Novák Katalint, a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetét, korábbi családokért felelős minisztert választotta államfővé a Magyar Országgyűlés. A mindössze 44 esztendős, háromgyermekes családanya személyében az első, szabadon választott református köztársasági elnöke lett az országnak – és az első női is.
„Maradok, aki vagyok” – ezt írta ki közösségi oldalára Novák Katalin 2021. december 21-én, miután a miniszterelnök bejelentette: őt jelöli köztársasági elnöknek. De milyen is a társadalmi ügyek felkarolásában, a családok védelmében, a közösségi médiában és a sportban is rendkívül aktív, közgazdász végzettséggel rendelkező, négy idegen nyelven – franciául, angolul, németül és spanyolul – beszélő politikus?
Református keresztyén magyar, gyerek, szülő, feleség és testvér. Így jellemezte magát Novák Katalin néhány hónappal ezelőtt a Reformátusok Lapja kérdésére válaszolva. És hamarosan már államfő is – tehetjük hozzá. Református államfő. Az, hogy hite és annak megvallása mennyire fontos neki, számos alkalommal kiderült már. Az idézett interjúban például azt is elárulta, hogy bár felnőtt fejjel kezdte el naponta olvasni a Szentírást, ma már elképzelhetetlennek tartja, hogy enélkül induljon a napja. Az első női magyar köztársasági elnök igazodási pontként is tekint a keresztyénségére, amellyel kapcsolatban azt vallja: felelősséggel tartozunk hittestvéreinkért, magyarként pedig honfitársainkért.
Novák Katalin a debreceni Immánuel Otthonban 2021. szeptember 10-én
Novák Katalin a Külügyminisztériumban kezdte a pályáját, volt államtitkár, végül – jelenlegi megbízatása előtt – miniszter is. Különösen fontosak számára Jézustól tanult imádságunk, a Mi atyánk utolsó szavai: „Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség”. Ezzel kapcsolatban hivatali munkájához fűződő felfogásáról is beszélt az újságnak: „ennél a résznél minden alkalommal tudatosul bennem: az ország, a hatalom és a dicsőség nem az enyém, nem a miénk, hanem csakis az Istené. Ebből a mondatból is kiderül, hogy a hatalom, a hivatal, a tisztség kegyelemből ered. Ez a gondolat pedig felvértez erővel, energiával, valódi biztonságérzettel. Tudom, hogy Istené az ország, és ez nem tétlenségre késztet, inkább felszabadít, hiszen lehetőségem van szolgálóként részt venni az ő világában, és így értelmet kap a munkám és az életem is.”
2019-ben, a Magyar Református Egység ünnepén Debrecenben arról beszélt, hogy jó reformátusnak lenni, és hangsúlyozta: „nem szabad a hitünk megvallásától tartanunk, mert ezzel nem ütünk lyukat páncélunkon”, majd így folytatta: „a hit vért, a Kálvin csillag pedig a jelzés, hogy veletek vagyok, hogy tartozom valahova, hogy van egy egység, amely számomra, számunkra biztonságot, erőt jelent."
A Milotai Nyilas István-emlékéremmel kitüntetett Novák Katalin a 11. Szatmár Határok Nélkül elnevezésű református találkozón, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecseden 2021. szeptember 11-én.
Az őt ismerők igazi csapatjátékosnak mondják - ekként beszélt róla Balog Zoltán püspök is Nagyecseden tavaly ősszel, amikor az akkor még családokért felelős tárca nélküli miniszter megkapta a Szatmár megye egykori püspökéről elnevezett Milotai Nyilas István-emlékérmet. A Zsinat lelkészi elnöke szerint Novák Katalin tudja, mit jelent a csapatmunka, és tudja a közélet egyik legfontosabb titkát azaz, hogy célba bejutni csak együtt érdemes.
Ez volt az az esemény is, amelyen átvette a Magyar Református Szeretetszolgálata (MRSZ) jószolgálati nagykövete címet. Azóta számos esetben bizonyította elkötelezettségét az elesettek és a rászorulók támogatása mellett. Legutóbb, március elején Kárpátalján járt a szervezettel: több mint 4 tonna adományt vittek, és sokgyermekes beregszászi családokat, illetve egyedülállókat is meglátogatott. Az ungvári TV21-nek azt nyilatkozta a helyszínen, hogy sem a nemzetiség, sem a felekezeti hovatartozás nem lehet szempont, amikor bajban lévőknek kell segíteni.
Novák Katalin a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként a kárpátaljai Beregszászon 2022. március 4-én.
Az új államfő közösségi oldala által eddig is engedett betekintést a családi életébe, és arra is büszke, hogy mindhárom gyermeküket református iskolába járatják. A család magánemberként és politikusként is központi eleme az életének, minden megszületett gyermeket pedig a gondviselés ajándékának tekint.
Novák Katalin: Lelki, szellemi megújulásra van szükség
Azok a kárpátaljai magyarok, akik az ott maradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint azok, akik elhagyják otthonaikat, és minden más ukrajnai menekült is – mondta Novák Katalin az Országgyűlésben, köztársaságielnök-jelölti beszédében. Méltatta azokat, akik szabadnapot vesznek ki, hogy önkénteskedjenek a határon, azokat az ezreket, akik megnyitják otthonaikat a menekülők előtt, és köszönetet mondott azért, hogy a legkülönfélébb emberek segítik egymást a bajban. Ugyancsak megköszönte az elmúlt évek munkáját több korábbi munkatársának, így például Balog Zoltánnak, amiért megtanította neki, hogy a legfontosabb erőforrás Isten teremtése: az ember.
Novák Katalin azt ígérte, hitvalló keresztyénként jelen van, és jelen is lesz a hívő közösségben, és hangsúlyozta: nem akkor tudja azokat is képviselni, akiknek más a hitük, ha leveszi a nyakából a keresztet, hanem ha a szívéhez szorítja, és a hitéből merít erőt mások megértéséhez.
Az új köztársasági elnök korunk kihívásaira reagálva úgy fogalmazott: a 21. század elejének világméretű erkölcsi megrendülést okozó eseményei után lelki és szellemi megújulásra van szükség.
Címlapkép: Novák Katalin köztársaságielnök-jelölt beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. MTI/Máthé Zoltán