Bibliaolvasó Kalauz, a célszerszám

Sokunk polcán, íróasztalán, éjjeliszekrényén a Biblia mellett ott van a Bibliaolvasó Kalauz is, a vezérfonál, amely egy ó- és egy újszövetségi igeszakasszal segíti a napi bibliaolvasást. De ennél sokkal többet jelent: kapaszkodót, iránytűt, személyes üzenetet.

De miért is van szükség az év minden napjára meghatározott igeszakaszt ajánló sorvezetőre a bibliaolvasáshoz? – Szinte lehetetlen Mózes első könyvétől kezdve A jelenések könyvéig végigolvasni a Bibliát – állítja Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, aki 2005 óta szerkeszti a Bibliaolvasó Kalauzt. – A kanonikus Szentírás kronológiai és tematikus, illetve hosszúság szerinti sorrendbe állította a szent könyveket, és a Királyok–Krónikák vagy a tizenkét kispróféta folyamatos olvasása, vagy éppen a négy evangélium egymást ismétlő történetfonása még a legelszántabbakat is eltántorítaná, mint ahogyan halljuk is ezeket a történeteket azoktól, akik hirtelen elhatározástól vezéreltetve elkezdik a Bibliát olvasni az elején, és végleg feladják valahol a Krónikák első könyvének nemzetségtáblázatainál.

Ezt a nehézséget oldja fel a Bibliaolvasó Kalauz, amelynek gyökerei egészen 1938-ig nyúlnak vissza. Ebben az évben adta ki először a mostanihoz hasonló formában bibliaolvasást segítő vezérfonalát, az Exodus Kalauzt az Exodus Bibliaolvasó Közösség. Az évtizedek alatt nyilvánvalóan módosult némileg az olvasás rendszere, de a szerkesztésben megmaradtak a Karácsony Sándor-féle elvek. – A Bibliaolvasó Kalauz alapvető célja szerint az Ige úgy válik mindennapi kenyerünkké, hogy közben azt a legkevésbé sem manipulálhatjuk. Nem mi keresünk alkalmas Igéket a hangulatunkhoz, a gondjainkhoz, lelkivilágunk rezdüléseihez, hanem beleállunk abba a kötött rendbe, amely a bibliai könyveket nagyjából mechanikus sorrendben adja elénk. Az első szerkesztők számára az is fontos volt, hogy mindennap szólaljon meg az Ó- és az Újszövetség. Az Ószövetség mutassa meg, milyenek vagyunk mi, emberek a magunk nyomorúságában, kisszerűségében és Isten elleni lázadásában, majd olvassuk el az Újszövetséget is, amely Jézus Krisztusra, Isten Fiában adott válaszára irányítja a figyelmünket, és ezáltal hálára indít, mindennapi útravalóval lát el bennünket – mondja Pecsuk Ottó.

A hagyományok alapján a Bibliaolvasó Kalauz időnként megszakítja a többé-kevésbé kanonikus sorrendű olvasást, bár egyetlen bibliai könyvet sem hagy félbe. Figyelembe veszi az egyházi év menetrendjét: a karácsony és a húsvét közeledtével igyekszik a próféták messiási jövendöléseit vagy az evangéliumokat a középpontba állítani.

– Adventben vagy a nagyhét közeledtével úgy alakítjuk az olvasási rendet, hogy az ünnep tematikájához igazodó szakaszok kerüljenek az olvasók elé. A Zsoltárok könyvét hosszúságára és az egyes zsoltárok önállóságára tekintettel általában nem egyszerre vesszük. A kezdeti szerkesztők azt is megengedték, hogy az úgymond nehezebb bibliai könyvek, például Mózes harmadik, negyedik könyve, a Krónikák vagy Jób könyve, ritkábban kerüljenek sorra, de egyiket sem hagyhatjuk ki az olvasott könyvek köréből. Ez is megfelel annak a rendnek, hogy ne a szubjektív olvasói preferenciák irányítsák az olvasást – magyarázza Pecsuk Ottó.

– A mostani gyakorlatban igyekszünk ahhoz az elvhez tartani magunkat, hogy az Ószövetséget három-négy évente, míg az Újszövetséget kétévente végigolvassuk – mondja a kalauz szerkesztője. – Az Exodus rendszerében még nagyobb egységeket olvastak egyszerre, a mai Bibliaolvasó Kalauzban inkább csak az ószövetségi olvasmányok nagy léptékűek, nagyjából egy-egy fejezet esik egy napra, míg az Újszövetséget egyre rövidebb egységekben hozza az olvasó elé a kiadvány – teszi hozzá.

