A csillaghegyi református hívek 1925-ig a Pomázi Református Egyházközséghez tartoztak, mint szórvány egyház tagjai. 1925-ben az Óbudai Református Egyházközség fiókegyházává lettek, mert az óbudai lelkipásztor lelkesen támogatta egy református templom megépítését Csillaghegyen.
1926-ban tették le a templom alapkövét. Szántay Endre építész számos tervváltozatot készített, a templomépítés során alakult csak ki a ma látható végleges forma. 1931-re megépült az alagsori terem, 1933-ban felszentelték az ideiglenes fémállványra helyezett harangot. Közben 1932-ben az egyházmegyei átszervezés következtében Csillaghegy az Újpesti Református Egyházközség leányegyháza lesz.
Önálló anyaegyházközség 1941-ben lett, ugyanabban az évben, amikor – június 29-én – Ravasz László püspök fölszentelte az elkészült templomot. A templomépítés költségeihez igen jelentős összeggel járultak hozzá a holland reformátusok is, ami részben annak köszönhető, hogy Tóth Ernő templomépítő lelkész felesége, Johanna de Boer maga is holland származású volt.
A görögkereszt alaprajzú templom pilisszentlászlói terméskőből épült. Nyugati oldalán hangsúlyos, a középkori campanilék hangulatát idéző harangtorony magaslik. A torony lábánál a dongaboltozatos előtérben emléktábla hirdeti a templomépítő lelkészek, az építész és a holland adományozók áldozatkészségét.
A templombelső és a liturgikus tér elrendezése is Szántay Endre tervei nyomán valósult meg: a liturgikus tér a déli oldalra került, valamennyi padsor a szószék felé néz. Az úrasztalát saját esküvőjének megáldására tervezte és állította fel először saját házában, 1926-ban. A szószék fölötti ablakmezőt egy álorgona tölti ki. A liturgikus tér melletti jobb oldali falon olvasható a Miatyánk imádságának holland nyelvű, hímzett szövege.
Szöveg, fotók: Millisits Máté
Mégtöbb kép a csatolt galériában!