Első ízben rendezte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara a Psallite versenyt, ahol a résztvevők gyülekezeti énekek, egyházi népénekek és a zsoltárok éneklésében mérték össze tudásukat. A rendezvénnyel űrt kívánnak betölteni a hazai énekversenyek sorában. Méhes Balázs orgonaművész, dékánhelyettes szerint a december elején tartott megméretés felemelő élmény volt, és bízik abban, hogy hagyományteremtő is.
Miben más ez az énekverseny, mint a közelmúltban lezajlott országos zsoltáréneklő verseny?
Például abban, hogy ez kifejezetten középiskolásoknak szól, és a jelentkezéseket a Kárpát-medence egész területéről elfogadjuk. Nem dúskálunk középiskolásoknak szóló énekversenyekben, főleg nem olyanokban, ahol az egyszólamú szólóéneklés mellett további kategóriákban is lehet indulni, mint például a kvartetténeklés, amely egyértelműen a kollégiumi éneklés hagyományaira utal vissza.
Miért indít 2022-ben egyházi énekversenyt egy egyetem a középiskolásoknak?
A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógia Kara kiemelten fontosnak tartja a tehetséggondozást, amelynek szintjei egymásra épülnek. A kar tehetséges diákjai zömmel a középiskolákból érkeznek, viszont szakjaink révén leginkább az alsóbb osztályokban lévő gyerekekkel találkozunk, így kevés tapasztalatunk van a középiskolákkal, amit veszteségként élünk meg. Korábban rendeztünk már énekversenyt középiskolásoknak, de az a rendezőpartner visszalépése miatt megszűnt. El kellett telnie néhány esztendőnek, hogy önállóan megszervezzük a Psallite egyháziének-versenyt. Ez azért is fontos, mert ahogy már említettem, a középiskolások alig tudták megmutatni tehetségüket efféle megméretésen, másrészt fontosnak tartjuk az egyházzenét, harmadrészt pedig szeretnénk magunkat megismertetni ezen a területen is a középiskolásokkal, hogy lássák: mi az egyházzenét nemcsak műveljük, hanem ezt az értéket másoknak is átadjuk.
Mit jelent a név, Psallite?
Görög eredetű szó latin felszólító módú alakja, tehát úgy fordíthatnánk: énekeljetek, zengjetek zsoltárt. Azért választottuk ezt a nevet, mert fontosak számunkra a zsoltárok, mint ahogy a keresztyén egyháztörténelemben is azok voltak, összekötnek a többi felekezettel. Ebből következik, hogy a Károli-egyetem énekversenye egyházakon átívelő megméretés, nyitott bárki előtt, aki szívesen énekli a klasszikus egyházzene műveit.
Milyen tapasztalatokkal zárult az első verseny?
Lélekemelő volt. Igazán különleges, amikor a versenyszervező arra készül, hogy gyönyörű előadásokat hall, és amikor ez megtörténik, akkor a gyönyörű előadásokon túl az emberi képzeletet felülmúló élmény is éri. A hangok szépségén túl azt érzi, hogy amit és ahogy a fiatalok énekelnek, az üzenetté válik. A legerősebb élmény ezen a versenyen, amikor az ének igehirdetéssé lesz. A gyakorlati tapasztalatok szerint komolyan vették a megméretést a résztvevők, akik közül sokan több száz kilométert utaztak ebben a nehéz időszakban Nagykőrösre.
Az elismerésen és a tapasztalaton kívül mit nyerhettek a versenyzők az énekversenyen?
Számunkra nem ez volt a legfontosabb kérdés, hanem inkább az, hogy a versennyel hagyományt teremtsünk, hogy a fiatalok együtt többféle formációban énekelhessenek, és megtalálják azokat az értékeket, kincseket, amelyek ott vannak a zsoltár és az egyházi énekek éneklésében, csak alig ismerik őket. Természetesen ennek a versenynek is vannak helyezettjei, különdíjasai. Egy igen kreatív, volt hallgatónk ötlete nyomán készült az a plakett, amely a verseny arculati elemeként is használt lírát ábrázolja. A különböző kategóriák dobogós helyezettjeit egy-egy ilyen plakettel és könyvutalvánnyal jutalmaztuk.
A verseny megvalósítására másfél millió forintot nyert az egyetem a Nemzeti Tehetség Program pályázatán. Mire volt elég ez az összeg?
Először azt gondoltam, nem tudjuk elkölteni a támogatást, de végül még ki is kellett pótolni saját forrásainkból. Abból finanszíroztuk például mintegy hetven versenyző útiköltségét, ami ebben a mostani energiaérzékeny helyzetben valódi segítség volt számukra. A támogatási összeg fedezte a plakettek, a könyvutalványok és az egyenpólók előállításának költségét is.
Jövőre is lesz Psallite?
Azt szeretnénk, ha visszatérő megméretés lenne, ha az intézmények és a diákok számolnának vele, és ha inspirálná is a különböző kórusokat, énekeseket.
Díjazottak:
A szólisták versenyén Mizsei Molli (Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós, felkészítő tanár: Draskóczy Balázs) első, Mikesi Péter (Kecskeméti Református Gimnázium, felkészítő tanár: Jámbor Zsolt) második, Kaszás Lilla Kata (Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola, Tatabánya, felkészítő tanár: Farkas Patrik) harmadik helyezést ért el.
A kvartettek között első díjazott lett a Pécsi Református Kollégium kvartettje (felkészítő tanár: Pap Tamás), második helyezést ért el a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziumának kvartettje (felkészítő tanár: Parola Csaba).
A kamarakórusok döntőjén első lett a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium kamarakórusa (Felkészítő tanár: Csorba Emese), második a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnázium kamarakórusa (felkészítő tanár: Parola Csaba), harmadik a Pécsi Református Kollégium Kamarakórusa (Pap Tamás). (Forrás: kre.hu)