Pecsuk Ottó 2001-ben, Tegez Lajos társszerkesztő halála után kapcsolódott be a Bibliaolvasó Kalauz szerkesztésébe. Néhány évig Nagy Tibor mellett dolgozott, majd 2005 óta önállóan, szerkesztőtársak segítségével munkálkodik a kiadvány elkészültén. Azóta vezeti azt a táblázatot, amelyben az adott évben olvasott bibliai könyvek szerepelnek, és amely alapján kiválasztják minden év végén a két évvel későbbi kalauzban olvasható részeket.

– Ez a táblázatos felosztás szinte teljesen meg is határozza, melyek azok a bibliai könyvek, amelyeket ennek az előbb említett másfél, illetve három-négy éves olvasási ciklusnak a végén újra be kell osztanunk olvasásra. Persze finomhangolásra mindig szükség van a szerkesztés során, elsősorban az ünnepek miatt. Hiába van négy evangéliumunk, születés- és gyermekségtörténet csak kettőben van, illetve János evangéliumának prológusa használható karácsonyi olvasmányként. Ha a táblázat szerint több olyan, úgynevezett nehéz könyv jut egy évre, amelyet mindenképpen sorra kell kerítenünk, közéjük olyan olvasmányokat kell beiktatnunk, amelyek könnyebbé és emészthetőbbé teszik a napi bibliaolvasást, még akkor is, ha ezeket a könyveket már az előző évben is olvastuk vagy magyaráztuk – részletezi.

Ma már természetesnek tűnik, hogy a Bibliaolvasó Kalauzban a napi igeszakaszokhoz igemagyarázatok is tartoznak, pedig nem volt mindig így. 1990-ig heti felosztásban csak egy, de hosszabb gondolatébresztő magyarázatot közölt a kalauz vagy az ó,- vagy az újszövetségi olvasmány egy igeszakaszához, vagy éppen a vasárnapokra megadott ünnepi zsoltárszakaszhoz kapcsolódva. Az 1991-es kiadás változtatott ezen a gyakorlaton, azóta olvashatók a napi igemagyarázatok a kiadványban, igaz, jóval rövidebb formában. Az adott évi Bibliaolvasó Kalauzt tehát már a megjelenés előtt két évvel elkezdik szerkeszteni. – Így például a 2023-as kalauz beosztását 2021 decemberében készítettük el. Februárra, többszöri ellenőrzés után, összeállt a végső felosztás. Ezt küldjük el a szerzőinknek, akik elkészítik a napi Igékhez kapcsolódó magyarázatokat. Az évek alatt kialakult a felkérendő szerzői gárda; hetenként egy ember, szinte kizárólag református lelkészek, bár volt arra is példa, hogy presbiterek írtak a kalauzba gondolatébresztőt – mondja Pecsuk Ottó.

A szerkesztő megjegyzi, hogy az írások sajnos a legritkább esetben érkeznek be idejében és hiánytalanul, ezért csak a nyár alatt tudják átolvasni és szerkeszteni a kiadványt. – A kiadvány kézirata általában augusztusban lesz kész a tördelésre, korrektúrázásra és végül a nyomdai munkálatokra. Mindezek után körülbelül októberben jelenik meg a következő évi Bibliaolvasó Kalauz.

A napi igemagyarázatok mellett a kalauz szerkesztői már évek óta ajánlanak egy-egy éneket is, most már a tavaly kiadott új református énekeskönyv alapján. Imádság- és céladakozási ajánlást is szerepeltetnek. – Ezek a témák vagy a héten olvasott igeszakaszokhoz, vagy az egyházi év időszakához, vagy az egy hetet átfogó oldalpár alján felsorolt jeles napokhoz kapcsolódnak. Ezek erősítik a kalauz „családi áhítatoskönyv” jellegét. Arról, hogy az olvasók ténylegesen mennyire élnek ezekkel az ajánlásokkal, nincs adatunk – mondja Pecsuk Ottó.

A Bibliaolvasó Kalauzt 55 ezer példányban adja ki a Kálvin Kiadó, a határon túli református egyháztestekben, például az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben és Kárpátalján, illetve részben a Felvidéken is használják, de számos mutációja is létezik. – Van, ahol külön kiadványt készítenek azonos beltartalommal, van, ahol csak a felosztást használják fel. Kétségtelen, hogy mindezt egybevéve a legszélesebb körben terjesztett református kiadvány. A kalauz nem öncélú, hanem célszerszám, amely strukturálja a bibliaolvasásunkat – foglalja össze a Bibliaolvasó Kalauz szerepét Pecsuk Ottó.