Protestáns könyvek egy udvarban

– A beszélgető egyház olvasó egyház is lehet – mondta megnyitójában Fabiny Tamás, evangélikus püspök, hangsúlyozva, hogy az ilyen rendezvényeken a református és evangélikus könyvek és azok olvasói párbeszédbe kerülhetnek. Az evangélikus elöljáró beszélt a könyvvásár helyszínének szelleméről is: az Üllői úti belső udvart körülvevő épületekben őrzik többek között Luther Márton reformátor végrendeletét, Philpp Melanchton kiadványait és egy eredeti Vizsolyi Bibliát is. A közeljövőben modern könyvekkel is bővül a megőrzött kincs, hiszen Esterházy Péter és Gitta tizenötezer kötetre rúgó könyvtárát a család az evangélikus egyháznak adományozta. – A reformáció tanai annak idején a nyomtatás révén gyorsan terjedtek, ezért számunkra különösen fontosak a nyomtatott írások. Mi protestánsok a könyvolvasás szeretetét a digitális korban sem vetjük el. Ennek ünnepe ez a délután – mondta Fabiny Tamás.

Történelem református szemmel

– Kiadványainkkal arra törekszünk, hogy a teremtett világ sokszínűségét mutassuk be – fogalmazott Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője, aki az Idő kereke című történelmi tablógyűjteményről beszélgetett Kojanitz László és Hajnal Ödön szerkesztőkkel. Az illusztrált atlaszban tíz történelmi kor jelenik meg különböző képeken, minden tabló a saját korának stílusában készült. A könyvnek református vonatkozásai is vannak, mindegyik képen elrejtettek valamilyen egyházi kultúrára, hitre vonatkozó részletet. Az atlasz bemutatja például a reformáció időszakát is, Sztárai Mihály alakját és az általa alapított gyülekezeteket megelevenítve.

Protestáns világlátás ma

– Mindannyiunkban ott vannak azok a kérdések, amelyeket Wolfgang Huber összegyűjtött kötetében – mondta Szabó B. András evangélikus lelkész, a Melanchton Szakkollégium vezetője, aki a Wolfgang Huber német evangélikus püspök Hitkérdések protestáns szemmel című kötetéről szóló beszélgetést vezette. Mint mondta, a Luther Kiadó által frissen megjelentetett írás összegyűjti mindazt, ami a mai reformációhoz, újrainduláshoz szükséges. A kötet elsősorban teológiai vitára hív, nem pedig programot, formai megoldásokat kínál a megújuláshoz.

Seben Glória evangélikus lelkész, pszichológus, Miklósné Székács Judit, a Luther Kiadó vezető olvasószerkesztője, Novotny Dániel evangélikus lelkész, a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium mentora, és Juhász Zoltán, a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium diákelnöke, református gyülekezeti tag a megjelent munka kapcsán a protestáns identitás válságáról és arról beszélgetett, hogyan nyújthat segítséget a könyv a szellemi nagykorúsághoz. – Lesz, akinek túl liberális, lesz, akinek túl konzervatív mindaz, ami a Hitkérdésekben áll, mégsem tartom jónak, ha e között a két véglet között helyezzük el a munkát. Wolfgang Huber kiszabadít a leegyszerűsítő besorolásból, amelyben – paradox módon – fárasztó és nehéz gondolkodni. Nem az a célja, hogy sarkosan odamondjon az egyik vagy másik tábornak: inkább utakat keres arra, hogy hogyan fogalmazzuk meg ma a protestáns üzenetet – mondta Miklósné Székács Judit.

A társadalom kovásza

Az est talán legizgalmasabb beszélgetése a Credo folyóirat friss száma kapcsán zajlott Nagy Gergely református teológus és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője között. „Aki keresztyén, az...” – a folyóirat a mondat befejezésére keresett válaszokat, a vitával pedig ezeket a véleményeket igyekezett dialógusba hozni.

– Nem vonulhatunk passzivitásba, ki kell használnunk, hogy az európai kultúra keresztyén alapokra épül – mondta Nagy Gergely, aki az egyén szintjén túl a keresztyén értelmiség felelősségét hangsúlyozta. – A hívő értelmiség eltűnni látszik a közéletből, nem képviseli úgy a hitét a politikai, tudományos, közéleti területeken, mint ahogyan arra az angolszász világban látunk példákat. Magyarországon kevés olyan irodalom érhető el, amely segít előrébb vinni a keresztyénség ügyét, akár a politikai szinten, akár máshol. Zsákutca, ha megelégszünk azzal, hogy a társadalom felé csupán karitatív tevékenységgel fordulunk, és nem adunk választ a ma eszmei kihívásaira. A keresztyén értelmiség, ha jól működik, a társadalom kovásza lehet: feléleszt, ízt és tartást ad – hangsúlyozta Nagy Gergely.

Prőhle Gergely a kultúrkeresztyénség és a megélt, közösséghez tartozó hit elválasztására hívta fel a figyelmet. – A Kopp-Skrabski házaspár korábbi kutatásaiból kiderült, aki megéli hitét, annak életminősége és társadalmi hasznossága is nagyobb – fogalmazott. Az evangélikus felügyelő ugyanakkor felhívta a figyelmet, az utóbbi idők tapasztalata, hogy a népszámlálások során mindig 30 százalékkal kevesebben vallották magukat hívőnek. – Bátorítok mindenkit, hogy szólítsa meg környezetében azokat, akiknek családjának korábban volt köze az egyházhoz, ne felejtse el, hova tartozik. Váljon a népszámláláson felvállalt kötődés önbeteljesítő jóslattá – mondta.

A Kálvin Kiadó újdonságai

Egyre szaporodik a Református Tananyagtár könyveinek sora, amelyeket el is hoztunk a vásárra, hiszen az utóbbi években egyre intenzívebben foglalkozunk kiadásukkal – mondta Galsi Árpád református lelkész, aki a Kálvin Kiadó standján vezetett végig bennünket. A kiadó vezetőjével a tankönyvek és olvasókönyvek után a legújabb bibliakiadás, a Harmat Kiadóval közösen megjelentetett Biblia neked című, fiataloknak szóló kötet mellett álltunk meg. Mint mondta, ezzel a munkával is az a céljuk, hogy a mai olvasók számára közelebb hozzák és vonzóvá tegyék a Szentírást. A Kálvin Kiadó igazgatója elmondta, a Biblia elérhetővé tétele a kiadó állandó feladata. – A fiataloknak szóló új könyv mellé helyeztük ki az Ahol a kincsed van című kötetet, amely a Szentírásból eredő szólásokat, közmondásokat gyűjti össze, elsősorban a gyerekek számára igyekszik megközelíthetőbbé tenni a Biblia szövegét. Szintén újdonság az Igehirdetők kézikönyve, amelyet gyakorlati teológusok állítottak össze lelkipásztorok számára.