Másodfokú határozat született a Hegedűs Loránt lelkipásztor ellen a 2013. november 3-i Szabadság téri Horthy-szobor avatás és az azt megelőző istentisztelet kapcsán indult fegyelmi eljárásban. A lelkészt nem marasztalták el és nem is mentették fel: súlyos eljárásjogi szabálysértés miatt új eljárást kell kezdeni első fokon, egy kijelölendő egyházmegyei bíróságon.
Az esemény után egy nappal közleményt adott ki Szabó István, a dunamelléki egyházkerület püspöke, amelyben a történtek miatt fegyelmi eljárás lefolytatását kérte Hegedűs Loránt ellen az illetékes egyházmegyétől. A Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága 2014. március 7-én hozta meg elsőfokú határozatát, amelyben írásbeli megrovásban részesítette a lelkipásztort, amiért a bíróság szerint ifj. Hegedűs Loránt magatartása „az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe" ütközött, ezért az egyházi bíráskodásról szóló törvény szerinti fegyelmi vétséget követett el.
A határozat ellen mind az egyházmegyét képviselő jogtanácsos, mind a panaszlott ügyvédje fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró Dunamelléki Református Egyházkerület bírósága kizárás miatt – a bíróság kéttagú elnökségének egyik tagja Szabó István püspök, a fegyelmi eljárás kezdeményezője – az eljárás a tiszáninneni egyházkerületi bíróságra került.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület eljáró bírósága úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatot. Ez összhangban volt a panaszlott jogi képviselőjének fellebbezésével és a másodfokon eljáró tiszáninneni jogtanácsos előterjesztésével is. Az indoklás szerint az első fokú eljárásban súlyos eljárásjogi szabálysértés történt. Az eljárásjogi szabálysértés akkor történt, amikor 2014. január 30-án a panaszlott jogi képviselője elfogultsági indítványt terjesztett be nemcsak az ügyben eljáró bíróságra, hanem a Budapest-Északi Református Egyházmegye teljes bírósága – benne foglalva a bíróság elnöksége – ellen, és ezt az indítványt a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bírósága Elnöksége bírálta el. A másodfokú bíróság indoklása szerint ezzel megsértette a református egyház bíráskodásáról szóló törvény 25. §-t.
A határozat jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. A határozat értelmében új elsőfokú bíróság kijelölésére kerül sor; e feladat a Zsinati Bíróságra hárul. Az ügyben eljáró egyházmegye biztosan nem a dunamelléki egyházkerület megyéje lesz, és a fegyelmi eljárást az elejéről, vagyis az előkészítő szakasztól kell ismét lefolytatni.
Reformatus.hu