Weboldal készül a református épített örökségről. A projekt első részében kétszáz templom és harangláb története, műemléki, hitéleti jelentősége elevenedik meg az ismeretterjesztő oldalon, amelyhez a Magyar Építőművészek Szövetsége biztosítja a szakmai hátteret. Az erről szóló együttműködési megállapodást március 13-án írta alá ünnepélyes keretek között Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Nagy Csaba, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.
Steinbach József püspök és Nagy Csaba elnök
A Magyarországi Református Egyház 2023 nyarán kezdeményezte annak a több tudományágat – építészetet, művészettörténetet – összefogó munkának a megkezdését, amelynek során feltérképezné és első lépésben digitálisan is elérhetővé tenné a több mint ötszáz éves reformáció gazdag és egyedi értékkel bíró magyar épített örökségét. Ezt követően a téma iránt érdeklődők konferencián, könyv formájában, kiállításon, valamint egy kiállítási katalógus segítségével ismerhetik meg e rendkívüli kulturális hagyaték részleteit. A digitális örökségtár, valamint a konferencia és a tematikus kiállítás rávilágítanak több mint ötszáz éves egyházunk alkotói és a tevékeny hit igazi értékeire. Túlmutatnak egyházi, építészeti jelentőségükön, és új megközelítést és összefüggéseket teremtenek a kultúra, a történelem területén is. Edukációs és ismeretterjesztő jellegük mellett kutatási, oktatási célokat is szolgálnak, elősegítik a tudományközi együttműködést – hangzott el az ünnepségen.
Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Lukács evangéliumából a hamis sáfárról szóló Igére mutatva hangsúlyozta: fontos, hogy a ránk bízott örökséggel és kincsekkel kapcsolatban ne legyünk hamis sáfárok. Hozzátette: óriási kérdés ugyanakkor, hogy a Magyarországi Református Egyház mit kezd óriási épített örökségével a mobilizáció korában. A református egyház valaha a vidék egyháza volt, mert egykor szinte minden településnek megvolt a maga református temploma és közössége, sőt, hogyha volt egy településen alszeg és felszeg, akkor valószínűleg mindkettőnek külön temploma volt. Vidéki gyülekezeteinkre nézve is bízunk az Úr megtartó kegyelmében – fogalmazott a püspök. Mint mondta, biztos benne, hogy a mobilizáció új irányt vesz, az elvándorlás visszafordul, és újra lesznek vidéken élő közösségek, amelyek megtöltik élettel az épített örökséget azokban a falvakban is, ahol most kevesebben élnek.
Az egyházkerületek által javasolt templomok építészeti és művészettörténeti kutatását és bemutatását az építészszövetség szakemberei végzik
Az ősszel elkészülő hiánypótló weboldal nemcsak az ismeretterjesztést szolgálja, célja, hogy a tudományos életben, valamint a kutatás és az oktatás területén is hasznos támpontot jelentsen itthon és nemzetközi szinten. Az egyházkerületek által javasolt templomok építészeti és művészettörténeti kutatását és bemutatását az építészszövetség szakemberei végzik, hitéleti jelentőségüket pedig az egyház és az egyházmegyék szakértői mutatják be.
A Református Digitális Épített Örökségtár fejlesztés első szakasza egy informatikai felületrendszer felépítését foglalja magába, amely kétszáz-kétszázötven műemléket ismertet meg határon innen és túl, de további pályázati és egyházi támogatások bevonását követően lehetőség nyílik majd más hazai, Kárpát-medencei és tengerentúli református épületek bemutatására is – hangzott el a projektet bemutató ünnepségen, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Székházában.
Az örökségtár létrehozását nyolcmillió forinttal támogatja a Magyarországi Református Egyház. Emellett a Pályázati és Beruházási Szolgálat nyertes pályázatainak köszönhetően sikerült egyéb támogatásokat is elnyerni a projekt megvalósításához, így az Agrárminisztérium Hungarikum pályázata és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatása további forrásokat biztosítanak a Református Épített Digitális Örökségtár magas színvonalú létrehozásához.