A mai budapesti Rákosliget nevű városrész létesítését 1896. december 12-én határozták el. Ezen a napon alakult meg a Munkás-Otthon Szövetkezet, amely az építkezés megszervezését vállalta Rákoskeresztúr északi részén. A gyors építkezés eredményeként az első munkás-lakók 1899-ben költöztek be házaikba, de mivel sokan nem tudták házuk vételárát fedezni, a házakat tisztviselők, iparosok vásárolták meg. A Belügyminisztérium 1903-ban engedélyezte a Rákosliget név használatát. A település 1907-től vált önálló községgé.
A századforduló utáni első években Rákosligeten az összlakosság 12–15 százaléka volt református felekezetű. Az istentiszteleteket kezdetben a helyi elemi iskolában tartották, akárcsak templomuk felépüléséig katolikusok is. Az iskola 1902 őszén épült fel, és 1903 óta folyik falai között a tanítás. 1903-ban kimondták a Rákosligeti Evangélium szerint Reformált (ev. ref.) Missziói Egyházközség megalakulását.
A következő évben, 1904-ben vásárolták meg a XV. utca 1. szám alatti ötszáz négyszögöles telket, templom és lelkészlakás építésének céljára. Az egyházközség neve – esperesi engedéllyel –, 1908. június 28-án a Rákosligeti és Rákos-keresztúri Református Missziói Társegyházra változott.
Ugyanebben az évben bogáti Hajdú Imrénének, az egyházközség védnöknőjének gyűjtéséből 219 kilós harangot öntetettek. A fa harangláb által tartott harangra ez felirat került:
MÁDY LAJOS ESPERES, SZINOK ZOLTÁN LELKÉSZ, KOVÁCS ELEK FŐGONDNOK, BIRÓ FERENC GONDNOK ÉS TAKÁCS SÁNDOR PÉNZTÁRNOK MŰKÖDÉSE IDEJÉN. ÖNTÖTTE EGRY FERENC KISGEJÖCÖN 1908. A RÁKOSLIGETI REFORM EGYHÁZNAK ISTEN DICSŐSITÉSÉRE. BOGÁTI HAJDÚ IMRÉNÉ VÉDNÖKASSZONY ÉS FÉRJE B. HAJDÚ IMRE ÚR GYŰJTÉSÉBŐL
A harang beszerzéséről az 1908. május 17-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyvének hatodik pontja tudósít. A jegyzőkönyv beszámol arról, hogy a harangöntéshez szükséges összeg fél évi gyűjtés eredményéből és a bogáti Hajdú család adományából állt össze. Ezért az önzetlenségért a presbitérium köszönetképpen „soha nem múló, meleg hálaérzetét és köszönetét jegyzőkönyvbe foglalja".
A harangot Egry Ferenc (képünkön) öntötte Kisgejőcön, Ung vármegyében (ma Malí Hejivci, Ukrajna). Egry Ferenc 1864-ben született Kisgejőcön, ahol 1890-től 1939-ig foglalkozott harangöntéssel.
A harangszentelési istentiszteletre 1908. május 31-én Mády Lajosnak, a Pesti Református Egyházmegye esperesének szolgálatával került sor. A harangszentelés után a Sport-Club telephelyén a templomépítést támogató sportversennyel összekötött majálist rendeztek, a presbitérium döntése alapján. A Sport-Club egykori épülete ma a Gózon Gyula Színháznak ad otthont.
Pár nappal a harangszentelés előtt, az 1908. május 28-án tartott presbiteri ülés második pontjában foglalkoztak a harangozás díjával, amely szerint minden egyes harangozásért hatvan fillér díjat állapított meg a harangozónak. Az ülésen kimondták azt is, hogy temetésre csak egy harangozás kötelező, és azt két Korona díjért végzik.
Más keresztény felekezethez tartozóknak a díj kétszeresét kell megfizetni. Pár hónappal később úgy módosították ezt a rendelkezést, hogy az evangélikus hívek a harang használatért ugyanazt az összeget kötelesek fizetni, mint a reformátusok.
Az 1908. október 25-én tartott presbiteri ülés jegyzőkönyve újabb nagylelkű gazdag adományról emlékezik meg: bogáti Hajdú Imréné a Rákosligeten felépítendő templom számára kétezer Koronát adományozott, ezenkívül a rákoskeresztúri egyházrész javára úrvacsorai kelyhet, és keresztelő edényt ajánlott fel. Az ezüsttárgyakat a mai napig használják a rákosligeti reformátusok a szentségek kiszolgáltatására.
A két évvel később megépült imaház felszentelésére 1910. november 6-án Mády Lajos esperes szolgálatával került sor. A harangszentelés után ötven évvel, 1958-ban készült el az imaházzal egybeépült, tizenhat méter magas harangtorony. Szintén ebben az időben történt meg a homlokzat átalakítása, ami háromszögű lezárást kapott, és e két átalakítással templomformát nyert az épület.
Olvassa el összefoglalónkat a rákosligeti református közösség kialakulásáról!
Millisits Máté