A magyar szecesszió és historizmus emlékei Zuglóban címmel rendeztek sétát Budapest XIV. kerületében. Az érdeklődők Lechner Ödön építész munkásságának több szecessziós alkotásával is megismerkedhettek. A sétának része volt az 1909-ben átadott, Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján készült zsinati székház megtekintése is.
Látogatók töltötték meg a zsinati ülésterem padsorait
A nyolc sétát négy előadás egészítette ki a Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában. Szombaton Áprily Lajos szakrális költészetét mutatták be, vasárnap pedig Hajós Alfréd építészi munkásságáról hallhattak az ide látogatók.
MM
A zsinati székház története
A református egyház országos döntéshozó testülete, az Egyetemes Konvent már 1897-ben elhatározta, hogy a zsinati ülések valamint a konventhez kapcsolódó irodák, bizottságok működésének helyszínéül önálló épületet keres. Végül új székház építése mellett döntöttek, mely nem csupán a Zsinat üléstermének ad helyet, hanem az elnökségi szalonnak és a központi irodáknak is valamint teológus hallgatók számára diáklakásoknak is.
Kőszeghy Sándorné telkét vásárolták meg a Szabó József utcában, s az építési pályázatot 1907-ben hirdette meg a Konvent Elnöksége. Összesen tizenkilenc terv érkezett egy év alatt. Az első díjat – amely 1000 koronás összeget is jelentett – az „Erős várunk" jeligére érkezett terv kapta, az 500 koronával járó II. helyet a „Világosság" jeligét viselő terv érdemelte ki. Emellett megvásároltak – egyenként 400 koronáért – további három értékes tervet is. Mindezek egybedolgozására és a végleges tervek elkészítésére a Konvent a nyertes tervrajzok készítőit, Hajós Alfrédot és Villányi Jánost bízta meg. A nagyszabású vállalkozást csak hitelből lehetett megvalósítani, a törlesztésből pedig minden egyházkerület részt vállalt.
Az építkezés 1908. március 16-án kezdődött, s a székházat 1909. április 5-én vehették használatba. A Zsinat ülésterme kétszázhuszonkét ülőhellyel a díszterembe került, ahol a padsorok széles karéjban ölelik körül az elnökségi emelvényt. Az első zsinati ülést 1909. április 21-én tartották itt, megemlékezve Kálvin János születésének 400. évfordulójáról.
Az élet és az egyházi szolgálat változásai nyomán a szolgálati lakások helyét fokozatosan átvették az irodák. Az ülésterem megépítését követően több tatarozáson is átesett, legutóbb 2005-ben. Az irodák, tanácstermek bútorzatában, ahol még erre lehetőség volt, az eredeti, ide tervezett darabok vannak használatban. Az ülésterem és tanácsterem, valamint több iroda világítása is még az eredeti csillárokkal, világítótestekkel működik. Az épület utolsó külső tatarozása az 1980-as években zajlott.
Marjai Károly mezőtúri lelkipásztor 1933-ban tett javaslatot arra, hogy a konventi székházban emléktábla örökítse meg a gályarabok mártíromságát. A táblát 1936. május 6-án avatták fel. 1966 óta minden vasárnap a zsinati székház üléstermében tartja istentiszteleteit a Budapest-Baross téri Református Egyházközség.
reformatus.hu