki nyíltan vállalja azt, hogy milyen háttérből jön, hogy mi a meggyőződése. Elmondta, hogy az egyházban is a szolgálatot látta, és a mostani feladatához is szolgálatként viszonyul, ameddig tudja, végzi, aztán majd a jó Atya, ahogy eddig is az élete során elrendezte a sorsát, úgy ezután is el fogja. – Nem félek, hogy olyasfajta problémák merülnek fel akár a kabinetfőnök úrral, akár velem, amelyek egy nem helyénvaló összeborulást eredményeznének a politika és egyház összefüggésében – jegyezte meg Tarr Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy melyik identitása erősebb, a lelkipásztori vagy a politikusi, a miniszter úgy felelt, neki egyfajta identitása van, ami egy erős istenhitben, egy Istenre bízottságban gyökerezik. Életében mindig megtalálta az isteni támogatás, soha nem maradt munka és feladat nélkül, és olyan lehetőségekkel találkozott, amelyekből sokat tanult, és amelyek hite szerint végső soron hozzájárultak ahhoz, hogy a miniszteri feladathoz is viszonylagos felkészültséggel érkezzen meg. Úgy látja, a két feladatkört a szolgálat köti össze. – Én nem voltam más ember az egyház szolgálatában, mint amilyen ember vagyok most, és remélem, hogy az emberség az, ami alkalmassá tett az egyházi szolgálatra, és ami alkalmassá tesz arra, amit most csinálok mindaddig, amíg valaki jobb nem érkezik – mondta el Tarr Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy se az egyházi szolgálatban, sem azóta nem kellett kompromisszumot kötnie a hitével, a vállalásaival, és nem csinált olyasmit, amivel ne tudna azonosulni.

Az idei kampányról úgy fogalmazott, hogy az nagyon furcsa volt, és úgy látta, hogy a hatalomban lévő ellenfél azt gondolta, neki mindent szabad, és visszaélt a szinte korlátlan erőforrásaival. Elismerte, hogy valóban voltak olyan esetek, amikor az ő közösségük valamelyik tagjánál is „elszakadt a cérna”, és olyat tett, ami egyébként távol állt tőle. Közvetlen környezetében egyébként nem tapasztalt ilyet. Hangsúlyozta, hogy felfoghatatlan indulattömeggel találta szemben magát, óriásplakátokkal, hazug szórólapokkal, és úgy véli, ezt nem lehetett másképp csinálni, mint úgy, ha az ember próbál hiteles maradni és figyelni arra, hogy a dolgok érdemi részével foglalkozzon, ne hagyja magát kibillenteni a nyugalmából.

Zárásként azt a kérdést szegezték a miniszternek, hogy milyen indulattal van a református egyház felé, és van-e benne neheztelés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy óriási szomorúság és keserűség van benne az egyház iránt, egyszersmind hihetetlen nagy szeretet és aggódás. – Nagyon szeretem az egyházat, nem tudtam elképzelni, hogy az egyházon kívül fogok tudni szolgálni, valamiért mégis így adta az élet, és most úgy érzem, mint ahogy az egyházi szolgálatban is, hogy a helyemen vagyok, olyat teszek, amivel tudok szolgálni a hazámnak, az embereknek, nemzetemnek, és abban bízom, hogy azok, akik valamiféle előfeltevéssel vannak akár velem, akár a munkámmal kapcsolatban, azok majd hiteles képet kapnak a munka nyomán rólam – mondta Tarr Zoltán. Reményét fejezte ki, hogy a munkája hozzájárulhat majd ahhoz, hogy a békesség és a megértés növekedjen az országban. – Bízom benne, hogy képesek leszünk egy olyan országot építeni, amelyik joggal lehet büszke magára, anélkül, hogy azt gondolná, mindenkinél különb, és büszke mindenkire, akik a javát szolgálták és szolgálják, konstruktívan vesz részt a térség és Európa életében, és ebben az országban mindannyian boldogok és elégedettek tudunk lenni – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.