Sáskák és óriások

Az emberek többsége bizonyára találkozott már vele, mégsem gondolná, milyen különleges rovar a sáska. Olyannyira az, hogy a Bibliában is számos helyen előfordul, mégpedig meglehetősen negatív kontextusban. A zsidó nép Egyiptomból szabadulása során a fáraó országára Isten által mért csapások között a nyolcadikat ezek a pusztító rovarok jelentik.

Salamon király a legnagyobb veszélyek között sorolja fel a sáskajárást, amelyet Jóel próféta is hosszan ecsetel Isten büntetéseként. A sáskák ellenállhatatlan nyomulása és pusztítása az ellenséges népek jelképe az Ószövetségben. Aztán A jelenések könyvében a sáskák mint az alvilág mélységéből felszálló, harci ménekhez hasonlító, rettenetes emberkínzó lények jelennek meg. Talán még különösebb, amikor az ember kicsinységét, gyengeségét, gyarlóságát, sőt gyávaságát jelképezi a sáska. A zsidó honfoglalás történetei között olvassuk, hogy az ígéret földjének kapujába érkezve az Úr parancsára Mózes kiküld a tizenkét izráeli törzsből egy-egy kémet, hogy derítsék fel Kánaán földjét és az ott lakó népet: milyen erősek, mennyien vannak, milyen városokban laknak. Amikor negyven nap múlva visszatérnek, tízen arról számolnak be, hogy Kánaánnak tejjel és mézzel folyó földje van, amelyet azonban erős nép lakik, a városaik is nagyok. „...láttunk ott óriásokat is, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk” – panaszolják tízen.

shutterstock reflap Saskak es oriasok

Fotó: Shutterstock

Két kém, Józsué és Káleb, akik ugyanott voltak és ugyanazt látták, mint a többiek, egészen másképp értékelik a látottakat. Utóbbi kijelenti: „Bátran felmehetünk és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal.” (4Móz 13, 31) A két férfiú arról próbálja meggyőzni Izráel közösségét, hogy ha az Úrnak kedve telik bennük, akkor beviszi őket, és nekik adja a tejjel-mézzel folyó földet. „Csak az Úr ellen ne lázadjatok, és ne féljetek annak a földnek a népétől, mert a fél fogunkra sem elegek! Tőlük eltávozott oltalmuk, de velünk van az Úr: ne féljetek tőlük!” (4Móz 14, 8–9)

Mivel a nép nem hallgat rájuk, sőt meg akarja kövezni őket, az Úr azzal bünteti meg az őt gyalázókat és ellene lázadókat, hogy a húszévesek és az annál idősebbek közül senki sem mehet be az ígéret földjére, csak Józsué és Káleb – a többi felnőtt mind elpusztul a pusztában. Az Úr iránti hűsége, engedelmessége és bátorsága jutalmául Káleb még negyven év múlva, nyolcvanöt esztendős korában is erős és egészséges, amikor végül megkapja az Úr által megígért örökségét Józsuétól.

Kálebet sokan mellékszereplőnek tartják az Ószövetségben, pedig a személye és sorsa nagyon is figyelemreméltó. Egyfelől a rendületlen hite és az isteni perspektívája, amelyet népe többségével szemben is bátran vall és vállal. Az Úr parancsát követve és ígéretében bízva példát mutat társainak, s nem fogadja el, hogy az ellenség óriásokból áll, ők pedig csupán sáskák. Másfelől a türelem és remény etalonja: negyvenöt évig hallgat és várakozik, amikor Józsué elé áll és elmondja, most van az ideje az ígéret beteljesedésének. Káleb soha nem csüggedt, nem kételkedett, nem lázadt, hanem egész életében reménykedett és teljes szívvel, hűségesen követte az Urat.

Nem véletlenül kezdi Józsué és Káleb történetével új könyvét (Óriások és sáskák) Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus. Mert az, hogy ők ketten ugyanarról a valóságról egészen mást látnak és láttatnak, mint tíz kétségbeesett társuk, a „látványok csatája”: mérlegre kerül az istenképük. A két bátor és erős, lelkileg ellenálló és küzdőképes ember titka az isteni perspektíva, amely felnyitja a szemüket a nem látható dimenzióra, egy nagyszerű képre. A hívő ember lelkiereje mindig a nagy kép szem előtt tartásában gyökerezik, miszerint élek itt, a földön, ami ajándék, és élek a mennyben örökké, ami Isten akarata és ígérete. Ezért bátorít Káleb, a betlehemi angyal is, s maga Jézus: „Ne féljetek!”

Egy újabb nehéz és bizonytalan esztendő kezdetén aligha lehet ennél jobb, biztatóbb útravaló.

A szerző a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetségének titkára.

Cikkeinket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben sok érdekes és értékes tartalmat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!